A retorika alapjai
A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései
Retorika :
- Görög eredetű szó, a szónoklat tudománya /szónoklattannak,ékesszólástan/ Szónok-rétor
· A nyilvános beszéd tudománya. Célja a meggyőzés, a rábeszélés, a hallgatóság (jóindulatának) megnyerése, a bírák (akaratának) befolyásolása, hatalom megszerzése és megtartása.
· A szónoki beszéd régen a szónok által nagy nyilvánosság előtt elmondott ékes stílusú politikai vagy ünnepi beszéd volt.
· Később a fogalom kibővült : a prózai műfajok elméletét jelentette
· Ma : a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, valamint a kulturált és tisztességes érvelés, vitatkozás tudománya
· Tehát : a retorika tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg, -akár beszélt, akár írott formában-, amelyet nem magáncéllal fogalmazunk, hanem a nyilvánosságnak szánunk.
Története
Görögország: a retorika tudományának kialakulása, első írásos emlékek
A retorika, mint ékesszólástan a görög demokrácia szülötte, mivel itt mindenki előtt nyitva állt a politikai karrier lehetősége, de ehhez szükség volt a megfelelő szónoki képesség megszerzésére.
ARISZTOTELÉSZ: minden addigi szabályt, tant és véleményt összefoglalt az i.e. IV. században, Retorika című munkájában. Szerinte a szóbeli megnyilatkozás célja mindig a meggyőzés, melyhez érveket kell felhasználni. Három csoportra osztotta a szónoki beszédet: tanácsadó (a jövőre irányul, valami hasznosat vagy károsat emel ki), törvényszéki (a múltra vonatkozik, célja az igazság kiderítése), ünnepi (a jelenben magasztal vagy kifogásol, célja a dicsőítés vagy a kárhoztatás)
A római retorika
Újjáélesztették a rétoriskolákat, és magukat szofistának nevezték.
Nevezetes szónokok
CATÓ: i.e. III.-II. században élt. Fő műve egy oktató kézikönyv Ad Marcum Filium címmel. Stílusára a magvas egyszerűség volt jellemző.
CICERÓ: Stílusa a görög szabályokhoz alkalmazkodik. Arányosan tagolt, kiegyensúlyozott, ritmikusan végződő körmondatokban írt. Legnevezetesebb művei a beszédei. Prózai művei közül a De Oratore (A szónokról) címűben fejti ki nézeteit a retorikáról, mely szerint a retorika politikai tudomány, amely összefonódik az erkölcsi és társadalmi elvárásokkal, és a szónok feladata a hallgatóság meggyőzése.
A keresztény ékesszólás kezdetei
Alapja
A kereszténység a II. században elérkezett oda a fejlődésben, hogy a gyülekezetek között szoros lett a kapcsolat, kompromisszumot kötöttek a hatalommal, és igyekeztek erre a világra berendezkedni, és terjeszkedni. Így kialakult a keresztényi ékesszólás is.
Egyházi szónoklat
próféták nevéhez fűződik
mindenhol prédikáltak
ülve beszéltek, és vitázni is lehetett velük
Szent Ágoston (354-430)
A középkori retorika
A középkorban a retorika a hét szabad mesterség egyike volt. A hét szabad mesterséget két csoportba osztották: trivium (logika, retorika, grammatika) quadrivium (zene, aritmetika, geometria, asztronómia). Műfajai is jelentősen lecsökkentek, kiszorultak a politikai és a vegyes ékesszólás csoportjába tartozó beszédek, csak az egyházi retorika virágzott. Vagyis a korban minden szónoki megnyilatkozás a bibliához kapcsolódott.
Néhány retorikai elemet azonban átvettek az ókori retorikából: a levél és oklevélszerkesztést, illetve bizonyos alapfogalmakat.
A retorika a reneszánszban
a nyilvánosság befolyásolására szolgál, de elmélyültebben, az antik rétorok művei alapján
a teljes szellemi életet áthatja a klasszikus retorika szabályrendszere
tudománnyá válik, amely megtanít a társadalmilag igényelt beszéd-, írás-, és viselkedésmódra
a költészetbe is behatol, a verseket a szónoklattan szigorú szabályai szerint írják
fontos szerephez jut a költészetben is a retorikai felosztás és összegzés, az érvek elegáns taglalása és összegzése
A kor rétorai
GALEOTTO MARZIO (1427-1497): humanista író, Janus Pannonius barátja. Tevékenyen részt vesz Mátyás udvarában, meg egy könyvet is ír a királyról. Egy anekdota-gyűjteményt. Műveiből tudományos szemlélet, egyházellenes él, életöröm sugárzik.
ANTONIO BONFINI (1425-1502): humanista történetíró, aki Mátyás király felszólítására megírja a magyarok történetét, amely művéért II. Ulászlótól nemességet kapott. Ezzel a munkájával a magyar történetírást európai színvonalra emelte.
JANUS PANNONIUS (1434-1472): humanista költő, prózaíró Mátyás udvarában is megfordult. Tanulmányait Padovában és Ferrarában folytatta.
A barokk retorika
Barokk = kagylóforma vagy az olasz barocco szó alapján nyakatekert okoskodás, átlagtól való eltérés
A retorikát kecses mesterségnek tartották, mely főleg az érzelmekre hat. A kor filozófusai azonban elvetik a retorika mindkét funkcióját, nem meggyőző, mert nem a valóságra támaszkodik, nem esztétikus, mert a semmiből akar valamit csinálni.
A barokk beszédek stílusa az egyházi beszédekben is megjelent, de voltak a nép számára tartott egyszerű tanító és épületes beszédek is. Ez utóbbiak hatására – hogy a nép megértse őket – indul meg a nemzeti nyelvű liturgia elterjedése, illetve a bibliafordítások megjelenése.
A kor jellegzetes alkotásai a röpiratok, az emlékiratok, az önéletrajzok. Újra megjelennek a politikai beszédek ott, ahol a polgári forradalmak és a függetlenségi szabadságharcok teret nyertek.
Jellemzői
dús pompa
túldíszítettség
hatni akarás
lendület, dinamizmus
kontraszt kihasználása
az érzelmek szélsőséges ábrázolása
mértéktelenség
merész asszociációk
meglepő ellentétek
A kor rétorai
PÁZMÁNY PÉTER (1570-1637): jezsuita, a korai barokk korban, ahol még a díszítetlen modort, a logikus elrendezést, a párhuzamokra épített körmondatot, a lendületet és a monumentalitást kedvelték. Nagy gondot fordított beszédeire és írásai esztétikai megformálására. Beszédeit lenyűgözően mondta el élőszóban. Ellene volt az öncélú művészinek. Foglalkoztatták az élethelyzetek, a szokások, ezek erkölcse, lélektana. Beszédei céljául az akarat vastagodását, a józan cselekvésre ösztönzést, a lelki hasznot tűzte ki. Művei: A fiaknak istenes nevelésérűl, A részegségnek veszedelmes undoksága, A buja fajtalankodásnak veszedelmességéről
A 16. század és a 18. század közötti magyar retorika
Ez az időszak a magyar retorikában a kezdetek időszakának tekinthető. Ekkor alakul ki Magyarországon a magyar nyelvű retorikaoktatás is, melynek már megvannak a latin nyelvű alapjai, de az első magyarul írott tankönyvek ekkor készülnek:
Debreceni Kollégium: az oktatási rendszer a hét szabad művészeten alapul, így vannak retorika osztályok, ahol először az elméleti ismereteket sajátították el, majd a gyakorlatban is kipróbálták a retorikát.
Mária Terézia 1777-ben kiadja a Ratio Educationis-t, melyben megreformálja az oktatást. Célja, hogy az élethez közelebb vigye az iskolát. A rendelet következtében megszűnik a retorika oktatása, helyét a poétika veszi át.
A politikai és egyházi szónoklatok nagy része a Rákóczi szabadságharcig magyarul hangzott el, mivel sem a köznép, sem a főemberek nem tudtak latinul. A szabadságharc bukása után a latin nyelvű beszédek uralkodtak el. Ebben fordulópontot az 1790-91-es országgyűlés hozott, ahol megkezdődött a harc a magyar nyelv hivatalossá tételéért. Ez a törekvés hatotta át a kor összes retorikusát:
Péczeli József: a Mindenes Gyűjteményben jelentek meg retorika tárgyú írásai, melyekben az ékesszólás fontos meggyőző szerepét hangsúlyozza, de szívesen foglalkozott az esztétikai vonásaival is, a legfontosabbnak mégis a mozgósító erőt tartja, kor igényeinek megfelelően.
Az osztrák önkényuralom idején, 1795-től már nincs helye a mozgósító beszédeknek, a nyilvános beszéd műfaja teljesen visszavonul, és csak a papok számára marad meg. Ennek hatására a retorikusok vagy az irodalom felé fordulnak, vagy az egyházi beszédekkel foglalkoznak.
A reformkori retorika
Magyarországon az 1820-az években egyre több nemes ismerte fel, hogy alapos gazdasági és politikai változásokra van szükség. A bécsi udvar érzékelve az elégedetlenkedést, 1825-ben összehívta a rendi országgyűlést. Innentől kezdve a nacionalista liberalizmussal áthatott nemesség arra készül, hogy irányítása alá vonja a társadalmat.
A szónoklattan is kezdett újjáéledni. Ebben jelentős szerepe volt a nyelvújításnak. A bocskoros nemesség, amelyik nem tudott latinul – és így korábban nem értette a beszédeket a gyűléseken – most be tudott kapcsolódni a politikai életbe. Érvelnie, vitáznia kellet az országgyűlésben ahhoz, hogy megnyerjék társaikat a nekik tetsző javaslatoknak, vagy kiáltsák ellenérzésüket a kedvezőtlen rendelkezésekkel szemben. Megváltozott az a felfogás, hogy a retorika alantas mesterség, mely a gyengék és a tudatlan tömegek megtévesztésére szolgál. A kor bővelkedik jó szónokokban, és tankönyvekben.
A kor rétorai
KOSSUTH LAJOS (1802-1894): gyakorlati szónok, aki először írásban (az Országgyűlési Tudósítások és a Törvényhatósági Tudósítások hasábjain), majd szóban is műveli a retorika tudományát. Előadásait a dagályosság, a hatóerő, a fegyelmezett szerkezet, a nyelvi gazdagság, a gondolatok sodra, a pátosz, a kedvelt közhelyek használata, a tetszetős fordulatok, a hatásvadászat, józan gondolkodásmód, az alaposság, szenvedély, az élénk képzelet, az izgatásra és lelkesítésre való törekvés jellemezte. Középút a parlamenti és a vezérszónok között. Beszédeit általában előre kidolgozta, de ha kellett rögtönzött is. Nem csak magyarul, hanem angolul is jól beszélt, idegen nyelvű szónoklatai is hatalmas tetszést arattak. Leghíresebb beszédét 1848. július 11-én mondta, a haderő megajánlás érdekében.
A reformkorban a politikai beszédek mellett megjelennek a közéleti beszédek is, melyek főként emlékbeszédek (különösen Haynau rémuralma idején, hiszen van kit temetni). A szabadságharc bukása után egy új tanügyi szabályzat a latin óra keretében teszi kötelezővé a retorika oktatását. Csak a hatvanas években indul újra a politikai beszéd:
DEÁK FERENC (1803-1876): elismert reformernek számított, de a szabadságharc idejére a birtokára vonult vissza, ez tette lehetővé, hogy a bukás után a nemesség vezetője váljon belőle. Előadói stílusára, beszédére jellemző a rövidség, a latinos műveltség, az értelemre hatnak, az egyszerű fogalmazás, a logikus érvelés, a jogászi okfejtés, az erős ítélet és a szabatos megfogalmazás. Nem hiányzik nála a refutáció (a várható ellenérvek cáfolata), a halmozás, az ismétlés, a fokozás, a hasonlat és a köznyelvi metafora sem. A témát több oldalról is megvilágítja, a kérdések által bevonja a hallgatóságot is. Kifejezetten parlamenti szónok, akinek a meggyőzés a célja. Néha kifejezetten fejtegető volt a stílusa, de ezeket is áthatották az érzelmek. Nem használta a klasszikus körmondatot.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című könyvében van egy emlékbeszéd, melyben egy új technikát alkalmaz: kérdésekkel világít rá az igazsága. Nem ítélkezik, azt rábízza a hallgatókra.
GYULAI PÁL: Arany János búcsúztatására című beszéde
MÓRICZ ZSIGMOND: Ady Endre búcsúztatása
A 20. század megszólalási formái Magyarországon
A 19. század végére a retorika oktatás egyáltalán nem segítette a retorikai műveltség fejlődését. A politikai élet sem igényelte a jó szónokokat, az agyonbeszélési taktika (Tisza Kálmán) egyre inkább elfordította a hallgatóságot a parlamenti beszédektől:
Csak a szerveződő munkásmozgalom terén történt előrelépés. 1910-től kezdve, amikor a politikai korteskedés miatt szükségessé válik a retorikai ismeretek megszerzése, megindul a kutatás a témában. Az új pártok megjelenése aktivizálta a gyakorlatai ismereteket, mivel ezeknek jó hasznát vették a mozgalmi és agitációs munkában.
A 21. század
Napjainkban újra reneszánszát éli
A szónoki beszéd fajtái :
Előre elkészíthető
politikai beszéd: tömeggyűléseken, 30-40 perc
törvényszéki beszéd: bíróságon
egyházi beszéd: prédikáció, 10-15 perc
alkalmi beszéd: gyászbeszéd, évforduló, 8-10 perc
előadás: ismeretterjesztő, oktató, tudományos fejtegetés, 45-50 perc
Nem készíthető el előre
hozzászólás: rögtönzéses, összefoglaló jellegű, kérdésre reflektáló.
A szónoklat szerkesztésének lépései
· Témaválasztás, címadás, a szövegtípus kiválasztása
· A kommunikációs körülmények feltérképezése
· Elővázlat készítése
· Anyaggyűjtés
· Az anyag elrendezése
· Vázlatírás
· A szöveg kidolgozása
· A szöveg emlékezetbe vésése
· Önellenőrzés, próbaelőadás
· A szöveg megszólaltatás
A szónoki beszéd felépítése
· A bevezetés /principium/
A hallgató figyelmének a felkeltése, a tárgy előkészítése. Se rövid, se túl hosszú ne legyen. Tartalma egyezzen meg az egész beszéd gondolatával. Hangnemében alkalmazkodjon a hallgatókhoz. Tárgyát lehet a téma ellentétéből is meríteni, a témát azonban csak érintőlegesen jelezze, a fő gondolatok ne jelenjenek meg.
Feladatai
o A jóindulat megnyerése
o A figyelemfelkeltés
o A téma megjelölése
o A megértés előkészítése
o A kifejtés menetének a vázlata
Bevezetéstechnikák
Megtörtént esetről szóló példa
Történelmi hivatkozás
Személyes hivatkozás
Idézet
Időszerű hivatkozás
Kérdés
· Az elbeszélés /narratio/ - a tényállás ismertetése
· A részletezés/divisio/ - a tétel kifejtése
· A bizonyítás / confirmatio/ - érvek és bizonyítékok előadása
· A cáfolás /confutatio/ -az ellentétes vélemények helytelenségének a kimutatása
· A befejezés /conclusio, perratio /
Tartalmazza a beszéd főbb pontjainak a megismétlését. Esetleg lehet indulatkeltés: érveket még egyszer a hallgatóság figyelmébe ajánlja. Ekkor kerülhetnek képbe a szónok érdemei, a mondanivaló alátámasztására.
A befejezés feladatai .:
Összegzés
Kitekintés
Érzelmi lezárás
Befejezéstechnikák :
Tömör összefoglaló mondat
Idézet
Kérdés
Felszólítás cselekvésre |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
