Nem megy a tanulás? deo és joe segít!
Nem megy a tanulás? deo és joe segít!
Menü
 
Állam- és jogtudomány
 
Kémia
 
Nyelvtan
 
Puskázók
Indulás: 2004-09-03
 
Odass, milyen klassz portálok!
 
Irodalom
 
Tanulásmódszertan
 
traccsparti
látom szükség lenne a chatre,úgyhogy újra hozzá lehet férni. Ne éljen vissza vele senki. Köszi
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Az oldal2
Rólad
Milyen gyakran jársz ide?

Regisztrált vagyok, és gyakram
Regisztrált vagyok, de nem gyakran
Ide jövök, bármi kell!
Gyakran
Ritkán
Most vagyok itt először
Most vagyok itt 2./3./4.-szer
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Az oldal2
Értékelj!
Hogy tetszik az új külső?

Sokkal jobb mint eddig! Ez az:)
Az előző jobb volt
Na végre, az előzőtől hánytam...
Fúj! Vissza a régit!
Nem fontos...
Nekem mindegy
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Hulladékgazdálkods

Hulladékgazdálkodás
2003 május 30., péntek 16:21  @ [ puska ]
 

Hulladékgazdálkodás

Napjainkban megfigyelhető tendencia, hogy már nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is mindinkább felértékelődik a környezet védelme. A környezetvédelem egészén belül ugyanakkor jelentőségénél kisebb szerepet kap a hulladékok hasznosításának problémaköre.

A magyarországi környezetvédelmi szabályozás a hulladékhasznosítás kérdéseivel jelenleg csak igen általánosan, mondhatni inkább csak elvi szinten foglalkozik, speciális technikai végrehajtási feltételeket csak elvétve tartalmaz. A nemrég elfogadott hulladékgazdálkodási törvény azonban az újrahasznosítás hatékonyságát várhatóan jelentősen javítja, bár az előttünk álló feladatok soha nem látott méretűek.

Pillanatkép

A Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint Magyarországon évente 104 millió tonna szemét keletkezik, amelynek csupán 5–10 százaléka hasznosul újra másodlagos nyersanyagként. Az Európai Unióban ez az arány 50 százalék felett van, az integráció során Magyarország is ezt a célt tűzte ki maga elé. A keletkező hulladékokból hozzávetőlegesen 4 millió tonna a szilárd, és mintegy 20 millió tonna a kezelt, folyékony települési hulladék. Az ipari hulladék éves mennyisége eléri a 80 millió tonnát, ebből 4,2 millió tonna a veszélyes hulladék. Az utóbbi évtized tendenciái alapján megállapítható, hogy az ipari eredetű hulladék mennyisége csökken, a kommunális hulladéké viszont kissé növekvő trendet követ.

Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) elnöke szerint az uniós újrahasznosítási szint eléréséhez az országnak a következő 12 évben mintegy 400–700 milliárd forintra van szüksége. A megoldandó feladatok ütemezésének betartása mellett a kívánt újrahasznosítási szint eléréséhez szükséges költségek 80 százalékát az elkövetkező öt évben biztosítani kell. Az említett összeg azonban nem tartalmazza az eddig felhalmozódott hulladékok kezeléséhez, valamint a lerakók műszaki rendezéséhez szükséges beruházások ráfordításait.

A hazai hulladékgyűjtési és -kezelési rendszer minden tekintetben elmaradott a korszerű hulladékgazdálkodás kívánalmaihoz képest. A különböző hulladékfajtákra specializált begyűjtőrendszerek, előkészítő, hasznosító és kezelő létesítmények megépítése tetemes anyagi terhet ró az államra, az önkormányzatokra, a vállalkozókra és a lakosságra egyaránt. Az azonban nem vitatható: csak ezen az úton érhető el, hogy a hulladékokban rejlő erőforrások anyagi és gazdasági értelemben se vesszenek el, és egyúttal egészség- és környezetveszélyeztető hatásuk is kizárható legyen. Az említett problémák megoldása csak több lépcsőben, az érintettek tevékenységének összehangolásával, valamint műszakilag, pénzügyileg – az érdekeltek teherviselő képességének, környezeti és gazdasági érdekeinek figyelembevételével – és időben megfelelően ütemezve lehetséges. A közeljövő fontos feladata – az adott jogszabályi, intézményi és infrastrukturális körülmények között – meghatározni a hulladékgazdálkodás területén rövid, közép- és hosszú távon elérendő célállapotot. Ennek az ismeretében meg kell tervezni a rendelkezésre álló – a pillanatnyilag igen hiányosnak és rendezetlennek tekinthető – információbázisokra alapozva az országos szinten teendő lépéseket.

Jelenleg hazánkban – az évente keletkező hulladékmennyiségen kívül – mintegy 500 millió tonna szemét halmozódik fel. A hulladékot 2700 lerakóban helyezik el, ám ezeknek csupán egyharmada felel meg az EU elvárásainak. A települési szilárd hulladék kezelésének tervezett beruházási igénye a következő húsz évben mintegy 135 milliárd forint. Ebből legalább 100 milliárd forint az önkormányzatokra háruló fejlesztés, ami a gyűjtés megszervezését, regionális lerakók létesítését, komposztálóhálózat kialakítását feltételezi. A fennmaradó 35 milliárd forintot a szelektív gyűjtés megvalósulásakor a hasznosítókapacitások kialakítására kell fordítani. A beruházások teljesítéséhez európai uniós, állami és helyi forrásokra is szükség lesz.

A jövő feladatai

A hazai hulladékgazdálkodás során a környezethasználat kedvezőbb arányának kialakításával, valamint a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásával elsősorban a hulladékképződés lehetőség szerinti megelőzését, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését kell elérni. Ezt követően fő cél a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása és a nem hasznosuló hulladék környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása. Mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból az egyik legfontosabb feladat az egységnyi GDP-re jutó hulladékmennyiségnek legalább az EU átlagszintjére való csökkentése. Ez a szám jelenleg Magyarországon 273 kilogramm 1000 dollárra vetítve, az OECD-országokban 88 kilogramm. Az európai uniós szint elérése részben nagy anyaghatékonyságú, hulladékszegény technológiák alkalmazásával, részben a termékek „bölcsőtől a sírig” tervezésével valósítható meg. A hulladékmennyiség hatásos csökkentéséhez az azt termelő szervezeteknek el kell készíteniük egyes technológiák anyaghatékonysági elemzéseit és ezek alapján 1-3 éven belül vállalati hulladékgazdálkodási tervüket. Célul tűzhető ki továbbá, hogy a tárolt hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen, valamint hogy a keletkező hulladékok mennyisége a gazdasági fejlődés, az ipari termelés és a fogyasztás emelkedése ellenére se növekedjen. A kezelési eljárások közül prioritást kell élvezniük azoknak, amelyek a hulladékot alapanyagként, illetve energiahordozóként hasznosítják. A jelenlegi mérsékelt hasznosítási arányt a fajtánkénti gyűjtés szigorú megkövetelésével, a hasznosítótechnológiák választékának jelentős bővítésével és jogi, gazdasági szabályozással javítani kell. Az eddig felhalmozott hulladékmennyiséget a hasznosíthatóság szempontjából újra át kell vizsgálni, és három éven belül teljes körű hasznosítási és szennyezésmentesítési tervet kell készíteni azokról.

Újrahasznosítás

Az újrafelhasználható hulladékok visszagyűjtéséhez, elsősorban a csomagolási hulladékokról szóló európai uniós direktíva teljesítése érdekében bővíteni szükséges a jelenleg meglévő ösztönzőrendszereket, mert kizárólag ezeknek köszönhető a papír- és fémalapú csomagolóeszköz-hulladékok magas begyűjtési arányának fenntartása. Szorgalmazni kell a műanyag- és üveghulladékok begyűjtését és újrahasznosítását. Ehhez új hasznosítóüzemek és új termékek létrehozása szükséges. Fokozatosan át kell alakítani a másodlagos nyersanyagként hasznosítható hulladékok visszagyűjtését célzó jelenlegi termékdíjrendszert, hogy az végül teljes mértékben piaci alapokra épüljön, és többfajta termékre terjedjen ki. A papírhulladék-begyűjtést 51 százalékig, a fémhulladékét 90 százalékig, a műanyagét 61 százalékig, az üveghulladékét pedig 37 százalékig kell növelni.

Mindezek úgy érhetők el, ha az ipari eredetű hulladék begyűjtését az ösztönzőrendszer fenntartásával szinten tartják, a lakossági begyűjtést pedig extra ösztönzéssel fokozzák. Bizonyos hulladékok esetében célszerű megvalósítani ezek együttes kezelését. Ez a megoldás gazdaságosabb, mivel csökkenti a létesítendő kezelő- vagy lerakóhelyek számát, javítja a kapacitáskihasználást, és egyéb előnyei is kimutathatók. Ilyen együttkezelési lehetőségek vannak például a nagy fűtőértékű hulladék (gumi, műanyag, savgyanta, selejtgyógyszerek) vagy a településekről, nyomdaiparból, csomagolóiparból származó papírhulladékok esetében. Ahol arra mód nyílik, az együttes kezelést érdemes preferálni, mert az gazdaságosabb. Ugyanakkor a különböző hulladékok együtt kezelhetőségét minden esetben egyedileg meg kell vizsgálni, és a módszert csak akkor szabad alkalmazni, ha ez környezetvédelmi szempontból elfogadható.

Király Ödön, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) vezérigazgató-helyettese a keletkező hulladékok jelenleginél hatékonyabb hasznosítását a hulladékgazdálkodás üzleti alapra helyezésében látja. A hatékonyság növelését a hulladékgazdálkodási törvény mellett a kormányzat ez évtől induló környezetvédelmi háttéripart támogató programja javíthatja.

A begyűjtés és a hasznosítás egyik legnagyobb gátja, hogy a környezetvédelmi tevékenységekhez szükséges eszközök többsége importból származik. Néhány külföldi leányvállalat, valamint 10-15 magyar cég kivételével nincs környezetvédelemben használatos berendezés- és eszközgyártás, holott erre a magyar gépgyártó vállalatok képesek lennének. Az újrahasznosítás hatékonyabbá válásában döntő szerepe van olyan külföldi vállalatok beruházásainak, amelyek a hulladékhasznosítás területén tapasztalatokkal és technológiával rendelkeznek.

Törvény a hulladékgazdálkodásról

A Magyar Közlöny 53. számában megjelent a hulladékgazdálkodási törvény, így az önkormányzatok, gazdálkodók, intézmények megkezdhetik a felkészülést az abban foglaltak végrehajtására. A törvény a jövő év elején lép hatályba, de a kormánynak és egyes szakminisztereknek már július 1-jén felhatalmazást adott a végrehajtási rendeletek elkészítésére.

Az országos hulladékgazdálkodási tervet első alkalommal a törvény január 1-jei hatálybalépését követő 180 napon belül kell jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. A területi hulladékgazdálkodási terveket az országos terv kihirdetését követő 270. napig kell kihirdetni. A helyi hulladékgazdálkodási terveket a területi tervek kihirdetésétől számított 270. napig teszik közzé a törvény szerint.

Csepregi István, a Környezetvédelmi Minisztérium törvény-előkészítő főosztályának vezetője elmondta, hogy tárcájuk több kormányrendelet előkészítésével is foglalkozik. Ezek közül néhány a tervek szerint már októberben megjelenhet. Így például a veszélyes hulladékokra, valamint a hulladékok behozatalára, kivitelére, átszállítására vonatkozó jogszabályok. Ugyancsak erre a határidőre tervezik a hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapítását, a közszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket szabályozó kormányrendeleteket. A jegyzők hulladékgazdálkodási hatás- és feladatkörét előíró kormányrendelet feltehetően decemberre készül el, ugyanúgy, mint a hulladékgazdálkodási bírságra vonatkozó jogszabály. A kormányrendeletek egy részét más tárcák készítik elő. Így például a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának, kezelésének részletes szabályait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A Környezetvédelmi Minisztériumban folyamatban van több, a hulladékgazdálkodási törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet előkészítése is. Így a hulladékok, veszélyes hulladékok jegyzékének miniszteri rendeletének kiadását októberre tervezik. A speciális kezelést igénylő hulladékok csoportjaira, fajtáira vonatkozó sajátos szabályok decemberre várhatók.

A hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépésével kormányrendelet szabályozza majd egyebek között a hulladékok külföldről történő behozatalát, kivitelét, az ország területén történő átszállítását. Kormányrendelet készül majd a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek részletes szabályairól. Ilyen szintű jogszabály rendelkezik majd a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről.

Rendeletben határozza meg a kormány a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeit, a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának, megállapításának módját és mértékét. Ugyancsak kormányrendelet készül a hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól. A törvény alapelvként szögezi le, hogy a hulladék termelője, birtokosa, vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, előidézője felel a környezetszennyezés megszüntetéséért, az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is. A törvény kimondja, hogy a gyártó köteles a terméket és csomagolását külön jogszabályban meghatározottak szerint úgy kialakítani, olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, illetve elősegíti a termék újrahasználatát, hulladékká válását követően a környezetkímélő kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását. A gyártó köteles a törvény szerint a külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az abban megállapított arányban és feltételekkel a belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetve visszaváltani az újrahasználat, -hasznosítás vagy környezetkímélő ártalmatlanítás érdekében. Hasonló kötelezettségek vonatkoznak a forgalmazókra is.

A települések felelőssége

A települési önkormányzatnak a törvény szerint kötelezően ellátandó közszolgáltatásként kell gondoskodnia az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezeléséről. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva rendeletben előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetve meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

A hulladékgazdálkodási törvény szerint valamennyi településen meg kell szervezni néhány éven belül a kommunális hulladékok begyűjtését és szakszerű elhelyezését. Az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy ahol jelenleg is működik hulladékbegyűjtés, ott január 1-jétől ez kötelezően elvégzendő közszolgáltatás. Ahol még nincs, ott a 2000-nél több lakosú települések esetében 2002. január 1-jén, az ennél kisebb településeken 2003. január 1-jén kell megkezdeni a begyűjtést, szakszerű elhelyezést.

Évenként országosan 20 millió köbméter kommunális hulladékot gyűjtenek össze. A régi lerakók felszámolása, újak építése csaknem 60 milliárd forintba kerül majd a becslések szerint.

A hulladékgazdálkodási törvény elfogadása előtt készített hatástanulmány szerint tavaly országos átlagban 2000 forintos díjat kellett fizetni lakosonként a szemét elszállításáért. A begyűjtés és a legegyszerűbb rendezett lerakás költsége viszont 2800 forint lakosonként. A szigorúbb követelményeknek is megfelelő gyűjtés és lerakás a fejlesztési tartalékokkal együtt évente legalább 3400 forintos díj fizetését kívánná lakosonként. Ez azonban átlagos összeg, a kedvezőbb ártalmatlanítási körülmények között lévő területeken ennél kevesebbet, kedvezőtlenebb viszonyok esetén többet is fizethetnek majd az állampolgárok.

A hulladékkezelési közszolgáltatás díjának megállapítására, részletes szabályaira vonatkozó kormányrendelet előkészítése több más végrehajtási jogszabályéval együtt most folyik. Az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonosok által fizetendő díj legmagasabb mértékét, a megfizetés rendjét az önkormányzat szabályozza majd rendeletben.

A hulladékgazdálkodási törvény feladatokat határoz meg a termelőknek, forgalmazóknak is. A cél, hogy a termelők, forgalmazók nyomon kövessék termékeiket, visszavegyék a keletkező hulladékokat feldolgozásra vagy ártalmatlanításra. Ezt a feladatot szolgáltatókra is bízhatják. A törvény szerint 2005. július 1-jéig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50 százaléka hasznosításra kerüljön.

A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell a települési hulladéklerakókban lerakott hulladékok szabványnak megfelelően mért összetételét, megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A komposztálással is hasznosítható szervesanyag-tartalmat 2004. július 1-jéig 75 százalékra, 2007. július 1-jéig 50 százalékra és 2014. július 1-jéig 35 százalékra kell csökkenteni. Mindez a szelektív gyűjtés bevezetésével érhető majd el.

Több bevétel, mint kiadás

Pepó Pál volt környezetvédelmi miniszter szerint a hulladékgazdálkodási törvény a gazdasági szférában nagyobb többletbevételt eredményez, mint többletköltséget. A törvény a gazdálkodóegységeknek a jobb versenyhelyzet megteremtésével, valamint az újrahasznosításból származó előnyök kihasználásával járul hozzá a többletbevételek növeléséhez. A cégeknek ráfordítást igényel ugyan a környezetbarát, korszerűbb technológiákra az átállás, de a gazdasági szférában még sincs olyan érv, ami az új törvény ellen szólna.

A többletköltségek átlagban a termelési érték 0,1 százalékát teszik ki. A pluszráfordításokra azonban állami támogatás nyerhető el, amely akár a költségek 60 százalékát is kiteheti. Jól példázza a többletkiadások nagyságát, hogy a vegyipari ágazatban 400 millió forintnyi beruházás válik szükségessé. Ez a termelési értéknek mindössze 0,04 százaléka, amit a vegyipari vállalatok önerőből finanszíroznak.

Egyelőre két ágazat jelezte előre támogatási igényét, mégpedig a kohászat és az élelmiszeripar. E két területen az állam 40 százalékot vállal át a többletköltségekből.

Az exminiszter szerint a lakosság terhei is nőnek, hiszen a jelenleg egy főre jutó évi átlagos 2000 forintos hulladékkezelési díj a törvény hatálybalépésétől 4800 forintra emelkedik. Ez ugyan – főleg a nagycsaládosok és a nyugdíjasok körében – gondot okozhat, mégis a környezet minőségének javulása hosszú távon az egész társadalom közös érdeke.

 

 

 

 

 

 

 

Globális Klímaváltozás- és Növényzet Kutatóállomás

A XXI. századi jövőbe tekinthetünk
a gödöllői Globális Klímaváltozás és Növényzet Kutatóállomáson

 


Nyolcvan, száz év múlva világszerte megváltozik majd a növényzet, ezzel együtt az egész földi élet és az ember élete is. Miért? Hogyan? Mennyire? És a következmények? – mind megválaszolandó kérdések. De a világon ma még igen kevesen vannak, akik valóban ismerik ezeket a válaszokat. Hazánk kutatói ott vannak közöttük.

Hogy Földünkön milyen irányban fog változni az éghajlat, ma még pontosan senki sem tudja megmondani. Az viszont biztos, hogy elsősorban a tüzelőanyagok elégetése és a trópusi erdőirtás hallatlan mértéke miatt nyolcvan-száz év múlva a levegő CO2- tartalma a mainak (350 ppm) legalább a duplája lesz. A CO2-növekedéssel járó pár Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés megolvaszthatja a déli sarki jégtáblák egy részét, s a víz elöntheti a tengerszinthez közeli magasságú városokat, országokat, például Velencét és Bangladesht.

Az éghajlatváltozást az egyéb üvegházhatású gázokkal együtt kiváltó CO2 azonban a hőmérséklet-emelkedésen kívül más módon is jelentős hatással lesz az élővilágra. A CO2-nak kitüntetett szerepe van a növények életében, mivel ez létük nélkülözhetetlen alapfeltétele. Ezért a légköri CO2-koncentráció várható nagymértékű változása – megduplázódása - messzemenő következményekkel jár a növényekre nézve. A növényi élet megváltozása pedig közvetlenül vagy közvetve hat az állatokra és az emberre, de visszahat magára a klíma alakulására is.

Ma a fejlett világban a leginkább támogatott környezetbiológiai, ökológiai kutatások azok, melyek megpróbálják felderíteni a légköri CO2-tartalom növekedésének növényekre gyakorolt hatását. Európában az EU tudományos programja keretében folynak ilyen kutatások. Ezért Magyarországon és Kelet-Európában egyedülálló a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékének “Globális Klímaváltozás- és Növényzet” EU-Kutatóállomása. Mindezeket dr. Tuba Zoltán tanszékvezető professzortól, az állomás megteremtőjétől és irányítójától halljuk.

"Kísérleteinkben olyan légköri összetétel és klimatikus viszonyok között neveljük a legkülönbözőbb növényeket, mint amilyenek 100-400 év múlva várhatók. Az itt alkalmazott ún. felül nyitott kamrarendszerrel módunk van a jövőbeli növényi életet megismerni, és a szemünk láttára zajlik le az, ami majd több száz év múlva az egész Földön is be fog következni." - magyarázza el az állomáson folyó munkát pár mondatban a professzor.

Ezeket a “jövőbeli” növényeket tanulmányozva számos meglepő felfedezésre és következtetésre jutottak már a szakemberek:

Korábban csupán a levelek vizsgálata alapján úgy tűnt, hogy a jövőbeli magas CO2-koncentrációjú levegőben a növényeknek fokozódni fog a vízhasznosítási képessége és javul a szárazságtűrésük. Azonban az újabb – részben a gödöllői kutatóállomás – kísérletei alapján a valós kép az, hogy a megemelkedett CO2-tartalom hatására a növényegyedek és állományaik vízfelhasználása - két ok miatt is – sajnos inkább megnő majd.

- Az egyik ok: több és nagyobb felületű levél képződik. Ennek következtében a növény összpárologtató felülete megnő, és ezen a nagyobb felületen több vizet fog veszíteni, ezért az ilyen növény több vizet fog felhasználni is.

- A másik ok: az emelt CO2-on élő növény sokkal nagyobb gyökeret ereszt majd, mint a mai növények. A következmény: sokkal több vizet tud majd felvenni a talajból, és a rendelkezésre álló vízkészletet még jobban kimeríti.

- A két hatás összegződik, s ha még azt is hozzávesszük, hogy a klímaváltozás valószínűleg szárazodással is jár majd együtt, könnyen beláthatjuk, hogy a vízkészlet sokkal hamarabb fog kimerülni, és a most is aranyat érő öntözővíz minden eddiginél drágább lesz. Olyan új termesztett növényeket kell tehát kinemesíteni, amelyek a jövőbeli viszonyok mellett is kellő termésre képesek majd.

Megváltozik majd a növények kémiai összetétele és ezen keresztül a táplálkozási szempontból fontos ún. beltartalmi értéke is. Igy csökken a fehérjetartalom, a vitamin előanyagok (pl. karotinoidok) mennyisége, viszont nő a szénhidrát-tartalom, fokozódik a rostképződés és romlik az emészthetőség. Mindez pedig közvetlenül befolyásolja a növény-állat kapcsolatot, az állatok táplálkozását, anyagcseréjét és viselkedését és természetesen az emberi táplálkozást is. A változások pl. a növényeken élősködők vagy azokkal táplálkozó egyes rovarfajok számára hátrányosak, míg mások számára előnyösek lehetnek, ezért átrendeződhet a kártevő rovarok jelenlegi veszélyességi sorrendje.

A jövőbeli légköri környezetre a különböző növények ugyancsak igen eltérő módon válaszolnak, egyes fajok előretörhetnek, míg más fajok elterjedése visszaszorulhat. Ennek következtében a ma veszélyes gyomfajok helyett vagy mellett jelenleg még ártalmatlan növények is komoly gondot jelenthetnek majd. Nyilvánvaló, hogy már most meg kell kezdeni ellenük a hatékony védekezésre való felkészülést. Ehhez viszont tudnunk kell, melyek lesznek ezek az új gyomfajok. Mindezeket pedig földrajzi régiónként külön-külön kell kideríteni. Ezek az ismeretek a Kárpát-medence esetében a gödöllő kutatóállomás munkájából származnak.

Hosszasan lehetne még sorolni az eddigi jelentős eredményeket, a téma nagy felfedezéseit, melyek között ott vannak a gödöllőiek érdemei is. Sőt vannak területek, ahol nemzetközi prioritással bírnak.

"A tudomány számára mi írtuk le, hogy a mérsékelt övi száraz területek növényei (gyepek, fák, termesztett növények, gyomok) hogyan viselkednek majd a jövőbeli megemelkedett CO2 koncentráció mellett. Az ún. kiszáradástűrő (feltámadásra képes) növények jövőbeli viselkedésére vonatkozó ismeretek ugyancsak tőlünk származnak. Hosszú időtartamú (5 éves) vizsgálatsorozatunk alapján megállapítottuk, hogy a korábbi nagyfokú optimizmusra okot adó eredményekkel szemben emelt CO2 mellett a növények produkciója és a hasznos termés mennyisége nem, hogy nem nő nagymértékben, de akár csökkenhet is." - halljuk Tuba professzort.

Az állomás EU-támogatásból jött létre. Az Unió a professzor és a kutatócsoport megelőző tudományos teljesítménye alapján kellő garanciát látott arra, hogy egy nem EU-tagországban is komoly eredményeket érjenek el ezen a területen, ezért a kutatócsoport pályázatát 130 ezer ECU-vel támogatták. Ebből épült fel az állomás 1993-94-ben, az egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékének botanikus kertjében. Fontos szerepe van az egyetemi graduális oktatásban is, ahol több fő tárgyhoz biztosítja a feltételeket. A kutatóállomásra egy külön doktorképzési program épült. A kutatóállomás 3 évre akadémiai kutatócsoporti támogatást biztosított a tanszék témával nem foglalkozó, egészen más területet művelő növénytanos egyetemi tanára és egy munkatársa számára is. A kertben sétálva messziről feltűnnek a kutatóállomás “kamrái”, ezek a henger alakú, sejtelmes körvonalú alkotmányok. Bennük különféle füvek, gyomok, kis fák, mohák fejlődnek. A “kamrák” melletti faházban a falakon műszerek, jelzőberendezések, számítógép stb. Innen folyik a rendszer (automata) vezérlése. A vizsgálatok egész évben folyamatosan, hóban és kánikulában egyaránt folynak

Öt kutató és öt doktorandusz hallgató dolgozik itt. Az állomás tagja mindkét ilyen jellegű EU hálózatnak (egyik fák és erdők, a másik pedig gyepek és termesztett növények kutatásával foglalkozik) és kiemelt tagja a Canberra székhelyű GCTE nevű világprogramnak is. Ma még sajnos egyáltalán nem szokványos és elterjedt kutatások ezek és rendkívül pénzigényesek is. Könnyen fel lehet sorolni az e téren vezető érintett országokat: USA, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és néhány európai állam.

Hogy pontosan mennyire fontosak számunkra ezen kutatások eredményei, az igazán csak a XXI. század végén derül majd ki. Az azonban, hogy az emberiségnek szüksége van ilyen kutatásokra, már ma sem kérdés.

 

 

 

 

 

A troposzféra az egyenlítő fölött 15-17 km, a pólusokon 7-9 km magasságig terjed. Hazánk feletti vastagsága 15 km-re tehető. A troposzférában játszódnak le azok a fizikai jelenségek, amelyek e légrétegre jellemző, helyenkénti és időnkénti átkeveredésből erednek:

- felhő és csapadék képződés,

- a hőmérséklet csökkenés felfelé,

- a szennyezettség változó, de felfelé általában csökkenő mértéke.

A troposzféra további négy rétegre osztható, a felosztás alapjául az egyes rétegekben lejátszódó jelenségek jellegzetességei szolgálhatnak:

- az 1 - 20 m vastagságú határréteg közvetlenül a Föld felszínéhez tapad, ez a talajmenti réteg,

- az alacsony földközeli réteg kb. 260 m magasságig tart,

- 260-750 méterig terjed a magas földközeli réteg,

- a konvekciós réteg helyenként a troposzféra határáig terjedő legvastagabb légköri réteg.

A troposzférában a hőmérséklet a magassággal csökken, az átlagos hőmérsékleti gradiens 6,5 oC/km. Az itt jelenlévő légmozgások szerepe a helyi légszennyezés koncentrációjának keveredésében, hígításában, a szennyezőanyagok szállításában mutatkozik meg. A természetes és mesterséges hatások következtében a légkörbe kerülő szennyezőanyagok a troposzféra összetételét állandóan változtatják. A légköri levegő a víz és a talaj mellett az élet nélkülözhetetlen feltétele. A Földünket körülvevő levegő tiszta állapotban színtelen, szagtalan gázkeverék, melynek fő alkotórésze az oxigén és a nitrogén, melyeken túl tartalmaz még szén-dioxidot, argont és egyéb nemesgázokat. A levegő összetételét évszázadokon keresztül állandónak tekintették. Az utóbbi 30 évben a pontosabb méréseknek is köszönhetően az állandó összetevők mellett a természetes és mesterséges tevékenység együtt számos nyomgázkomponenst állandóan mérhető, változó összetevővé változtatott. Állandó komponensek a nitrogén, az oxigén, az argon, a neon, a hélium, a kripton, a xenon. Változó komponensek a szén-dioxid, a metán, a hidrogén, a dinitrogén-oxid, az ózon. Erősen változó összetevők a víz-vízgőz, a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, a kén-dioxid, a kén-hidrogén. Nyomgázkomponeneseknek azokat a részecskéket nevezzük, amelyek csupán a levegő 0,1 %-át alkotják. A nyomanyagok fontos szerepet játszanak számos légköri folyamat / felhőképződés, sugárzások elnyelése/ lejátszódásában. A nyomgázok fontos jellemzője a légkörben való tartózkodási idejük, melynek értéke a szennyezőanyag anyagi minőségétől függően néhány naptól évekig terjedhet.

Csak az érdekesség kedvéért nevesítem a kén-dioxid 5 napos és a szén-dioxid 4 éves tartózkodási idejét.

A nyomgázok tartózkodási ideje az idő, aminek letelte után az adott anyag a légkörben megszűnne, azaz felhígulás után talajon, felszíni vizeken leülepedne, ha utánpótlás nem lenne. Tekintettel arra azonban, hogy a levegő szennyeződése folyamatosan történik ez egy örök körforgásnak fogható fel.

Egyebekben a légkör különböző anyagokból álló komplex rendszer, amely ha csak a fő komponenseket tekintjük is, mintegy 50 kémiai vegyületet tartalmaz. Ezeket több száz reakcióegyensúly kapcsolja össze. Az atmoszféra viselkedésére jellemző, hogy a részecskekoncentráció itt lényegesen kisebb, mint a kondenzált szférákban, továbbá a a koncentráció a földfelülettől való távolság növekedésével erősen csökken. További jellemző a Nap sugárzó energiája miatt a gerjesztett állapotok számos reakciójának lehetősége, valamint a rendelkezésre álló nagy oxigénkoncentráció miatt az oxidáló reakciókörülmények uralkodása.

A levegő pillanatnyi állapotainak változását időjárásnak nevezzük, ez a meteorológia tárgyköre. Jellemzői a levegő hőmérséklete, nyomása, nedvességtartalma, a felhőzet mennyisége, a szélsebesség és szélirány. A légszennyező anyagok koncentrációjának csökkenése szempontjából a 8 - 10 m/s szélsebesség a legkedvezőbb. Mindezt összefoglalva modhatjuk tehát, hogy a légköri jelenségeket végső soron a következők alakítják:

- a légkör gáz alakú anyagainak összenyomhatósága, kis súrlódása, könnyű keverhetősége,

- a földfelszín felől érkezett hőenergia,

- a levegőben lévő vízgőz és ezek sugárzási hatásai,

- a földfelszín egyenetlenségei.

A levegő összetételének vizsgálatakor meg kell különbözetnünk természetes és mesterséges eredetű légszennyeződést. Légszennyező anyagok mind azok az anyagok, amelyek a környezeti levegőbe kerülve megváltoztatják a levegő összetételét, valamint a környezetet különböző módon és mértékben károsítják. A légkörbe jutó szennyező anyagok jelentős része természetes eredetű, azaz természeti folyamatok lejátszódásának eredménye. A Föld felületének nagyobb hányadát borító hidroszféra nagy mennyiségű aeroszolt termel. A hullámverések során a levegőbe került vízcseppek beszáradva különféle ionokat / Na+, K+, klorid-, szulfid-- ill. ezek vegyületeit/ juttatnak a légtérbe. A nagy felületű vízborítások /óceánok, tengerek/ élővilága szintén hatalmas mennyiségű anyagcsereterméket juttat a szabad légtérbe. Ezen anyagok egy része jól-rosszul oldódik a vízben, másik része pedig távozik a légkörbe, a legjelentősebb ilyen szennyező a szén-dioxid.

Természetes eredetű szennyezők a kozmikus , a sivatagi és a vulkanikus porok, gázok, gőzök. Meg kell említeni az erdőtüzeket is, mint a korom és a karcinogén szénhidrogének levegőbe juttató forrását. További szennyezőanyagok az élőlények anyagcsere termékei, valamint a talajok, kőzetek pora, melyek ásványokból, karbonátokból, szulfátokból, oxidokból áll.

A mesterséges szennyezőhatások között a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság által okozott szennyező hatásokat kell számba venni. Meg kell említeni ezek arányánál, hogy a közlekedés okozta légszennyezés hatása jelentősebb, mint az ipar és a háztartások együttes hatása, ezen belül pedig, ha nem is elenyésző, de nagyságrenddel kisebb a háztartások légszennyező hatása, mint az ipari eredetű légszennyezés.

A légszennyezést okozó anyagok száma igen nagy, mintegy 1500-ra tehető. Ezen anyagokat két csoportra lehet osztani, mint elsődleges, vagy közvetlen légszennyező anyagok és másodlagos vagy közvetett légszennyezést okozó anyagok. Az elsődleges légszennyezők természetes úton , vagy technikai berendezésekből kerülnek a szabad légtérbe, a másodlagos légszennyező anyagok a légkörben keletkeznek a primer légszennyező anyagok levegővel és egymás között lejátszódó reakciókból.

A levegőtisztaságvédelmi hatósági szabályozás nyilvánvalóan a mesterséges szennyeződéseket igyekszik kordában tartani, azonban, olyan módon, hogy minden mesterséges szennyezőszféra /közlekedés, ipari termékek előállítása, szolgáltatási tevékenység / külön-külön elsőfokú hatósági szabályozás alá esik. A közlekedés okozta szennyezés, mint a mozgó pontforrások által okozott emisszió a közlekedési felügyelethez tartozik, az ipari és mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó légszennyező anyagok emissziójának ellenőrzése feletti elsőfokú hatósági jogkört a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek gyakorolják, míg a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szennyeződések emissziójának ellenőrzése a területileg illetékes önkormányzat jogköre. Az emittálás alatt az a folyamat, amelynek során a szennyező anyagok kerülnek a légkörbe, az emisszió pedig az a szennyezőanyag mennyiség, amelyet a szennyezőforrás időegység alatt a légkörbe juttat. Emisszió határérték alatt az adott telephely, adott légszennyező forrására, adott légszennyező komponensére vonatkozó azon kibocsátási határértéket értjük, melyet jogszabály alapján az illetékes hatóság határoz meg. Az emisszióból transzmisszió /légköri terjedés/ útján kerülnek a légszennyező anyagok a környezeti levegőbe, amelynek állapotát az immisszióval jellemezhetjük. Az immisszió a környezeti levegőben kialakult szennyezőanyag koncentráció. Az immisszió határérték az egyes szennyezőanyagok megengedett legnagyobb koncentrációja a környezeti levegőben, melyet országos szabvány határoz meg. A környezeti levegő állapotáért felelős hatóság a tisztiorvosi szolgálat. Természetesen az emisszió és imisszió hatósági szabályozása sem képzelhető el egymástól függetlenül, mint ahogyan a gyakorlatban is szoros összefüggésben állnak egymással, ez a köztes a tarnszmissziós folyamat. A légszennyeződés folyamatában tehát három, jól definiáltan elkülöníthető fázist különböztethetünk meg:

- szennyező anyagok kibocsátása a forrásból ( emisszió )

- elszállítódás a légkörben és diffúzió ( transzmisszió )

- csökkent koncentrációban távolabb megjelenő szennyező anyagok ( immisszió ) hatása az emberekre, növényekre, állatokra és tárgyakra.

A gyakorlatban az emissziós terület egyrészt nagyon sok technológiához kapcsolódva matematikai módszrekkel jól prognosztizálható, másrészt mintavételezéssel végzett mérésekkel a technológia változatlanságáig jó mérési eredményt kapunk. Szintén mérhető az immisszió, mint a környezeti levegő állapota, a mérési adatok megfelelő kiértékelése és a hozzá kapcsolódó emissziós mérési eredmények segítségével modellek állíthatók fel a környezeti levegő állapotára készíthető prognózisokhoz.

Sorra véve a légszennyeződést befolyásoló tényezőket, a következőkhöz jutunk:

- az emissziót ( kibocsátást ) maga a termelési-szolgáltatási tevékenység határozza meg, vagyis a felhasznált anyagok minőségével, a körültekintően megválasztott technológiai eljárások alkalmazásával, esetleg a termelési volumen korlátozásával jól kézben tartható a légszennyezés első és alapvető fázisa. A leírtakon túl ennek kézbentartása és szabályozása nemcsak ezen első fázisban meghatározó jellegű, hanem az egész légszennyeződési folyamatot is alapjaiban határozza meg. Nyilvánvalóan nem lehet káros mértékű a légszennyezés a kibocsátás forrásától távolabb eső területen, ha az eleve már kibocsátáskor is alatta marad a káros mennyiségnek.

A transzmissziót, s ilyenformán közvetetten az immissziót meghatározó tényezők között elsőként kell említeni

- az emissziót, azaz a tényleges kibocsátást és

- a meteorológiai és egyéb hatásokat a légszennyeződés terjedése során. Meghatározó tényező lehet a szél iránya, a szél sebessége,a levegő hőmérsékletének rétegződése, a szél fluktuációja és a turbulencia.

A szél irány a a magassággal változik, ezért a szélirányt úgy kell vizsgálni, hogy az valóban reprezentálja a szennyező anyagok mozgásának tényleges irányát. Ezért a szél irányát a földfelszíntől 1,5 - 2 m magasságban célszerű mérni.

A szél sebessége kettős hatással befolyásolja a transzmissziót, egyrészt minél nagyobb a sebessége, annál gyorsabban szállítja a légszennyező anyagokat az emisszió helyéről a kérdéses helyre, másrészt jelentős szerpe van a szél irányában bekövetkező hígulásnak, azaz a légszennyező anyag koncentrációja fordított arányban van a szélsebességgel. Ezen túlmenően a különböző irányokban más és más sebességi komponensek léphetnek fel, melyek a szennyezőanyagok vertikális és horizontális elmozdulását okozzák. Ezek a különböző méretű és periódusú véletlen mozgások okozzák a szennyezőanyagok átlagos szélirányra merőleges szóródását, illetve diffúzióját. Ezeket a mozgásokat tekinthetjük légköri tuirbulenciának. A mechanikus turbulencia keletkezése a talajfelszín érdességére vezethető vissza. A talajfelszín felett áthaladó levegőben a felszín érdessége, mint az áramlást zavaró hatás örvényes szerkezetű légmozgást kelt, minél magasabbak az érdességi elemek, annál intenzívebb az általuk keltett mechanikus turbulencia. A szél sebessége szintén növeli a mechanikus turbulenciát. A termikus turbulencia kialakulásában döntő szerepe a a levegő hőmérsékleti rétegződésének jut.

A szennyezőanyagok terjedését befolyásoló tényezők után tekintsük át a gyakorlatban használatos terjedési modelleket:

- Az egyszerű determinisztikus modellek kísérleti adatok feldolgozásával nyert egyszerű algebrai összefüggések meghatározására alkalmasak. Ezekben a modellekben a befolyásoló tényezőket empirikus úton a kísérletek során vehetkük figyelembe.

- A statisztikus modellek, a levegőminőség mérőhálózat adatait dolgozzák fel statisztikai úton.

- A helyi füstzászló modellek a turbulens diffúzió egyenletét alkalmazzák állandószélsebesség és hőmérsékleti állapot feltételezésére.

- A cella és több cella modellek a diffúziós egyenlet térfogati integrál formáját használják, a teret elemi cellákra bontva vizsgálják.

- A rács és végesdifferencia modellek a diffúziós és transzport egyenleteket numerikusan oldják meg. Ahhoz, hogy a gyakorlatban ezt a módszert jól használhassuk a szélmező és a domborzat részletes ismerete szükséges.

- A részecske modellekben a teret elemi cellákra osztják és a légszennyező anyagot állandó tömegű részecskéknek tekintjük, amelyek a valódi szélsebességből és a turbulens szélsebességből képzett elméleti sebességgel vándorolnak egyik cellából a másikba. A valóságos helyzet közelítésére egy-egy celláben sok részecskét kell figyelembe venni.

- A fizikai modellek szélcsatorna kísérletekben kapott eredményeket dolgoznak fel.

- A regionális modellek több száz kilométeres vízszintes tengelyt használnak, többnyire differencia, illetve részecske típusú modellek.

Valamennyi modellhez szükséges kiindulási adatokat, vagy számítási paramétereket két csoportra oszthatjuk:

- a szennyező forrást jellemző adatokra és

-          a meteorológiai adatokra. A szennyező forrás adatai függenek a vizsgált modell típusától, hiszen más és más a szennyező forrást jellemző paramétersor egy nukleáris baleset, egy ipari baleset, vagy egy vegyi támadás esetén. A meteorológiai adatok azonban minden esetben azonosak.A meteorológiai adtok egyik forrása lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett mérőhálózat mérési adatai. Az adatok másik forrása lehet a közvetlen mérés, azonban a modellekkel kapott eredményeknél célszerű feltüntetni az adatok származási helyét, egyrészt az ellenőrizhetőség, másrészt a reprodukálhatóság miatt.

 

 

Radioaktív hulladékok

 

 

 

Az 50-es, 60-as évektől kezdődően föllendülő izotópalkalmazások és az atomenergia egyre szélesebb körű békés hasznosítása értelemszerűen együtt járt azzal, hogy - mint bármely iparágban - a nukleáris iparban is keletkezett bizonyos mennyiségű hulladék. Bár e hulladék veszélyességét korán felismerték, előrelátó terveket és koncepciókat fogalmaztak meg, és ennek következtében a radioaktívhulladék-gazdálkodás ma példamutató lehet más iparágak számára; mégis a felmerülő tudományos-technikai problémák, a politikai változások és az egyre tudatosabb környezetvédelmi mozgalmak kiélezték a helyzetet, és mára a hulladék kérdése a nukleáris ipar jövőjének egyik kulcspontjává vált.

 

A hulladék

A különböző forrásokból származó radioaktív hulladékok skálja rendkívül széles: az atomfegyverektől az atomerőművekig, az izotópgyártástól az izotóp-felhasználásig, az uránérc-bányászattól a reprocesszálásig terjed. Ennek teljes áttekintésére nem vállalkozhatunk, az alábbiakban elsősorban a magyar radioaktív hulladék eredetére és osztályozására koncentrálunk.

 

. Radioaktív hulladék keletkezése Magyarországon

A magyar radioaktív hulladékok három fő forrását lehet megkülönböztetni :

 

¾ az orvosi, ipari izotópalkalmazásokat és zárt sugárforrásokat,

 

¾ az öt kiemelt nukleáris létesítményt (az élen Pakssal),

 

¾ és az uránbányászatot.

 

Ezenkívül néhány egyéb speciális esetben is keletkezett ill. keletkezhet radioaktív hulladék.

 

Magyarországon az izotópok felhasználása 1954-től kezdődik, először a Szovjetunióból származó izotópokkal. 1959-től, a KFKI reaktorának üzembe helyezésétől kezdve megindul a hazai izotópgyártás is. Jelenleg évente körülbelül 30-40 m3 kis és közepes aktivitású hulladék és - elsősorban nem a térfogat, hanem az aktivitástartalom szempontjából jelentős - 1000-2000 darab zárt sugárforrás származik az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi felhasználásból, valamint kb. 20 m3 az izotópok gyártásakor. Ez összességében 50-60 m3 éves hulladékmennyiséget jelent. ([1]Virágh;1991.)

 

Az öt kiemelt létesítmény (a Paksi Atomerőmű, a KFKI reaktor, a BME oktatóreaktor, a debreceni ciklotron és a debreceni KLTE Izotóp Laboratórium) közül csak Pakson és elsősorban az izotópgyártásból adódóan a KFKI-ban keletkezik jelentősebb mennyiségű hulladék. A 4 paksi reaktorblokk 1982 és 1987 közötti fokozatos indításával az atomerőmű vált a hazai radioaktív hulladék képződés meghatározó elemévé. Nemcsak a kb. 750m3/éves hulladéktérfogat miatt, hanem azért is, mert lényegében az egyetlen létesítmény, amelyben nagyobb mennyiségű nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezhet, valamint kiégett fűtőelemek. A kiégett fűtőelemek nem maradnak hazánkban, hanem visszaszállítják őket Oroszországba egy, még a Szovjetunióval kötött szerződés értelmében. Azonban a szállítás közelmúltbeli akadozása illetve esetleges jövőbeli megszűnése szükségessé tette egy átmeneti tároló építését. Ez az 1997-ben létesült KKÁT (Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója), amely jelenleg már tartalmaz kiégett fűtőelemeket.

 

Különösen érdekes kérdés az uránérc-bányászat ill. feldolgozás melléktermékeként keletkező nagy mennyiségű meddő salak. A meddőhányók, jóllehet természetes eredetűek, még jelentős mértékben tartalmaznak 238U izotópot és bomlástermékeit. Emiatt a meddőhányókon mérhető dózisteljesítmény

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légkörben

 

Dr. Bubonyi Mária

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen levegő-tisztaságvédelmi kérdéseket vet fel, milyen légszennyező komponensek fognak a szabadba kerülni, ezek milyen mennyiséget jelentenek, hanem a várható vagy ténylegesen fellépő hatások milyen területet érintenek / hatásterület / , egyik-másik távolabbi település, vagy a település közelebbi és távolabbi területe milyen mértékben veszélyeztetett az adott telephely tevékenységéből adódóan a légtérbe kerülő légszennyező komponensektől.

Ha a fenti kérdésekre keressük a választ, először is nem szabad elfelejteni, hogy a légköri folyamatok bonyolult rendszere valamilyen módon kölcsönhatásban áll a természetes és mesterséges környezet számos elemével, azoktól kisebb-nagyobb mértékben függenek. A levegőminőséget befolyásoló elemek között kiemelten kell említeni a meteorológiai és földrajzi viszonyokat, valamint nem szabad megfeledkezni az országhatárokon átterjedő légszennyező hatásokról sem. Hazánk levegőminőségét befolyásolják a határokon túlról érkező légszennyező komponensek minősége, mennyisége, eloszlása, de ezzel párhuzamosan folyik a légszennyező anyagok “ exportja " is, vagyis a légtérbe kerülő szennyezőanyagok nem maradéktalanul hazánk levegőminőségét befolyásolják, hanem a környező országok is kapnak e hatásokból.

A levegőtisztaságvédelem alapvető célja az ember és az emberiség megóvása a levegőszennyezés indokolatlanul súlyos következményeitől, de nem tűzhetjük magunk elé a levegőszennyezés teljes megszüntetését sem. Az emberi élet elképzelhetetlen ipari, mezőgazdasági termelés és szolgáltatások igénybevétele nélkül, ezek a tevékenységek viszont elkerülhetetlenül együtt járnak valamilyen mértékű levegőszennyezéssel. A reálisan megvalósítható cél tehát csupán a légszennyezések korlátozása lehet. E cél megvalósításához alkalmazható jogszabályi előírásokra, ezek gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő tervezési módszerekre és műszaki megoldásokra van szükség.

A levegőszennyezés hatásait három fő csoportra oszthatjuk fel:

- Lokális hatások : a kibocsátó forrás, vagy források legfeljebb néhány tíz kilométeres körzetében jelennek meg a közvetlen hatások ( egészségügyi hatások, korróziós és növénykárok ).

- Kontinentális hatások: ez a lépték többszáz vagy néhányezer kilométer kiterjedésű körzet összefüggő légszennyezettségét jelenti. Ilyen távolságban a transzmisszió során történő átalakulási folyamatok miatt már nem csak az eredetileg kibocsátott légszennyező anyagok, hanem ezek átalakulás termékei is kifejtik hatásukat. Ebben a pontban a savas esők miatti savasodást kell megnevezni. Tekintettel arra, hogy a savasodás mértékét döntően a szennyezett terület összes kibocsátása szabja meg, csak a kibocsátás korlátozása lehet célravezető. A kontinentális hatás léptéke miatt a kibocsátás korlátozása csak a körzet egészére kiterjedő nemzetközi egyezményekkel érhető el.

- Globális hatások: a földi légkör egészére kiterjedő hatás. Jelenleg két ilyen hatás ismert: az üvegházhatás és a sztratoszférikus ózon koncentrációjának csökkenése. A globális hatásokat a légkörben egyenletesen eloszolva az ún. hosszúéletű gázok hozzák létre, melyeket a Föld valamennyi országának összes kibocsátása határoz meg. A kedvezőtlen hatású gázok légköri koncentrációjának korlátozása tehát globális nemzeközi egyezmények keretében valósítható meg.

Röviden nézzük meg a légkör szerkezetét, ahol a szennyezőanyagok terjedése történik, illetve ahol a szennyező hatások kifejthetik károsító mivoltukat.

Szerkezetét tekintve a légkör két fő rétegre a homoszférára és a heteroszférára osztható. A légkör teljes vastagsága mintegy 1500 km. A homoszféra az az alsó kb. 85 km vastagságú réteg amelyben a levegő relatív összetétele állandó. A homoszféra hőmérsékleti rétegeződés alapján további három részre osztható, megkülönböztethető a troposzféra, a sztratoszféra és a mezoszféra.

 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Föci
 
Biosz
 
Matek
 
Töri
 
Fizika
 
Puskázók
Indulás: 2004-09-03
 
Segíts te is! ide írj puskákat!
 
Idő
 
Gazdaság
 
Az oldal
Az oldal...
Hogy tetszik az oldal? (kérlek vegyétek figyelembe, hogy az oldal sokáig szünete

Nagyon szuper, sok hasznát veszem
Tök jó
Nem rossz
Nem tudom, semmi értelme
Nem tetszik túlságosan
Fúj, utálom.
********!!!!!!
Nem szavazok:)
Hajrá Pandacsöki Boborján!
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!