Honoré de Balzac Goriot apó című művének elemzése és értelmezése

I. Regényciklus része, melynek címe: Emberi színjáték

- 90regényből áll

- ezek az egész francia társadalmat és annak képviselőit mutatja be

- regények önmagukban is egész történetet alkotnak, de egymáshoz is kapcsolhatók

- szzereplök visszatérnek a regényekben hol mint főszereplők és hol mint mellékszereplők

II. Szerkezet:XIX.századi regáénymodelnek megfelelő:-elbeszélő E/3, mindenttudó

- kívülről ábrázolja a szereplőket és az olvasót is felülről kezeli

- lekezelő, provokatív és kritkius az olvasóval

"Így teszel te is, olvasóm, fehér kezedben tartva ezt a könyvet, puha karosszékedbe süppedsz, mondván:ez talán elszórakoztat.Miután elolvastad az öreg goriot titkolt balsorsának történetét, jó étvággyal megebédelsz, érzéketlenségedet a szerző rovására írod, ráfogod, hogy túlzol, megvádolod, hogy átkölti a valóságot."

- nem kitaláció, hanme valóságos történet :"ez a dráma nem a képzelet szüleménye, nem is regány.All is true- ennyira valóságos, hogy egyes elemeit bárki felismerheti a maga környezetében, esetleg saját szívében"

-általánosít, életutat ábrázol

III.-történet: lineárisan 1 szálon fut, de a helyzeínek folyamatosan változnak

-cselekmény során visszautalások vannak, melyek azonban nem viszik előre a cselekményt, hanem a bemutatást segítik

-konkrét idő van : "Ez volt a helyzet a polgári penzióban 1819.november végén."

-kiemelkedő helyszín Vauquer-ház, mivel a szereplők ied mindig visszatérnek

-Vauquer-ház ábrázolása:- részletesen, valósághűen

-leírás kívülről befelé halad

-nem idealizált, hanem szubijektív, mivel benne van az elbeszélő vélmeménye is

"Ebben az elsö szobában olyan illat terjeng, amelyre nincs szó a köznyelvben, penzióillat-nak kellene nevezni.A doh, a penész, az avasság érzik benne;fázol tőle, nedves lesz az orrod, átjárja a ruháidat is; olyan helyiségre emlékeztet, ahol most végeztek az ebéddel:tálalás, éléskamra, menhelykonyha szagától bűzlik.Akkor lehetne talán leírni ezt a szagot, ha valaki kitalálná, hogy kell elemezni ezt a sok gyomorkavaró undokségot, amit minden egyes penziólakó,akár örge, akár fiatal, sui generis hurutos kipárolgása vegyít belé.No de akármilyen ronda és utálatos ez a szalon, a szomszédos ebédlőhöz képest még mindig elegánsnak és illatosnak mondható, akár egy budoár"

-a Vauquer-ház azaz a panzió a társadalmi rétegeket képezi le-3 szint van

leggazdagabb legalul

legszegényeb legfelül

Tehát a házbül való kilépés ebből a társadalomból való kilépést jelenti.

IV. Két főszereplő van a műben: Goriot apó és Rastignac

Goriot apó:-panzióban egyre feljebb kerül, vagyis a társadalmi ranglistán egyre lejjeb, vagyis elszegényedik

-feleségének korai halála miatt minden szeretetét a lányaira fordítja, elkényeszteti őket-ennek kösöznhetően egyik lánya grófné, másik lánya báróné lesz

-mivel minden vagyonát lányaira fprdótja ezért elszegényedik

-halálakor is arra gondol, hogy hogyan segíthet lányai sorsán

"Meg kell gyógyulnom, mert nekik pénzre van szükségük, és én

om, hol lehet pénzt szerezni.Elmegyek Odesszába finomított keményítőt gyártani.Van itt ész, milliókat fogok keresni.(Ó iszonyúan szenvedek!)"

-ahogy elszegényedik lányai elfordulnak tőle

"Ó, ha gazdag volnék, ha megtartottam volna a vagyonomat, ha nem adtam volna nekik, akkor itt volnának, és csókokkal nyaldosnák az arcomat."

-monológja során ráébred, hogy lányai boldogtalanságáról és arról hogy nem szeretik őt csak ö tehet:

"Túlságosan szerettem őket ahhoz, hogy szerethessenek"

"Magam okoztam leányaim hibáit a kényeztetésemmel"

-nagysága abban rejlik, hogy ráébred hibájára és után önmagát hibáztatja érte

"Magam okoztam leányaim hibáit a kényeztetésemmel"

"Én vagyok a bűnös, de szeretetből vagyok az"

-halála mártír halál de nem feltétlenül pozitív bűnei miatt

-úgy hal meg mintha lányai lennének ott

"Nyilván az arcára hulló könnyektől megtévesztve, Goriot utolsó erejét megfeszítve kinyújtotta kezeit, a két térdeplő diák fejéhez ért, szenvedélyesen a hajukba markolt, és halkan suttogta: "Angyalkáim!" Az elröppenni készülő lélek sóhaja volt ez a szó"

Rastignac:-tiszta lelkű, nemesi érzésű, vidéki családból származó ifjú, tapasztalatlan

-célja: felemelkedés, amely sikerül neki, ezért karrier regény, de fejlődés regény is mivel a történet sorá tanul is

-két tanítója van:-Beauséant-né:-felemelkezdésben segíti

-nagyúri társadalomban lév fontos viselkedésforma bemutatása

"mennél hidegebben számít, annál előbre jut.Vágjon oda kíméletlenül, és nőket közönséges postalovaknál, amelyeket otthagy az állomáson, hogy utolsót rúgjanak, s így majd eléri vágyai végcélját.Higgye el, semmire sem viszi, ha nem akad egy nőre, aki érdeklődik ön iránt.Egy nőre, aki fiatal, gazdag és elegáns.De ha igazi érzése támad, rejtse el, mint valami kincset, nehogy megsejtsék, mert akkor el van veszve"

-e bemutatott viselkedés forma megjelenik később a műben mikor Beauséent-né bált tart- és kiderül hogy szeretője megnősül-emelt fővel fogadja

-Vautrin:-romantikus génius figurája

-felemelkedésébwen akarja segíteni, de bűnbe csábítja

"tudja, hogyan lehet itt utat törni?A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével.Csapjon bele az embertömegbe, mint az ágyúgolyó, vagy lopakodjék közé, mint a dögvész.Tisztességgel semmire sem emgy.Az emberek maghajolnak a lángész hatalma előtt, gyűlölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkülharácsol, de ha kitart, meghajolnak elótte.Szóval térden állva imádják, ha nem ránthatták sárba.A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul.Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerűség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág."

-ajánlata Rastignac számára:csábítsa el Victorine-t Rastignac és ő megöli Victorine bátyját, így Victorine-é lesz a vagyon , ekor vegyel el Rastingac Victorine-t és hozománya 20%-át adja oda neki, mivel ö, azaz Vautrin Amerikába akar menni (, mivel Vautrin szökött rab)

-Rastignac először elcsábul, de Delphine szerelme valamint Vautrin lelepleződése miatt visszalép, de már késön mivel Vautrin megölte már Victorine bátyját

-Poiret és Michonneau megjelenésével tudják meg a panzió lakói, hogy Vautri valószínüleg Jacques Collin fegyenc, azaz a Vasfejű, majd ez bizonyossá vális és letartóztattják

-Vautrin a társadalom bírája mely letartóztatásnál és már korábban is megjelenik

"Aki kocsin jár be, és úgy sárpzza be magát, az tisztességes ember, aki gyalog, az gazember.Ha valaki, szerencsétlenségére, rajtakapna, hogy bármi csekélységet eltulajdonít, ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt, ha egymilliót lop, akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban.És harmincmilliónkba kerül a csendőrség és az igazságszolgáltatás, hogy érvényben tartsuk ezt az erkölcsöt"

-Rastignac is bírálja a társadalmat

"Sártengernek látta a nagyúri világot: aki a lábát belemártja, nyakig elmerül benne. -Itt csak hitvány bűnöket követnek el!-dörmögte.-Vautrin különb ezeknél. Látta a társadalom három fó megnyilvánulását: az Engedelmességet a Küzdelmet és a Lázadást; a Családot, a Világot és Vautrint. Nem mert állást foglalni. Az engedelmesség unalmas volt, a lázadás lehetetlen, a küzdelem bizonytalan"

-megismerkedik a párizsi élettel a mű folyamán:

"Látta a társadalom három fó megnyilvánulását: az Engedelmességet a Küzdelmet és a Lázadást; a Családot, a Világot és Vautrint. Nem mert állást foglalni. Az engedelmesség unalmas volt, a lázadás lehetetlen, a küzdelem bizonytalan"

De itt még nem foglal állást csak a mű legvégén

"-Most mirajtunk a sor! A Társadalom arcába vágott merész kihívást első tetteként Rastignac elment vacsorázni Nucingen báró-néhoz"

a mondta elje alapján, mintha szembe akarna szállni a nagyúri élettel, de a második fele alapján a részévé válik-irónikus

-Végképp leszámol az erkölcsi kettőségeivel és a tanácsok eredményeként alkalmassá válik a társasági életre

Vagyis Rastignac a mű elején tudatlan, vidéki ifjúból a mű végére nemes gondolatokkal teli szívében a nagyúri társadalom tagjává válik.

Ez a mű Rastignac felemelkedése miatt fejlódás regány valamint fejlődés regény is mive a mű során gyarapítja tudását.