A daganatos betegségek közül a tüdõrák szedi a legtöbb áldozatot Magyarországon és világszerte is, férfiak és nõk között egyaránt. Hazánkban évente körülbelül 8000 ember hal meg tüdõrákban, ami az összes rákos halálozás kb. 25 százalékának felel meg.

A magas halálozási ráta összefüggésbe hozható a szűrés és a korai felismerés hiányával. Pedig a tüdõrák az egyik leginkább megelõzhetõ daganatféleség. A tüdõtumorok 85-87 százaléka az aktív, 3-5 százaléka pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe.

Növekedésük és terjedésmódjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg.
A kissejtes tüdőrák (az esetek 20 százaléka) – nagyon gyors növekedésű, egyéb szervekre is nagyon gyorsan átterjedhet. A nem kissejtes tüdőráknak (az esetek 80 százaléka) három alapvető típusa létezik: a laphámrák, az adenokarcinoma és a nagysejtes tüdőrák. Ezek kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. Férfiakban a laphámrák, nőkben az adenokarcinoma jelentkezik inkább. A betegség leggyakrabban 50-70 éves kor között fordul elő, a csúcs a 60 éves kor környékére tehető.

A tüdőrákos betegek nem egészen 5 százaléka 40 év alatti. Mindez annak „köszönhető”, hogy a fiatalabb korban a főként a dohányzás miatt felhalmozódó genetikai hibák évtizedek alatt vezetnek daganathoz.
Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében – naponta két doboz cigaretta – a kockázat akár 20-30 szoros is lehet. Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.
Meghatározó továbbá, hogy mely életkorban kezdte el az illető a dohányzást. Minél fiatalabb korban, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának.
A kockázat mértékét jelentosen befolyásolja a dohányzás egyénileg eltérő módja, vagyis hogy milyen mélyen szívja le és mennyi ideig tartja benn a tüdejében valaki a cigarettafüstöt. A csökkentett kátránytartalmú („könnyű”) cigaretták fogyasztása sem jelent védelmet a tüdőráktól – sőt újabb tanulmányok szerint nem kevésbé veszélyesek, mivel a kisebb nikotintartalom miatt a dohányosok mélyebben leszívják és tovább benntartják a füstöt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tüdőrák nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelőcső, a húgyhólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sőt újabban a méhnyakrákos megbetegedések vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét.
Ma már bizonyítást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszélyt, hanem a rendszeresen és hosszabb időn át vele egy helyiségben tartózkodó családtagokra vagy munkatársakra is. A passzív dohányosok körében a tüdőrák kialakulásának kockázata közel 5 százalék. A nem dohányzó tüdorákos betegek kb. 17 százalékánál azért jelentkezik a kór, mert gyermekkorukban voltak kitéve a dohányfüst hatásának.

A dohányzók számára erősen megfontolandó, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évvel a volt dohányosokban a tüdőrák kialakulásának kockázata oly mértékben csökken, hogy gyakorlatilag alig magasabb a nem dohányzóknál észlelt kockázat szintjénél!

A dohányzáson kívül más kockázati tényezői is vannak a tüdőrák kialakulásának, amelyek közül főként az azbesztnek való kitettség jelentős. Ezekről is további részletes információkat olvashatnak a Daganatok.hu – őszintén a daganatos betegségekrol című honlapon, ahol a tüdőgondozók és a dohányzásról való leszokást segítő rendelések elérhetőségét is megtalálhatják.