Fizikai fogalmak, mértékegységek, jelek...

Tömeg:

• A test tehetetlenségének mértéke.
• Jele: m
• Mértékegysége. Kg

Súly:

• Az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza
• Jele: G
• Mértékegysége: N

Munka:

• A rendezett mozgással történő energiaátadást munkavégzésnek nevezzük
• Jele: W
• Mértékegysége: J

Hőmennyiség:

• A hőmennyiség nem más, mint a hőmérséklet és az entrópia megváltozás szorzatának az integrálja. 1 kcal az a hőmennyiség, amely 1kg víz hőmérsékletét 1^oCra emeli.
• Jele: Q
• Mértékegysége: kcal

Erő

• Erőhatásnak az egyik testnek egy másikra kifejtett hatását nevezzük, amely megváltoztatja annak mozgásállapotát vagy alakját. A hatás mértéke az erő.
• Jele: F
• Mértékegysége: 1 N

Nyomás:

• A nyomás a nyomóerő és a nyomott felület hányadosa.
• Jele: p
• Mértékegysége: N/m² = Pa

Energia.

• Az energia fizikai mennyiség, amellyel az anyagi valóság egyik tulajdonságát, képességét mennyiségileg jellemezzük
• Jele: E
• Mértékegysége: J

Mozgási energia:

• a mozgási energia a test tömegével és a sebesség négyzetével egyenesen arányos
• Jele: E_m
• Mértékegysége: J

Lendület:

• Egy test tömegének és sebességének szorzatát lendületnek nevezzük
• Jele: p
• Mértékegysége: kgm/s

Forgató nyomaték:

• Az erő forgató hatásának mértéke
• Jele: M
• Mértékegysége: Nm

Sebesség

• Az út és az út megtételéhez szükséges időhányadosa
• Jele: v
• Mértékegysége: km/h

Gyorsulás

• A sebesség és az idő hányadosa
• Jele: a
• Mértékegysége: m/s²

Teljesítmény

• a munkavégzés gyorsaságára jellemző fizikai mennyiség
• Jele: P
• Mértékegysége: W = joule/s

Hatásfok

• A munkavégzés hatásfoka a hasznos és az összes befektetett munka hányadosa
• Jele: η
• Mértékegysége: Nevezetlen szám, értékét % -ban szokás megadni

• a tömeg és a térfogat hányadosa
• Jele:
• Mértékegysége: kg/m³

Fajhő

• A felvett hőmennyiség és a test anyagi minőségére jellemző állandó a fajhő
• Jele: c
• Mértékegysége: cal/gC^o
• A fajhő számértéke azzal a hőmennyiséggel egyenlő, amely 1kg tömegű anyag hőmérsékletét 1C^o-kal emeli.

Izoterm állapotváltozás:

• Akkor jön létre, ha a gázok állapothatározói közül a hőmérsékletet állandó értélen tartjuk

Izobar állapotváltozás:

• Akkor jön létre, ha a gázok állapothatározói közül a nyomást tartjuk állandó értéken

Izochor állapotváltozás:

• Akkor jön létre ha a gázok állapothatározói közül a térfogatot tartjuk állandó értéken

Adiabatikus állapotváltozás:

• nincs hőcsere a rendszer és környezete között
• Q=0
• D E= -pD v
• D E= W

Ezt a jelenséget megfigyelhetjük például kerékpárgumi pumpálásánál. A pumpa felmelegszik munkavégzésünk következtében