webcode - [ InterLan Bt. ] :: v1.44 :: 2001-2004

Kiválasztás, mozgás, légzés

2003 május 31., szombat 12:25  @ [ puska ]

A kiválasztó apparátus törzsfejlődése: - kétféle magvúak: papucsállatka, - gyűrűs férgek: kiválasztószervük páros ún. elővesécske. Magyarul langzósejt. Az ember kiválasztó szervrendszere: vesék(2), húgyvezeték(2), húgyhólyag(1), húgycső(1). Vesék: páros, bab alakú szerv, a gerincoszlop két oldalán, az ágyéki tájon. Nefron: vesetestecske. Baumann tok: az élgomolyagból a vérplazma egy része kiszűrődik a baumanntokban, ezt nevezzük szűrletnek. Az elsődleges szűrlet napi mennyisége kb. 180 l. Az elsődleges kanyarulatos csatornából visszaszívódik a szövet közötti térbe az elsődleges szűrlet 80-85%-a.(víz,ion,glükóz). A másodlagos kanyarulatos csatorna területén ásványi anyagok és víz szívódik vissza, vagy kerül be a szervezet igényeinek megfelelően. Ami a másodlagos kanyarulatos csatornából a gyűjtőcsatornába kerül másodlagos szűrletnek nevezzük. A visszaszívódást  szabályozzák a hormonok és a ozmotikus viszonyok.     A táplálkozás szervrendszere: emésztő apparátus törzsfejlődése: a). papucsállatka: sejtszáj → sejtgarat → emésztő űröcske. b). amőba: állábakkal körbelövi: fagocitózis- szilárd, ninocitózis-folyadék. Az egysejtűek körében és a sejthalmazosok között sok olyan élőlény van, melyek egész testük felületén át, oldatok formájában veszik fel a táplálékot. Az emésztésre specializálódott sejtszervük nincs. Diffúzió: oldott anyag áramlik a nagyobb koncentrációjú hely felöl az alacsonyabb koncentrációjú hely felé. Aktív transzport: a sejt felveszi az anyagot, de energia befektetés árán. Csalánozók: űrbél; egy nyílás: ősszáj; előbél; középbél. Laposférgek: béledényrendszer: sokszorosan elágazó tápcsatorna, az elágazások szinte a sejtek közé hatolnak. Az emésztést követően az anyagok közvetlenül a sejtekben szívódnak fel. Kettős funkciót lát el: 1). Emésztés szerve; 2). Anyagszállítás. Kettős tagozódású: elő és középbél. Hengeresférgek: a törzsfejlődés során a hengeresférgeknél jelenik meg először a hármas tagozódású tápcsatorna: előbél, középbél, utóbél. Az ember emésztő szervrendszere: szájüreg: határok: elöl az ajkak, oldalról a pofák, felülről a kemény és a lágy szájpad, alulról a nyelv és az állkapocs, hátrafelé a garattól a torokszoros választja el. A szájüregbe nyílnak a nyálmirigyek. 3 pár: fültő mirigy, nyelv alatti ,állkapocs alatti. Itt megkezdődik a szénhidrátok emésztése, nincs felszívódás kivéve egyes gyógyszerek. Szervek: a) fogak: fogképlet: 2 metsző 1 szem 2 kisőrlő 3 nagyőrlő. Kisőrlő, nagyőrlő: gumós zápfogak, funkciói: aprítás, hangképzés. B) nyelv: izmos szerv: feladata: ízlelés, a falat összekeverése a nyállal, a falat továbbítása, nyelés kezdő fázisa, hangképzés. Nyál: összetétele: víz; α amiláz: szénhidrátbontó enzim; mucin: összetett fehérje, csúszóssá teszi a falatot, védi a nyálkahártyát a kisebb behatásoktól; a nyál kémhatása pH enyhén lúgos. Garat: a garat hasonlít az agy és arckoponya határán szájával lefelé lógatott zsákhoz. Feladata: a garat továbbítása a nyelőcsőbe. A garattól a tápcsatorna mozgása akaratunktól független, perisztartikus mozgás.  Hátsó falán találhatók a garatmandulák     Az izomszövet: 1). Simaizom: szerkezeti és működési egysége: Simaizomsejt  Simaizomsejt:                         Sejtmag       sejthártya              plazma A simaizom tartós de nem erőteljes összehúz- ódásra képes. Akaratunktól független mozgást valósít meg. 2). Harántcsíkolt izomszövet: - vázizomzat,                                           -harántcsíkolt izomrost                          -Aktin   összehúzékony fehérjék                                       -miozin        kontraktilis     Rövid ideig tartó, de erőteljes összehúzódásra képes. Akaratunktól függő mozgást valósít meg. 3). Szívizom: a működésére jell. Hogy tartós és erőteljes összehúzódásra képes. Akaratunktól független mozgást valósít meg.Nem tetanizálható     Ébert féle       Sejtmag                                        vonalak Az izom működése: a). aktív szakasz, összehúz- ódik, megrövidül b). passzív szakasz, elernyed, megnyúlik                                  A összehúzódik   B összeh.                                  B elernyed           A elernyed   Izom csop.: -azonos mozgású: szinergista izmok              -Ellentétes mozgású: antagonista  izmok Ha az ingerek közötti idő olyan kicsi hogy az izmoknak nincs idejük elernyedni akkor tartósan összehúzódott állapotban marad. Ezt az állapotot inkomplett tetanusznak nevezzük. Ha az inger megszűnik az izom elernyed. Feszítőizom→ összehúz a végtag kiegyenesedik hajlítóizom→ összehúz a végtag rövidül.   A légző apparátus funkciója a szervezet számára a gázcsere biztosítása. A légző apparátus törzsfejlődése: a) –egysejtűek, - sejthalmazosok, - különböző férgek.   Ezeknek az élőlényeknek egész testfelületükön átjátszódik le a gázcsere. Ezért kültakarójuk állandóan nedves. A gázcsere alapja a diffúzió. b) – puhatestűek: a kagylók és a lábasfejűek kopoltyúval biztosítják a gázcserét. A csigáknak a köpenyük ürege sűrűn átszőtt hajszálerekkel. Ez a gázcsere helye. (olyan mint a tüdő). c) ízeltlábúak: a rákok kopoltyúval biztosítják a gázcserét. A pókok és a rovarok légcsőrendszeri hálózattal (trochea). A trocheák a potrohon nyílnak szimmetrikusan. d) gerincesek: - magzatburok nélküli: - porcos halak, - csontos halak, - kétéltűek  - magzatburkos: - hüllők, - madarak, - emlősök porcos és csontos halak: kopoltyúval biztosítják a gázcserét. Vagy a hal mozog folyamatosan ha nincs kopoltyúfedő, vagy ha van kopoltyúfedő akkor annak megemelkedésével a víz a szájüregből átáramlik a kopoltyúlemezek közt. Kétéltűek: tüdő és bőrlégzés biztosítja a gázcserét. A tüdejük hajszálerekkel behálózott tagolatlan üreg. Önmagában nem biztosít elegendő oxigént, ezt egészíti ki a bőrlégzés. Ezért mindig nedves környezetben élnek. Hüllők: a gázcserét a tüdő biztosítja, ami egy vagy többszörösen elágazó, tagolt, zsákszerű üreg. Bőrlégzésük gyakorlatilag nincs. A legfejlettebb tüdejük a krokodiloknak van, ami tagoltság tekintetében hasonlít az emlős tüdőre. Madarak: a madarak légzőapparátusa a legfejlettebb a gerincesek között. A tüdejük kiegészül a légzsákokkal melyek a csontok és a csontokba is benyomulnak. Ezáltal csökkentik a madár átlagos fajsúlyát. Gázcsere ki és belégzéskor egyaránt lezajlik. Emlősök, az ember légzőapparátusa - orrüreg és szájüreg, - garat, - légcső, - főhörgők, - hörgők, - hörgőcskék, - léghólyagok a légcsövet és a főhörgőket hátrafelé nyitott C alakú porcok merevítik. Az egész légzőapparátust belülről a léghólyagok és a hörgőcskék kivételével csillós hengerhám borítja. A csillós hengerhám alatti nyálkahártya váladékot termel, melyet a csillók a garat felé hajtanak. Orrüreg: az orrüregben található a szaglóhám. A szaglóhám felülete mindig nedves, így a beszívott levegőben levő anyagok oldódás után hozzák ingerületbe a szaglóhám receptorait. Az orrüregben a beszívott levegő felmelegszik, részben tisztul. Gége: porcokból, izmokból, és kötőszövetes szalagokból áll. A kötőszövetes szalagok kapcsolják egymásba a porcokat, melyeket az izmok mozgatnak.  Porcok: gégefedő, pajzsporc, kannaporc (2), gyűrűporc (hátrafelé nyitott C alakú).  A hangszalagok a kannaporcok és a pajzsporc között feszül ki. A két hangszalag közötti terület a hangrés. Hangrés állások: a) a hangrés tág, a hangszalagok lazák – nyugodt gázcsere, b) a hangrés szűk, a hangszalagok feszesek – beszéd, c) a hangrés zárt, a hangszalagok feszesek – hasprés Vitálkapacitás: - nyugodt légzésszám 1 perc alatt: 14-16  belégzési tartomány + nyugodt légzés + kilégzési tartomány. Reziduális levegő: ezt a levegő mennyiséget semmilyen körülmények között nem tudjuk a légzőapparátusból kipréselni. Ezek azok a részek melyeket porcok merevítenek, ezért belső térfogatuk alig változik. Légzőmozgások: a légzőmozgások során a mellkas térfogata változik ( nő ill. csökken). A tüdő passzívan követi a mellkas térfogatváltozásait. A tüdő és a mellkas közötti súrlódást két rétegű mellhártya csökkenti. Az egyik réteg a mellkas falához tapad a másik a tüdőhöz. További súrlódáscsökkentő tényező a két mellhártyaréteg közötti néhány mm-nyi váladék. A belégzés és a kilégzés a légzőmozgás „típusától” függetlenül aktív. Belégzés: a rekeszizom összehúzódik „leszáll”. A mellkas térfogata függőleges irányban megnő. Kilégzés: a hasizmok összehúzódnak. A zsigereket felfelé tolják, a zsigerek benyomják a mellkasba a rekeszt. Oxigén, szén-dioxid szállítás: a gázok szállítása a vörös vértestekhez kötődik. Hemoglobin: (Fe2+) Hb + O2 ↔ HbO2 CO2 + H2O ↔ H2CO3 ↔ H++HCO3-  A gázcsere alapja a tüdőben lévő levegő és a vér közötti diffúzió.