Részleges hasonulás

2003 június 01., vasárnap 15:52  @ [ puska ]

Részleges hasonulás 1.        Részleges hasonulás akkor jön létre, ha két egymás mellett lévő hang (msh) közül az első a másodikkal részben hasonlóvá válik 2.        Ha a zöngésség tekintetében történik hasonulás, akkor zöngéssé ill. zöngétlenné válásról beszélünk 3.        Részleges hasonulás másik esete a képzés helye szerint részleges hasonulás, akkor jön létre, ha foghang és ajakhang kerül egymás mellé PL.: n-b , n-p 4.        A részleges hasonulást legtöbbször írásban nem jelöljük 5.        Vannak kivételes esetek, amikor a részleges hasonulást írásban is jelöljük PL.: kesztű, küszködik, stb. Teljes hasonulás 6.       Teljes hasonulás akkor fordul elő, ha az egymás mellékerülő msh-k minden képzési formájukban azonossá válik 7.        A teljes hasonulást legtöbb esetben jelöljük írásban is 8.        Az egymás ejtését befolyásoló hangok a teljes hasonulás esetében hátul álló msh 9.        A névszóban a -v,-j toldalékok (jelek, ragok) idézik elő a jelenséget Összeolvadás Az összeolvadás kiejtésében módosítja az egymás mellé kerülő különböző képzésű     msh–kat a két hang egy harmadik hanggá olvad össze ezek az egymásra ható msh-k a következők:       t+sz=c                         n+j=ny                         t+j=                         t+s=cs                         d+j=gy Rövidülésnek nevezzük azt a kiejtésbeli jelenséget, amikor egy hosszú msh következik és a beszédben a hosszú msh-t röviden ejtjük PL.: tollbamondás   Nyúlásnak nevezzük azt a kiejtésbeli jelenséget, amikor a két mgh közötti rövid msh-t hosszan ejtjük   Kiesésnek nevezzük azt a kiejtésbeli jelenséget, amikor 3 msh kerül egymás mellé és a beszéd során a középső msh-t nem ejtjük PL.: mondta