Aktív-passzív részhálózat: Aktív az olyan részhálózat, melybe működése során külső energiabetáplálás is történik.

Aluláteresztő: olyan 4pólus, mely az alacsony frekvenciájú jeleket átengedi, a magasabb frekvenciájú jelek számára áthatolhatatlan.

Az áramerősséget az áramsűrűségi vektorral (J) helyettesítjük. Az áramsűrűség egyenlő egy felületre merőleges áramerősség és e felület hányadosának határértékével, iránya megegyezik az illető pontban az áramerősség irányával.

Ekvipotenciális felület: az elektromos erőtér azonos potenciálú pontjaira fektethető felület.

Elektromos áram: alakul ki, ha egy közegben előidézzük az elemi töltések mozgását. Az áramerősséggel, az adott helyen időegység alatt áthaladó töltések számával jellemezhetjük.

Elektromos ellenállás: akadály, melybe a vezető anyagban folyó áram esetén az anyagi töltéshordozók az atomok közt áthaladva ütköznek.

Elektromos hálózatok: vonali áramlást feltételezve a generátorok és ellenállások kombinációiból felépülő együttesek.

Elektromos potenciál: az elektromos tér egy vonatkoztatási alappontjaként kijelölt hely és ehhez viszonyítottan a tér bármely pontja között mérhető fezsültség.

Eredő ellenállás: több ellenállás egyidejű összekapcsolása esetén az összetevők ellenállása ezzel helyettesíthető. Párhuzamos ellenállásoknál a vezetőképességek eredője azok összege.

Eredő kapacitás: több kondenzátor egyidejű összekapcsolása esetén az összetevők kapacitása helyettesíthető vele.

Erősítés: vmely részhálózatnál a kimeneti jellemző és a bemeneti jellemző aránya.

Felüláteresztő: olyan 4pólus, mely az alacsony frekvenciájú jelek számára áthatolhatatlan, a magas frekvenciájút átengedi.

Generátor: energiát nyerhetünk belőle a pozitív és negatív töltések szétválasztásához, a töltések áramlásának előidézéséhez és fenntartásához. Többféle elv alapján működnek. Minden generátor belsejében keletkezik energiaveszteség, ezt R(b) belső ellenállással fejezzük ki. A generátor kimeneti kapcsain jelentkező tényleges feszültség a kapocsfeszültség.

Ha a mágneses térben egy vezető tartózkodik, akkor a mágneses tér fluxusának vmilyen okból bekövetkező időbeli változása a vezető sarkain feszültséget eredményez.

Határfrekvencia: az a frekvencia, amely az átengedett, ill. át nem engedett jeleket elválasztja.

Kapcsolás: a hálózat áram vagy feszültség jellemzőinek ugrásszerű megváltoztatása.

Kétpólus: olyan részhálózat, mely a hálózat többi részéhez 2 ponton csatlakozik. Pl.: magányos ellenállások, kondenzátorok, tekercsek...

Kirchhoff 1.(Csomóponti törvény): stacionárius áramlás esetén vmely csomópontban töltések nem halmozódhatnak fel, ezért a befolyó és elfolyó áramok összege egye8nlő.

Kirchhoff 2.(Huroktörvény): egy tetszőlegesen kiragadott áramhurokban a generátorok belső feszültségeinek összege egyenlő az ellenállásokon fellépő feszültségek összegével.

Kondenzátor: egymással szigetelőanyaggal elválasztott elektromos vezető anyagokon töltések halmozhatók fel.

Mágneses anyagok: 3 csoportba sorolhatók: 1. diamágneses (µer<1), 2. paramágneses (µer>1), ferromágneses (µer>1). Az első két csoportnál az anyagok nem mágneses tulajdonságúak. A ferromágneses anyagoknál µer nem állandó érték, külső hatásoktól függ. A ferromágneses viselkedés egy, az adott anyagra jellemző hőmérsékletnél (Curie-pont) megszűnik és az anyag paramágneses tulajdonságúvá válik.

Mágneses erőtér: a töltések áramlása gerjeszti maga körül. Mágneses erővonalakkal ábrázolhatjuk.

Mágneses fluxus: vmely felületen áthaladó mágneses indukció-vonalak száma.

Mágneses indukció: a mágneses tér erősségét jellemzi, egy zárt görbe mentén vett integrálja egyenlő a görbe által körbefogott áramok összegével.

Munkavégzés: ha Q töltés az erőtér A és B pontja között elmozdul.

Négypólus: olyan részhálózat, mely a hálózat többi részéhez 4 ponton csatlakozik.

Periodikus jelek általános jellemzői: aplitúdó: a felvett legnagyobb érték; periódus: az a jelszakasz, mely önmagát ismétli az időben; frekvencia: az időegységre eső periódusok száma; fázis: a perióduskezdet időbeli eltolódása egy kijelölt időponthoz viszonyítva. Többfázisú rendszerek: csillagkapcsolásnál a tekercsek egyik végét a csillagpontnál összekötik, a másik oldali kimenetek csatlakoznak a 3fázisú hálózat egy-egy vezetékére. A fázisfeszültség az egyes kimenetek és a közös pont között mérhető, a csatlakozási pontpárok között vonali feszültség jelentkezik. Delta-kapcsolásnál a páronkénti közös pontok csatlakoznak a háromfázisú hálózat egy-egy vezetékére, a vonali és fázisfeszültségek megegyeznek.

Sávszűrő: előállítható olyan áramkör, amely csak meghatározott frekvenciasáv jeleit engedi el.

Síkkondenzátor: két vezető anyagból készített sík lemez közé elhelyezett szigetelő dielektrikummal képezi. Kapacitása a lemezek egymástól való távolságából, felületükből és a dielektrikum anyagától függ.

Stacionáris áramlás: ha a közegben időben állandó erősségű áram folyik.

Szigetelőanyag: benne a töltések nem mozoghatnak még külső tér befolyása esetén sem.

Vezető anyag: benne szabad töltések találhatók, melyek az elektromos tér hatására mozgásba jöhetnek.