Vlagyimir Radajev
A GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA HELYZETE OROSZORSZÁGBAN^*
 

Bevezetõ megjegyzések

A tanulmány áttekintést ad az újabb orosz gazdaságszociológiai kutatások eredményeirõl és hiányosságairól. E területen az elmúlt évtizedben a metodológiai alapok pluralizálódtak, új kutatási területek alakultak ki, kísérletek történtek a gazdaságszociológia integrálására, megkezdõdött a "régi" és "új" nyugati gazdaságszociológiától való aktív tanulás, valamint megismerhetõvé váltak a közgazdaságtudományi elméletek legújabb eredményei. A tanulmány azon kutatási területek klasszifikációjával zárul, amelyek a legígéretesebbnek tûnnek az átmenet országai számára.

Az orosz szociológia alapjait érintõ átalakulási folyamat során új kutatási irányok nyílnak. Ilyen új irányzat a gazdaságszociológia. Az orosz tudományos életben a gazdaságszociológia kifejezés a kilencvenes évek elején jelent meg elõször, mára azonban e kutatási irány egyre inkább intézményesül. A vezetõ egyetemeken sorra nyílnak új gazdaságszociológiai tanszékek,¹ illetve speciális kutatatóegységek és -központok létesülnek (vagy átkeresztelik a régieket). Közgazdasági és társadalomtudományi folyóiratok vezetik be a gazdaságszociológiai rovatokat.²

A gazdaságszociológiai témák iránti érdeklõdés szociológusok és közgazdászok közt egyaránt megnövekedett, és egyre több egyetem hirdet meg gazdaságszociológiai kurzusokat a törzsanyag részeként.³

Tanulmányomban nem kívánom a gazdaságszociológia oroszországi hagyományának hosszú történetét bemutatni.⁴ Ehelyett elõször rövid értékelést adok a szovjet gazdaságszociológia állapotáról, majd, a tulajdonképpeni fõ témára térve, megpróbálom meghatározni a posztszovjet gazdaságszociológia átstrukturálódásában jelentkezõ legfontosabb trendeket, illetve némileg megvilágítani a témában folytatott ígéretes kutatások közeljövõre vonatkozó kilátásait.

Ha a gazdaságszociológiai kutatás helyzetét próbáljuk meg áttekinteni Oroszországban, akkor komoly akadályokba ütközünk. Elõször is pénzhiány vagy terjesztési nehézségek miatt számos kutatási eredményt nem publikálnak. Másodszor, ha publikálják is õket, gyakran hozzáférhetetlenek az olvasó számára, különösen vidéken. Harmadszor, a tudományos közösségek kapcsolatai igen lazák, nem alkalmasak szakmai viták közvetítésére és a témára, vagy a kutatási módszerre vonatkozó konvenciók kialakítására. Mindezek ellenére az alábbiakban megpróbálok közelítõ becsléseket adni az utóbbi idõk kutatásainak helyzetérõl.
 

Gazdaságszociológia a szovjet rendszerben

A szovjet tudományos diskurzus egyszerûen kitörölte szótárából a gazdaságszociológia kifejezést. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy fél évtizede a gazdaságszociológiai kutatásoknak a nulláról kellet indulniuk. Épp ellenkezõleg, a Szovjetunióban a gazdaságszociológia viszonylag erõs tudományág volt, csak más név alatt mûvelték.

Módszertanára a marxizmus és különösen a marxista politikai gazdaságtan nyomta rá bélyegét, amelyet a következõ elõfeltevések jellemeznek:

- strukturalizmus (a gazdasági viselkedést különbözõ rejtett, nagyobb struktúrák határozzák meg);
- historicizmus (e struktúrák objektív fejlõdéstörvényeinek leírása);
- gazdasági determinizmus (a gazdaságot irányító törvények logikailag levezethetõk a termelési viszonyokból);
- antiindividualizmus és antipszichologizmus (a társadalom a gazdasági és társadalmi kapcsolatok fõ ágense).

A hivatalos marxista doktrína megpróbálta a fõbb társadalmi jelenségeket az alapvetõ termelési viszonyokkal összefüggésbe hozni, sõt azokra redukálni, így elkerülhetetlenül megpróbálta az ellentétes irányú nézeteket elnyomni, vagyis azokat, amelyek a gazdasági viselkedést társadalmi tényezõkkel kívánják magarázni. Mindenesetre a társadalmi viszonyoknak a társadalom gazdasági "alapjától" való "relatív függetlenségét" elismerték, és ez lehetõséget adott a gazdaságszociológia alkalmazására az ortodox szovjet marxista tradíción belül. Következésképpen, a szovjet szociológia nagy részének a politikai gazdaságtannal való szoros kapcsolata aránylag kedvezõ helyzetet teremtett a gazdaságszociológia késõbbi fejlõdése számára Oroszországban. Ugyanakkor minthogy a szovjet egyetemeken nem léteztek szociológia tanszékek, a gazdaságszociológusok meglehetõsen különbözõ háttérrel rendelkeztek. Így a kutatók, eltekintve a politikai gazdaságtantól, olyan szomszédos tudományágakból érkeztek, mint a filozófia, a történelem és a pszichológia.

Joggal mondhatnánk, hogy a szovjet gazdaságszociológiát mint munkaszociológiát mûvelték. Sõt, határozott tendencia volt arra, hogy a munka fogalmát tegyék meg a szociológia alapkategóriájának, és a marxista szociológiát mint munkaszociológiát tüntessék fel (lásd például Drjahlov-Kravcsenko-Scserbina 1993: 3). Hasonló törekvés jellemezte a szovjet szocialista politikai gazdaságtant, amelyet számos teoretikus a "munka politikai gazdaságtanának" tekintett. Nem találunk hivatkozást a gazdaságszociológiára mint olyanra, vagy azt pusztán a munkaszociológia tucatnyi szegmensének egyikeként tartották számon (1993: 105). A társadalom szociális és gazdasági szerkezetét a marxista osztályelmélet keretein belül elemzõ tanulmányoknak igen nagy hatása volt. Ugyanakkor nem egy terület kutatásának fejlesztése a perifériára szorult, esetleg megszûnt. Ilyen kiürült területek voltak például a vállalkozásszociológia, a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok szociológiája, vagy a munkanélküliségrõl és a szegénységrõl szóló szociológiai elméletek, amelyeket nagyrészt a "burzsoázia kritikusainak" élharcosai népesítették be. Mindent egybevetve, a gazdaságszociológia helyzete a szovjet idõkben nem volt világosan meghatározott.
 

Fõbb trendek a posztszocialista gazdaságszociológiában

Oroszországban jelenleg két lehetséges álláspontot különíthetünk el a gazdaságszociológia tárgyára és státuszára vonatozóan. Az elsõ álláspont szerint a gazdaságszociológia nem más, mint a hosszú távú kutatási perspektívák, jelesül a munkaszociológia "piaci kiegészítése". E megközelítésben a gazdaságszociológia a termelés határain túlterjedõ kutatási terület, ezért olyan témákkal hozzák összefüggésbe, mint a vállalkozás, a piaci tranzakciók, a piackutatás és a reklám.

A második álláspontot - amelyet én is támogatok - megpróbálja újradefiniálni a gazdaságszociológia tárgyát, és amely azt a gazdasági életrõl szóló szociológia elméletek közös alapjának tekinti. Ennek az álláspontnak a gyökerei még a szocialista idõkbe nyúlnak vissza. J. Levada orosz szociológus szerint például a gazdaságszociológia "a társadalmi intézmények elemzésére használt szociológiai módszertan alkalmazása e gazdasági szféra szerkezetének, mûködésének és szereplõinek tanulmányozására" (Levada 1993: 61). Hasonló nézetet vallott a két novoszibirszki szociológus, T. Zaszlavszkaja és R. Rivkina (1984) is, akik a "gazdasági fejlõdés társadalmi mechanizmusát" tekintették a gazdaságszociológia tárgyának. Eredetileg az ilyen mechanizmusokat a különbözõ társadalmi csoportok gazdasági viselkedésének stabil rendszereként kezelték, és ezt közvetlen összefüggésbe hozták a társadalmi rétegzõdés témájával. A társadalmi-gazdasági differenciálódás problémáját tekintették meghatározónak a gazdaságszociológia, a munka-, illetve az iparszociológia tekintetében is. Egy idõben a szerzõpáros a gazdasági kultúra kérdéseit is ide sorolta, így a gazdaságszociológia tárgyát igen tágan értelmezte.

Zaszlavszkaja és Rivkina (1991) tette az elsõ komoly lépéseket a gazdaságszociológia egy tág kategorizációs rendszerének kifejlesztésére, amit A gazdasági élet szociológiája - N. Smelser híres könyvét idézõ - kötetükben publikáltak. Könyvükben a gazdasági kultúrát, illetve a társadalmi rétegzõdést mutatják be mint a gazdaságszociológia legfontosabb kutatási területeit. Az elsõ gazdaságszociológiai speciális kurzus elindítása is a novoszibirszki iskola nevéhez fûzõdik. A kurzus kétségkívül innovatív volt, noha még erõsen érzõdött rajta a hagyományos politikai gazdaságtan hatása. A novoszibirszki iskolában folytatott tanulmányok - minden más orosz iskolával összevetve - alapvetõ jelentõségûnek bizonyultak. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy míg általában a szociológia tanszékek a nyolcvanas évek végén váltak csak le a filozófia tanszékekrõl, itt kezdettõl fogva önállóan mûveltek szociológiát a Közgazdaságtudományi Intézet keretein belül, illetve a novoszibirszki egyetem szociológia tanszékén.

A posztszovjet idõszak jelentõs változásokat hozott az orosz gazdaságszociológia struktúrájában és metodológiájában. A következõ legfontosabb trendeket szeretném kiemelni:

- módszertani sokszínûség, illetve általában a marxista hatás csökkenése;
- megtörténtek az elsõ kísérletek a gazdaságszociológia mint kutatási terület integrálására;
- a gazdaságszociológián belül új kutatási területek jelentek meg;
- fokozottabban tartják szem elõtt a nyugati "régi" és "új" gazdaságszociológiát;
- a gazdaságszociológia és a kortárs közgazdaságtudományi elméletek eredményei közötti szorosabb összefüggések kutatása.

Mindezek egyaránt fontosak, ám mint látni fogjuk, különbözõ fejlettségi szinten állnak.

A posztszovjet orosz gazdaságszociológiának sok közös vonása van a kelet-európai gazdaságszociológiával. Miként Lengyel György (1996) állította, inkább problémaorientáltak, mint paradigmaorientáltak. Szeretném némileg az orosz helyzetre specifikálni ezt a megállapítást. Elõször is a kérdés az, miként határozzák meg a releváns problémák körét. A Szovjetunió esetében a gazdaságszociológia például erõsen politikaorientált volt, és ez a politikára és politikai problémákra való fogékonyság a mai orosz gazdaságszociológiában is egy igen erõs ágat képvisel (ami különösen az idõsebb szociológus generációra jellemzõ). A posztkommunista orosz gazdaságszociológia egy másik ága inkább szakmai kérdésekkel foglalkozik, következésképpen inkább a paradigmaorientáltság irányába tolódott el. Az ilyen gazdaságszociológiát úgy definiálhatjuk, mint amelyik "tanulja" a paradigmaorientáltságot.

A második kérdés, hogy miként alakul ki a kutatók szakosodása, specializálódása. Itt a paradigmák mentén való felosztásnak nincs komoly befolyása. Ami döntõ szerepet játszik, az inkább az, hogy milyen háttérrel rendelkeznek a kutató szociológusok. A filozófia területérõl érkezõk inkább metodológiai kérdésekkel és szociológia-történettel foglalkoznak, míg a "pszichológusok" inkább a motivációkra, értékekre és attitûdökre helyezik a hangsúlyt. A kifejezetten szociológiai háttérrel rendelkezõ szakmabeliek Oroszországban még viszonylag kevesen vannak, többségük a fiatal nemzedékhez tartozik és nincsenek magas pozícióik. Így a gazdaságszociológia problémaorientáltságára a képzés is befolyással van.
 

Kutatási területek (a közelmúlt szakirodalmának áttekintése)

A következõkben az orosz gazdaságszociológiai szakirodalom könnyebb áttekinthetõsége kedvéért a különbözõ kutatási területeket fogom elemezni annak fényében, hogy azok milyen mértékben jelennek meg vezetõ szociológiai folyóiratokban, illetve a közelmúltban kiadott könyvekben. Tehát a kutatási területek egy olyan osztályozását fogom adni, amely megmutatja a szakirodalomban való elterjedtségük mértékét. A négy legfontosabb szakfolyóirat, amely több-kevesebb rendszerességgel jelentet meg a témával kapcsolatos cikkeket, a következõ:

- Szociologicseszkije isszledovanyija (Szociológiai Tanulmányok);
- Szociolovocseszkij zsurnal (Szociológiai Folyóirat);
- Obscsesztvennije nauki i szovremennoszty (Társadalomtudományok és Jelenkor);
- Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija (Gazdasági és társadalmi változások a közvélemény tükrében).

Három év anyagát elemeztük (1994-1996), három olyan évét, amelyben a témával a legtöbbet foglalkozott a szakirodalom. A fenti folyóiratok mellet elemzésünk szakkönyvekre és más szakfolyóiratokra is kiterjedt (úgyhogy végeredményben elég tág és változatos forrásanyagra támaszkodunk). Az osztályozás során természetesen nem hagyatkoztunk pusztán a tanulmányok címeire, minthogy azok gyakran félrevezetõk lehetnek, ráadásul számos tanulmány több, különbözõ kutatási területtel is foglalkozik. Ilyen esetekben csak a legfontosabb részeket elemeztük. A kiválasztott négy folyóirat elemzésének eredményeit lásd a Függelékben. Tisztában vagyunk az ilyen taxonómiák korlátaival, mindazonáltal úgy gondoljuk, jól illusztrálják állításainkat.

Elsõ észrevételünk a gazdaságszociológia elméleti és metodológiai elõfeltevéseivel foglalkozó tanulmányokkal kapcsolatos. Kevés ilyen tanulmányt találtunk, mert sokan úgy vélik, a jelen pénzügyi és társadalmi körülmények között nagyobb szükség van a "gyakorlati" vagy "alkalmazott" kutatásokra, mint a "metafizikaiakra". Következésképp, az elméleti módszertani munkákat "szebb napokra" halasztják. Ennek ellenére találkoztunk néhány érdekes próbálkozással e témakörbõl is (Kondratyev 1993; Radajev 1994b; Verhovin 1993).

Nemrégiben jelentek meg az elsõ, a gazdaságszociológia történetével többé-kevésbé szisztematikus formában foglalkozó tanulmányok (Veszelov 1995), illetve a gazdasági elméletek nem gazdasági elemeit feltáró munkák (Makaseva 1993). Ezek fõleg a klasszikus örökségre koncentrálnak (Davidov 1994), beleértve a nagy orosz társadalmi gondolkodókat, mint Sz. Bulgakov, A. Csajanov, N. Kondratyev és M. Tugan-Baranovszkij (Kravcsenko 1994; Makaseva 1993; Sanjin 1995; Veszelov 1995). Kevés szó esik a szakirodalomban a nyugati gazdaságszociológia kilátásairól és új irányzatairól. A nyugati tapasztalatoktól való tanulás a hatvanas években N. Smelser munkáinál ér véget, és az elmúlt két évtized gazdaságszociológiai munkáival is csak kevés tanulmány foglalkozik (Schwery 1996).

Szinte teljesen feltérképezetlen a gazdaságszociológiának a racionális döntések elméletével, az intézmények közgazdaságtanával és a közgazdaságtan egyéb ágaival való kapcsolata.

Az utóbbi idõben megjelenõ vállalkozások ugyancsak magukra vonták a szociológusok figyelmét. A vállalkozói létet olyan gazdasági funkciónak tekintik, amelyet sokféle társadalmi csoport is betölthet. Elemzések foglalkoznak a vállalkozói tevékenység feltételeivel, és sorra születnek a vállalkozói rétegrõl készült társadalmi portrék (Bunyin 1993; Radajev 1993; Csepurenko 1995). A vállalkozókat kezdetben egységes társadalmi rétegnek tekintették, újabban azonban a társadalom sokszínû, összetett és egyre növekvõ számú, különbözõ rétegeket is magában foglaló üzleti rétegének tartják (Zaszlavszkaja 1995a). A szakirodalom különös figyelmet szentel az üzleti elitnek az utóbbi években, amikor szinte robbanásszerûen megnõtt az ezzel foglalkozó tanulmányok száma Oroszországban (Avramova-Diszkin 1994; Babajeva-Csirikova 1995; Bunyin 1994;, Kristanovszkaja 1995). Ezzel szemben a városi és vidéki kisvállalkozások és önfoglalkoztatások társadalmi és gazdasági problémáinak a kelleténél sokkal kevesebb figyelmet szentelnek (Csepurenko 1995; Vozmityel 1994).

A munkaviszonyok kutatása igen aktív. Az e témával kapcsolatos tanulmányok elsõsorban munkaügyi konfliktusokkal és szakszervezeti tevékenységekkel foglalkoznak (Gordon-Klopov 1993; Klopov 1995), illetve a különbözõ foglalkozású csoportok munka- és státusviszonyaival a vállalatok szintjén (Boriszov-Kozina 1994; Monuszova-Guszkova 1995).

A gazdasági szervezetek szociológiájában elért eredmények már jóval szerényebbek. A legtöbb tanulmány az állami vállalatok privatizációjának szociológiai kérdéseire keresi a választ.

A munkaerõpiacról szóló szakirodalom sokkal gazdagabb (Csetvernyina 1995; Gimpelson-Magun 1994; Gimpelson-Lippoldt 1996;, Kuprijanova 1996a; Skaratan-Tyihinova 1996). Nem meglepõ módon az idevágó irodalom az egyre növekvõ munkanélküliség és a munkanélküli csoportok problémáját tárgyalja (Hibovszkaja 1996a; Kuprijanova 1996b). Általánosan elmondható, hogy a munkaviszonyok és a munkaerõpiacok kérdését az orosz szociológusok a nyugati ipari viszonyok kutatásában használatos institucionalista elmélet fogalmi keretében tárgyalják. A neoklasszikus megközelítésû munkagazdaságtani tanulmányokra nemigen hivatkoznak.

A szakirodalom komoly figyelmet szentel a lakosság gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségeinek, és az adatok azt mutatják, hogy ez az egyenlõtlenség növekszik az átmeneti idõszakban (Bovomolova-Tapilina-Mihejeva 1992; Mozsina 1994a). Intenzív kutatások folynak a szegénységgel és az alsó osztállyal kapcsolatban. A szegénységre vonatkozó nyugati elméletek szisztematikus bemutatására több kísérlet is történt (Szicseva 1996; Jarosenko 1994). Ezeket követik a szegénység - beleértve az úgynevezett újszegényeket is - jelenlegi helyzetével foglalkozó empirikus becslések (Gordon-Klopov 1993; Mozsina 1994b; Csernyina 1994; Jarigina 1994). Az újgazdagok sokkal ritkábban kerülnek nagyítólencse alá (Kraszilnyikova 1996b).

Jelentõs változásokat tapasztalhatunk a foglalkozási rétegzõdés és mobilitás terén. A hanyatló ortodox marxista doktrína helyére számos egymás mellett létezõ elmélet lépett. Elõször is, az osztályszempontú elemzést felváltotta a funkcionalista megközelítés, melynek keretében a foglalkozási presztízs mérésére történtek kísérletek (Csernis 1994; Zaszlavszkaja 1995b). Ugyanakkor a posztmarxista osztályelemzés újraéled az új nómenklatúrának a bérmunkások és alkalmazottak osztályával szemben álló domináns osztályként való meghatározásával (Rivkina 1994a).

Továbbra is fontos a munka motivációjával és a munkával való elégedettséggel foglalkozó kutatások hagyománya (Hibovszkaja 1996b;, Magun 1996). Ezek a tanulmányok szorosan kapcsolódnak a szociálpszichológiához, ugyanakkor a munka és a gazdasági viselkedés elemzése során a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják a klasszikus és a jelenlegi közgazdasági elméleteket.

A háztartások fogyasztási szokásaival kapcsolatos vizsgálódások területe szintén a szovjet érában alapozódott meg (Ajvazjan-Rimasevszkaja 1978; Ovszjannyikov-Pettaj-Rimasevszkaja 1989). Az akkoriban született tanulmányok a marxista politikai gazdaságtan erõs befolyása alatt álltak, amely az "objektív" szükségleteket a "szubjektív" motivációk fölébe helyezte. Ma mind ezt az objektivizmust, mind a termeléstõl való meghatározottság elméletét meg akarják haladni a különféle életstílusok elemzésekor Oroszországban (Dubin 1995; Roscsina 1995a; 1995b).

A pénzügyi viselkedés szociológiájának területén még mindig sok a hiányosság. A gazdaságszociológiának ebbe az ágába tartozik a bankok és vállalatok menedzsereinek befektetési stratégiája, különösen pedig a háztartások pénzügyi stratégiája. A tanulmányok nagy része a pénzügyi tevékenységekkel, tõzsdespekulációkkal és árfolyam-spekulációkkal kapcsolatos piackutatási adatokra és újságcikkekre támaszkodik. Mindenesetre néhány munka megjelent a pénzügyi viselkedéssel kapcsolatban (Vaszilcsuk 1995; Verhovin 1993). Szintén érdemes megemlíteni a háztartások megtakarítási stratégiáival kapcsolatos kutatásokat (Hahulina 1995; Lucenko-Radajev 1996). Ezek azonban még csak a kezdeti lépések.

A falukutatás tárgykörébe tartozó tanulmányok, amelyek a társadalmi és gazdasági problémákkal foglalkoznak, bár nem számosak, de fontos helyet foglalnak el az oroszországi gazdaságszociológiában (Petrikov 1994; Stejnberg 1996; Vinogradszkij 1996).

Sok olyan besorolhatatlan publikáció is van, amely a gazdasági reform szerteágazó társadalmi és gazdasági problémáival foglalkozik. Ide tartoznak például a lakáspolitikával, az adórendszerrel vagy az emberek értékorientációival kapcsolatos tanulmányok (Besszonova-Kirgyina-O'Sallivan 1994], Naumova 1995], Zaszlavszkaja 1995b]). Azok a közvélemény-kutatások, amelyek a gazdasági reform különbözõ aspektusaival kapcsolatos attitûdöket mérik fel, fontos szerepet játszanak e tanulmányokban.

A kilencvenes évek fordulóján, a peresztrojka éveiben heves vita folyt Oroszország (a Szovjetunió) társadalmi és gazdasági fejlõdésének modelljeirõl, amikor az ország a "kapitalizmus" és a "szocializmus" válaszútján állt. A társadalomban és a gazdaságban végbemenõ fejlõdés hatására azonban ezeknek a vitáknak nagy része mára érdektelenné vált, bár néhány korábban felvetett problémával még ma is foglalkoznak, különösen néhány interdiszciplináris folyóirat hasábjain (Goldenberg 1995; Vaszilcsuk 1996; Jadov 1996).

Be kell ismernünk, hogy a gazdasági tudás szociológiája a mai oroszországi kutatások perifériáján foglal helyet (Radajev 1996). A tudósok legnagyobb része hajlamos arra, hogy figyelmen kívül hagyja a különbözõ "gondolkodásmódok" (Mannheim) közötti alapvetõ különbségeket, és a társadalmi és gazdasági jelenségek "objektív valóságát" próbálják megérteni. Erõs törekvés él a társadalomtudósokban arra, hogy elkerüljenek mindenféle ideológiai elkötelezettséget, ez azonban jelentõs mértékben beszûkíti a mûködõ gazdasági mítoszok és ideológiák tárgyszerû elemzésének lehetõségét.

Vannak, akik a piackutatást és a reklámot a gazdaságszociológia "piaci ágazataként" próbálják meg prezentálni. Példának okáért a reklámmal foglalkozó tanulmányok száma folyamatosan nõ. Én mindenesetre nem gondolom, hogy ezek a területek beletartoznának az elméleti gazdaságszociológiába, mint akadémiai diszciplínába. Inkább olyan alkalmazott kutatásnak kellene õket tekinteni, amelyek a közvélemény-kutatással és a médiaszociológiával állnak kapcsolatban.

A könyvismertetések az orosz (szovjet) szakfolyóiratokban sohasem jutottak fõszerephez. A gazdaságszociológia területén még mindig kevés recenzió jelenik meg (lásd a függelék táblázatát, amely még a rövid ismertetéseket is számba veszi).

Összefoglalva: jelenleg nincs okunk panaszkodni az orosz gazdaságszociológiai irodalom hiányára. Néhány kutatási terület igen intenzíven fejlõdik. Mégsem találhatunk szigorú definíciót a gazdaságszociológia tárgyára, a metodológiai határok nem tiszták, még túl sokat kell tanulnunk az utóbbi évtizedek nyugati tapasztalataiból. Komoly erõfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy egy konzisztens fogalmi kerete legyen a gazdaságszociológiának, mint új kutatási iránynak.

Ennek a tanulmánynak a szerzõje kísérletet tett a gazdaságszociológiának és fõ kutatási területeinek általános meghatározására. A tizenhat tanulmányból álló sorozat 1994 és 1996 között jelent meg a Rosszijszkij ekonomicseszkij zsurnal gazdaságszociológia rovatában.⁵ Gondolataimat alaposabban kifejtettem a Gazdaságszociológia címû könyvemben (Radajev 1997). Meg kell jegyeznem azonban, hogy még rengeteg munkára van szükség.

Bizonyos tekintetben nem teljesen különbözõ a nyugati gazdaságszociológia helyzete. A kilencvenes évek kezdetéig a kutatási és tanítási programokban a gazdaságszociológia több speciális elnevezés alatt jelent meg (iparszociológia, munkaügyi viszonyok szociológiája stb.). A gazdaságszociológia nevet intenzíven a kilencvenes évek elejétõl használják. A probléma tehát nem az orosz társadalomtudomány sajátos fejlõdésére vezethetõ vissza.
 

Fejlõdési lehetõségek

Az oroszországi gazdaságszociológia jelenlegi fejlõdése a következõ problémák megoldására irányul:

- új kutatási területek kifejlesztése és a meglévõ kutatási területek kiszélesítése;
- ezeknek a kutatási területeknek az integrálása a gazdaságszociológia keretén belül;
- szorosabb kapcsolatok kialakítása a szociológiai és a közgazdasági elmélettel.

Az orosz gazdaságszociológia fejlõdéséhez a következõ ígéretes kutatási területeket javasoljuk:

- a gazdaságszociológia metodológiája;
- a gazdaságszociológia története;
- a gazdasági kultúra szociológiája;
- a vállalkozások szociológiája;
- a gazdasági szervezetek szociológiája;
- a munkaügyi viszonyok szociológiája;
- a munka és foglalkoztatás szociológiája;
- a háztartások szociológiája;
- foglalkozási és gazdasági rétegzõdés;
- a gazdaságtörténet szociológiája;
- a gazdasági tudás szociológiája.

A gazdaságszociológiai nézõpontok számtalan más módon is csoportosíthatóak. Például a közgazdászok a piacok csoportosításán alapuló tipológiát részesíthetnek elõnyben, konkrétan:

- a pénzügyi piacok szociológiája;
- a munkaerõpiacok szociológiája;
- az árupiacok szociológiája.

Egy meglehetõsen egyszerû felosztás a politikai gazdaságtantól kölcsönözhetõ:

- a termelés szociológiája;
- az elosztás szociológiája;
- a csere szociológiája;
- a fogyasztás szociológiája (Verhovin 1994).

Más tudósok a gazdasági ágazatok közötti hagyományos felosztást vennék alapul. Ebben az esetben iparszociológia, agrárszociológia, és háztartásszociológia lenne a felosztás eredménye. Véleményünk szerint mindegyik tipológiát szem elõtt kell tartanunk, mert a gazdaságszociológia szerkezete még nem kialakult, és számtalan választási lehetõség létezik. Mindenesetre nem a kutatási területek számbavétele a legfontosabb. A klasszifikációk tudvalevõleg változnak az idõben. Az orosz gazdaságszociológiai kutatások jövendõ térképét a következõ évtized elméleti és empirikus kutatásai fogják megrajzolni.

A gazdaságszociológia oroszországi intézményesülése nemcsak a kutatási területek újrarajzolását, hanem az orosz tudományos közösség újjáalakulását is jelenti. A tudósok egyes csoportjai bizonytalanságban találták magukat. Több kutatási terület nagymértékben összezsugorodott (mint például az üzemszociológia, amellyel több ezer szovjet kutató foglalkozott). A társadalom munka- és osztályszerkezetének szociológiájával foglalkozó tudósok elméleti feltevéseik újragondolásával szembesülnek. Ugyanakkor a korábbinál több szociológust érdekelnek a gazdasági problémák, ahogy az átmenet során a társadalom is általában gazdasági jellegûvé válik. A közgazdászok helyzete sem egyszerû. Az ortodox politikai gazdaságtan képviselõi nem bizonyultak képesnek arra, hogy az új feltételekhez igazítsák feltevéseiket. Közülük sokan - az idegenség érzetét elnyomva - gyorsan a "közgazdaságtant" kezdték tanulmányozni és tanítani. Õk a gazdaságszociológiában egyfajta "kompenzációt" láthatnak, mert a közgazdasági modellek nem tartalmazzák a társadalmi jelenségeket. A gazdaságszociológia tehát különbözõ professzionális csoportok menekülõ útvonalává vált.

A jövõben a gazdaságszociológusok háttere sokkal homogénebbé fog válni. Habár a gazdaságszociológia kezdetben sokszínû és eklektikus, várakozásaink szerint egyre inkább egységes lesz. Ez nem jelenti azt, hogy egy egyedüli és domináns metodológia fog kialakulni, hanem éppen ellenkezõleg: a különbözõ metodológiák az egyes paradigmák mentén különülnek majd el.
 

Hivatkozások

Ajvazjan, S. A.-N. M. Rimasevszkaja 1978. Tyipologija potreblenyija. (A fogyasztás tipológiája.) Moszkva: Nauka

Avramova, E.-I. Diszkin 1994. Szocialnije transzformacii i eliti. (A társadalmi átalakulás és az elitek.) Obcsesztvennije nauki i szovremennoszty, 3, 14-26.

Babajeva, L. V.-A. E. Csirikova 1995. Biznyesz-elita Rosszii: Obraz mirovozzrenyija i tyipi povegyenyija. (Az orosz üzleti elit: A világnézet és a viselkedés típusai.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 4, 129-133.

Batigin, G.-I. Gyevjatko 1994. The Metamorphoses of Russian Sociology. (Az orosz szociológia átváltozása.) In: M. F. Keen-J. Mucha (eds.) East Europe in Transformation: The Impact on Sociology, Greenwood, London, 11-24.

Besszonova, O.-Sz. Kirgyina-R. O'Sallivan 1996. Market Experiment in the House Economy of Russia. (Piaci kísérlet Oroszország háztartásgazdaságában.) Novoszibirszk: Novoszibirszki Egyetem

Boriszov, V. A.-I. M. Kozina 1994. Ob izmenyenyii sztatusza rabocsih na predprijatyii. (A munkások státuszának változásairól egy üzemben.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 11, 16-29.

Bovomolova, T. J.-V. Sz. Tapilina-A. R. Mihejeva 1992. Szocialnaja sztruktura: nyeravensztvo v matyerialnom blagoszosztojanyii. (Társadalmi szerkezet: Egyenlõtlenségek az anyagi jólét tekintetében.) Novoszibirszk

Bunyin, I. M. 1994. Biznyeszmeni Rosszii: 40 isztorij uszpeha. (Oroszország üzletemberei: 40 sikertörténet.) Moszkva

- 1993. Szocialnij portret melkovo i szrednyevo predprinyimatyelsztva v Rosszii. (Az ororszországi kis- és középvállalatok társadalmi portréja.) Polisz, 3, 149-154.

Clarke, S.-P. Fairbrother 1994. Post-Communism and the Emergence of Industrial Relations in the Workplace. (A posztkommunizmus és az ipari kapcsolatok megjelenése a munkahelyeken.) In: R. Hyman-A. Ferner (eds.) New Frontiers in European Industrial Relations. Oxford: Basil Blackwell, 368-298.

Cook, L. J.-V. E. Gimpelson 1995. Exit and Voice in Russian Managers' Privatisation Strategies. (Kivonulás és tiltakozás az orosz menedzserek privatizációs stratégiáiban.) Communist Economics and Economic Transformation, (7), 4, 465-483.

Csepurenko, A. J. 1995. Maloje predprinyimatelsztvo v kontyekszte rosszijszkih reform i mirovo opita. (Kisvállalkozások az orosz reform és a nemzetközi tapasztalatok tükrében.) Moszkva

Csernis, M. F. 1994. Szocialnaja mobilnoszty v 1986-1993 godah. (Társadalmi mobilitás 1986 és 1993 között.) Szociologicseszkij zsurnal, 2, 130-133.

Csernyina, N. V. 1994. Bednoszty kak szocialnij fenomen rosszijszkovo obscsesztva. (A szegénység mint társadalmi jelenség az orosz társadalomban.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 3, 54-61.

Csetvernyina, T. J. 1995. Polityika zanjatosztyi promisliennih predprijatyij Rosszii (po matyerialam obszledovanyija MOT). (Foglalkoztatáspolitika az orosz iparvállalatoknál az ILO felmérése alapján.) Tyeorija i praktyika upravlenyija, 2, 60-68.

Davidov, J. N. 1994. Veberovszkaja szociologija kapitalizma. (A kapitalizmus weberi szociológiája.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 10, 165-175.

Drjahlov, N. I.-A. I. Kravcsenko-V. V. Scserbina 1993. Szociologija Truda: Ucsebnyik. (Munkaszociológiai tankönyv.) Moszkva: Moszkvai Állami Egyetem

Dubin, V. B. 1995. K civilizacii obihoda. (A mindennapi élet civilizációja.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija, 5, 16-21. Moszkva: VCIOM

Gimpelson, V. E.-D. Lippoldt 1996. Labour Restructuring in Russian Enterpriser: A Case Study. (A munkaerõ átcsoportosítása az orosz vállalatoknál: egy esettanulmány.) Párizs: OECD

Gimpelson, V. E.-V. S. Magun 1994. Uvolennije na rinke truda: Novaja rabota i szocialnaja mobilnoszty. (Elbocsátások a munkaerõpiacon: Új munkahelyek és társadalmi mobilitás.) Szociologicseszkij zsurnal, 1, 134-149.

Goldenberg, I. A. 1995. Hozjajsztvenno-szocialnaja ierarhija v Rosszii do i poszle peresztrojki (Gazdasági-társadalmi hierarchia Oroszországban a peresztrojka elõtt és után.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 4, 14-27.

Golovacsev, V. G.-L. B. Koszova-L. A. Hahulina 1995. Formirovanyije pravjascsej elityi v Rosszii. (Az uralkodó elit formálódása Oroszországban.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija, Moszkva: VCIOM, 6, 18-24.

- - - 1996. Formirovanyije pravjascsej elityi v Rosszii. (Az uralkodó elit formálódása Oroszországban.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija, Moszkva: VCIOM, 1, 32-38.

Gordon, L. A. 1994. Csetire roda bednosztyi v szovremennoj Rosszii. (A szegénység négy fajtája a mai Oroszországban.) Szociologicseszkij zsurnal, 4, 18-35.

Gordon, L.-E. Klopov 1993. Novie szocialnie dvizsenyija v Rosszii. (Új társadalmi mozgalmak Oroszországban.) Moszkva: Progressz-Kompleksz

Hahulina, L. A. 1995. Kak naszelenyije namereno iszpolzovaty szvoi szberezsenyija. (Milyen módokon használja fel a lakosság a megtakarításait?) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM, 3, 18-21.

Hanley, E.-N. Jersova-R. Anderson 1995. Russia-Old Wine in a New Bottle? The Circulation and Reproduction of Russian Elites, 1983-1993: (Régi bor az új palackban? Az orosz elit cirkulációja és reprodukciója, 1983-1993.) Theory and Society, vol. 24(5), október, 639-668.

Hibovszkaja, E. A. 1996a Trudovaja motyivacija i zanjatoszty. (Munkaösztönzõk és foglalkoztatás.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM, 4, 32-34.

- 1996b Ugroza bezrabotyici: polozsenyije zanjatih v nyegoszudarsztvennom szektore. (A munkanélküliség veszélye: Az állami szektor alkalmazottainak helyzete.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM, 1, 45-50.

Jadov, V. A. 1996. Rosszija v mirovom prosztransztve. (Oroszország a világban.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 3, 27-30.

Jarogigina, T. V. 1994. Bednoszty v bogatoj Rosszii. (Szegénység a gazdag Oroszországban.) Obscseszbennije nauki i szovrenemoszty, 2, 27-35.

Jarosenko, Sz. 1994. Szindrom bednosztyi. (A szegénység tünetei.) Szociologicseszkij zsurnal, 2, 43-50.

Kabalina, V.-A. Nazimova 1993. Privatization through Labour Conflicts: The Case of Russia. Economic and Industrial Democracy. Suppl. to Vol. 14. No. 4. 9-28.

Klopov, E. V. 1995. Perehodnoje szosztojanyije rabocsevo dvizsenyija. (A munkásmozgalom tradicionális helyzete.) Szociologicseszkij zsurnal, 1. 10-28.

Kondratyev, V. J. 1993. Ekonomyicseszkaja szociologija: Poiszk mezsgyiszcipilinarnih osznovanyij. (Gazdaságszociológia: interdiszciplináris megközelítések keresése.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 8. 57-62.

Kraszilnyikova, M. D. 1996a Bogatije: 1% naszelenyija. (Gazdagok: a népesség 1%-a.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. Moszkva: VCIOM, 3. 29-33.

- 1996b Potrebityeli: novatori i konszervatori. (Fogyasztók: újítók és konzervatívok.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM, Moszkva, 1. 50-54.

Kravcsenko, A. I. 1994. Szociologija truda: Tendencii i itogi razvityija. (Munkaszociológia: Tendenciák és eredmények.) Szociologicseszkije iszledovanyija, 6. 40-50.

- 1996. Szociologija Truda i Proizvodsztva. (Termelés- és munkaszociológia.) In: A. Jadov Szociology in Russia. Na Vorobijevih, Moszkva, 291-322.

Kristanovszkaja, O. V. 1995. Transzformacija sztaroj nomenklatori v novuju rosszijszkuju elitu. (A régi nómenklatúra átváltozása új orosz elitté.) Obsesztvennije nauki i szovremennoszty, 1. 51-65.

Kuprijanova, Z. V. 1996. Bezrabotnyica. Realnoszty. ozsidanyija, opaszenyija. (Munkanélküliség. Realitás, várakozások, félelmek.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM. Moszkva, 5. 41-45.

- 1996. Rinok truda: 1995 god. (Munkaerõpiac 1995-ben.) Ekonomicseszkije i szocialnije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM, Moszkva, 1. 41-45.

Lengyel György 1996. Economic Sociology in East-Central Europe: Trends and Challenges. (Gazdaságszociológia Kelet-Közép-Európában: Trendek és kihívások.) Replika, Special Issue.

Levada, J. A. 1993. Szocialnije ramki ekonomicseszkovo gyejsztvija. (A gazdasági cselekvés társadalmi kerete.) In: J. A. Levada Lekcii po szociologii. Moszkva, 61-70.

Lucenko, A. V.-V. V. Radajev 1996. Szberezsenyija pabotajuscsevo naszelenyija: maszstabi, funkcii, motivi. (A dolgozó népesség megtakarításai; a megtakarítás nagysága, funkciói és motivációi.)

Magun, V. 1996. Trudovije cennosztyi rosszijszkovo naszelenyija. (Az orosz emberek munkával kapcsolatos értékei.) Voproszi ekonomiki. 1, 47-62.

Magun, V.-V. E. Gimpelson 1993. Russian Workers' Strategies in Adjusting to Unfavourable Changes in Employment. (Az orosz munkások alkalmazkodási stratégiái az alkalmazásban bekövetkezett kedvezõtlen változásokhoz.) In: Economic and Industrial Democracy. London: Sage, Suppl. to Vol. 14. No. 4. 95-118.

Makaseva, N. A. 1993. Eticseszkije osznovi ekonomicseszkoj tyeorii. (A közgazdasági elmélet etikai alapjai.) Moszkva: INYION RAN

Monuszova, G. A.-Guszkova, N. A. 1995. Vlijanyije professzionalnoj mobilnosztyi proizvodsztvennovo perszonala na gyesztabilizaciju truda. (A termelõszemélyzet foglalkozási mobilitásának hatása a munkaerõ stabilizációjára.) Szociologicseszkij zsurnal, 4, 115-127.

Mozsina, M. A. 1994a Bednoszty: vzgljad ucsenih na problemu. (Szegénység: Problémák, ahogyan a tudósok látják.) Moszkva: ISZEPN RAN

- 1994b. Izmenyenyija v urovnye zsiznyi i szocialnije problemi adaptacii naszelenyija k rinku. (Változások az emberek életszínvonalában és a piaci alkalmazkodással kapcsolatos társadalmi problémák terén.) Moszkva: ISZEPN RAN

Naumova, N. F. 1995. Zsiznyennaja sztrategija cseloveka v perehodnom obscsesztve. (Életstratégiák az átmenet társadalmában.) Szociologicseszkij zsurnal, 5, 5-22.

Ovszjannyikov, A. A.-Pettaj, I. I.-Rimasevszkaja, N. M. 1989. Tyipologija potrevityelszkovo povegyenyija. (A fogyasztási szokások tipológiája.) Moszkva: Nauka

Petrikov, A. V. 1994. Szpecifika szela v kontyekszte reform. (A falvak speciális jellemzõi a reform tükrében.) Szociologicseszkij zsurnal, 4, 5-18.

Radajev, V. 1993. Sztanovlenyije novovo rosszijszkovo predprinyimanyelsztva (szociologicseszkij aszpekt). (Az új orosz vállalkozások kialakulása - szociológiai megközelítés.) Moszkva: Insztyitut ekonomiki RAN

- 1994a Ethnic Enterpreneurship: World Experience and Russia. (Vállalkozók, ha az etnikai kisebbség tagjai közül kerülnek ki - a világon és Oroszországban.) Problems of Ecomomic Transition, Vol. 37. No. 4. 57-73.

- 1994b Sto izucsajet ekonomicseszkaja szociologija. (Mivel foglalkozik a gazdaságszociológia?) Rosszijszkij ekonomicseszkij zsurnal, 9. 49-55.

- Russia's Economic System Through the Prism of Ideological Systems. (Oroszország gazdasági rendszere az ideológiai rendszerek prizmáján keresztül.) Problems of Ecomomic Transition, Vol. 38, No. 7. (november), 50-63.

- 1997. Ekonomicseszkaja szociologija: kursz lekcij. (Gazdaságszociológiai elõadások.) Moszkva: Aszpekt-Press

Rivkina, R. V. 1994a Formirovanyije novih ekonomicseszkih klasszov. (Az új gazdasági osztályok kialakulása.) Szociologicseszkij zsurnal, 4. 36-47.

- 1994b Mezsdu szocializmom i rinkom: szugyba ekonomicseszkoj kulturi v Rosszii. (Szocializmus és piac között: a gazdasági kultúra sorsa Oroszországban.) Moszkva: Nauka

Roscsina, J. M. 1995a Doszug moszkovszkih biznyeszmenov. (A moszkvai üzletemberek szabadideje.) Szociologicseszkij zsurnal, 3, 174-189.

- 1995b Sztyil zsiznyi predprinyimatyelja: tyipi potprebutyelszkih orientacij. (A vállalkozó életstílusa: a fogyasztási minták típusai.) Voproszi ekonomiki, 7, 91-103.

Sanyin, T. 1995. Tri szmetri Alekszandra Csajanova. (Alekszandr Csajanov három halála.) Szociologicseszkij zsurnal, 1, 92-109.

Schwery, R. 1996. Tyeoretyicseszkaja koncepcija Dzsjejmsza Kolmena: analityicseszkij obzor. (James Coleman elmélete: analitikus áttekintés.) Szociologicseszkij zsurnal, 1-2,
62-81.

Skaratan, O. I.-N. E. Tyihonova 1996. Zanyjatoszty v Rosszii: szocialnoje rasszlojenyije na rinke truda. (Foglalkoztatás Oroszországban: Társadalmi differenciáció a munkaerõpiacon.) Mir Rosszii, 9, 94-153.

Smelser, N.-R. Swedberg 1994. The Handbook of Economic Sociology. Princeton: Princeton University Press

Standing, G. 1996. Russian Unemployment and Enterprise Restrucuring: Reviving Dead Souls. London: Macmillan

Stejnberg, I. E. 1996. Tyendencii transzformacii vlasztyi v posztszovjetszkom szele. (A hatalom változásának trendjei a posztszovjet faluban.) Szociologicseszkije isszledovanyija,
7, 21-26.

Swedberg, R. 1993. Explorations in Economic Sociology. New York: Russel Sage Foundations

Szelényi Iván-Szelényi Szonja 1995. Circulation or Reproduction of Elites During the Postcommunist Transformation of Eastern Europe: Introduction. (Az elitek cirkulációja avagy reprodukciója a kelet-európai posztkommunista átmenet során: bevezetés.) Theory and Society, Vol. 24(5), (október), 615-638.

Szicseva, V. Sz. 1996. Izmerenyije urovija bednosztyi: isztorija voprosza. (A szegénységi szint mérése: a probléma története.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 3, 141-149.

Vaszilcsuk, J. A. 1995. Szocialnije funkcii gyenyeg. (A pénz társadalmi funkciói.) Mirovaja ekonomika i mezsdonarodnije otnosenyija, 2, 5-22.

Vaszilcsuk, J. A. 1996. Epoha NTR: konvejernaja revoljucija i goszudarsztvo. (Tudományos és technikai forradalom: A futószalag és az állam.) Polisz, 2. 5-26; 3, 5-26.

Verhovin, V. I. 1993. Sztruktura i funkcii monyetarnovo povegyenyija. (A monetáris viselkedés struktúrája és funkciói.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 10, 67-73.

- 1994. Ekonomicseszkoje povegyenyije kak predmet szociologicseszkovo analiza. (A gazdasági viselkedés, mint a szociológiai vizsgálódás tárgya.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 10, 120-126.

Veszelov, J. V. 1995. Ekonomicseszkaja szociologija: isztorija igyej. (Gazdaságszociológia: eszmetörténet.) Izd-vo Sz. -Peterburgoszkovo un-ta, Szentpétervár

Vinogradszkij, A. G. 1996. Kresztyanszkije szoobscsesztva szevodnja (juzsno-rosszijszkij variant). (A paraszti közösségek ma: A dél-oroszországi variáns.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 6, 126-131.

Vozmityel, A. A. 1994. Szocialnije tyipi fermerov i tyengyencii razvityija fermeszkovo dvizsenyija. (A farmerek társadalmi típusai és a farmermozgalmak fejlõdésének trendjei.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 10, 43-50.

Zaszlavszkaja, T. I. 1995a. Kuda igyit Rosszija: Alternativi obscsesztvennovo razvityija. (Merre tart Oroszország? A társadalmi fejlõdés alternatívái.) Moszkva: Aszpekt-Pressz, 120-207.

Zaszlavszkaja, T. I. 1995b. Biznyesz-szloj rosszijszkovo obscsesztva: szuscsnoszty, sztruktura, sztatusz. (Az orosz társadalom üzleti rétege: lényege, szerkezete és státusza.) Szociologicseszkije isszledovanyija, 3. 3-12.

Zaszlavszkaja, T. I. 1996. Sztruktura szovremennovo rosszijszkovo obscsesztva. (A mai orosz társadalom szerkezete.) Ekonomicseszkije i szocialnyije peremeni: Monyitoring obscsesztvennovo mnyenyija. VCIOM. 6, 7-13; 1, 7-15.

Zaszlavszkaja, T. I.-R. V. Rivkina 1984. O predmetye ekonomicseszkoj szociologii. (A gazdaságszociológia tárgyáról.) Izvesztyija SZO AN SZSZSZR. Ekonomika i prikladnaja szociologija, 1, 9-20.

- 1991. Szociologija ekonomicseszkoj zsiznyi. (A gazdasági élet szociológiája.)
Novoszibirszk: Nauka

Függelék

Az 1990-as évek közepén orosz folyóiratokban és könyvekben megjelent, gazdaságszociológiával kapcsolatos publikációk a kutatási terület szerint

Kutatási terület	SI	SZ	ONS	ESP	Összesen	Könyvek
Gazdaságszociológia tárgya, metodológia	3	-	2	-	5	4
Gazdaságszociológia története	6	4	3	-	13	3
Vállalkozás, ebbõl:	18	6	7	3	34	7
- gazdasági elit	2	4	4	1