KRONOLÓGIA

1914

* június 28. Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.

* július 5. II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett.

* július 23. A Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához.

* július 28. Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának.

* július 30. Párizsban lelövik Jean Jaurés szocialista politikust.

* július 31. Általános mozgósítás a Monarchiában. - Német ultimátum Oroszországnak és Franciaországnak.

* augusztus 1. Franciaország mozgósít. - Németország hadat üzen az oroszoknak.

* augusztus 2. Német-török megállapodást kötnek. - A németek elfoglalják Luxemburgot.

* augusztus 3. Németország hadat üzen Franciaországnak. - Német csapatok nyomulnak be Belgium területére.

* augusztus 4. Anglia és Belgium hadat üzen Németországnak.

* augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.

* augusztus 11. Francia hadüzenet a Monarchiának.

* augusztus 12. Anglia és az Osztrák-magyar Monarchia között beáll a hadiállapot.

* augusztus 22. Paul von Hindenburg lesz a 8. hadsereg főparancsnoka Kelet-Poroszországban.

* augusztus 23. Japán hadat üzen Németországnak.

* augusztus 26. Kelet-Poroszországban Tannenbergnél körülzárják az orosz Narev-hadsereget.

* augusztus 27. A Monarchia hadat üzen Belgiumnak.

* augusztus 30. A németek elsöprő győzelmet aratnak a Narev-hadsereg felett.

* szeptember 3. Nyugaton a németek elérik a Marne folyót.

* szeptember 5. Francia ellencsapás a Marne-nál. Az antanthatalmak megegyeznek, hogy nem kötnek különbékét.

* szeptember 5-10. A Marne-i csata során a franciák veszik át a kezdeményezést, a németek visszavonulnak az Aisne mögé.

* szeptember 6-15. A Mazuri-tavaknál Hindenburg legyőzi az oroszokat, akik viszont elfoglalják Kelet-Galíciát, és a Kárpátok vonaláig szorítják vissza a Monarchia erőit.

* szeptember 14. Helmuth von Moltke német vezérkari főnök lemond. Helyére Erich von Falkenhayn lép.

* szeptember 23. A németek beveszik Varennes-t.

* szeptember 25. Az Uzsoki-hágónál előretörő orosz csapatok magyar földre lépnek.

* október 4. Az oroszok elfoglalják Máramarosszigetet. - A német-osztrák csapatok elérik a Visztulát.

* október 5. A szerb kormány Belgrádból Skopjéba költözik.

* október 9. A németek beveszik Antwerpent; a belga kormány Le Havre-ba menekül.

* október 10. Meghal I. Károly román király. Utóda I. Ferdinánd.

* október 12. Gent és Lille német kézre kerül.

* október 15. Az U-9 német tengeralattjáró elsüllyeszti a Hawke brit cirkálót.

* október 27. Az oroszok lengyelországi támadásának következtében a német-osztrák csapatok kénytelenek visszavonulni.

* október 29. Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba.

* november 1. Hindenburg lesz a keleti front főparancsnoka. A Spee tengernagy vezette német hajóraj a chilei partoknál elsüllyeszt két brit hajót.

* november 5. Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Törökországnak.

* november 15. Orosz támadás Poznan és Szilézia ellen.

* december 1. Az osztrák-magyar erők elfoglalják Belgrádot.

* december 4. Az oroszok Limanovánál vereséget szenvednek, ugyanekkor kivonulnak Magyarországról is.

* december 8. A britek megsemmisítik Spee tengernagy hajóit.

1915

* január 24. Összecsapások a tengeren Helgolandnál és Dogger Bank-nál. A brit Lion csatacirkáló súlyosan megsérül, a német Blücher elsüllyed.

* január 27. Az oroszok újra behatolnak Magyarország területére.

* február 4. A németek hadiövezetté nyilvánítják a brit vizeket. Bejelentik, hogy a térségben minden kereskedelmi hajót el fognak süllyeszteni.

* február 4-22. Az ún. téli csata a Mazuri-tavaknál. Az összecsapások német sikerrel végződnek.

* február 5. Osztrák-magyar ellentámadás a Kárpátokban.

* február 19. A britek hadihajókról ágyúzzák Gallipoli erődjét.

* február 22. Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdet.

* március 9. A keleti fronton Grodno-nál a németek legyőzik az oroszokat.

* március 22. Az oroszok Galíciában beveszik az 1914 szeptembere óta ostromlott Przemysl erődjét; 120 ezer osztrák-magyar védő esik fogságba.

* április 5. Francia offenzíva a Maas és a Mosel vidékén.

* április 13. Az osztrák-magyar erők ismét kiűzik az oroszokat Magyarország területéről.

* április 22. A németek a nyugati fronton, Ypern térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.

* április 25. Az angolok és a franciák partra szállnak a Dardanelláknál.

* április 26. Egy Londonban kötött titkos megállapodás értelmében Olaszország csatlakozik az antanthoz.

* május 2. Gorlicénél osztrák-magyar offenzíva indul; júniusban visszafoglalják Przemysl-t és Lemberget.

* május 4.. Olaszország felmondja a hármas szövetséget.

* május 7. Az U-20 német tengeralattjáró megtámadja a Lusitania nevű amerikai óceánjárót. A hajó elsüllyed, az Egyesült Államok elégtételt követel.

* május 10. Az első Zeppelin-támadás London ellen.

* május 23. Olaszország hadat üzen a Monarchiának.

* május 26. A Gallipolinál elszenvedett kudarc miatt menesztik az admiralitás első lordját, Winston Churchill-t.

* június 11. A szerbek bevonulnak Tiranába.

* június 15. Az isonzói csata kezdete az olasz fronton. 29-én újabb támadást indítanak az olaszok.

* június 30. A központi hatalmak új offenzívát indítanak az oroszok ellen. Előretörnek, de nem tudják kicsikarni a végső döntést.

* július 18 - augusztus 1.. A 2. isonzói csata. Az olaszok sikertelenül próbálják áttörni az osztrák-magyar védvonalat.

* július 20. A németek beveszik Radomot.

* augusztus 5. A németek elfoglalják Varsót, 15-én Kovnót.

* augusztus 21. Olaszország hadat üzen Törökországnak.

* augusztus 25. Francia-brit támadás Artois-ban és Champagne-ban.

* augusztus 26. A Mackensen vezette német csapatok bevonulnak Breszt-Litovszkba; Lengyelország egészét elfoglalják a központi hatalmak.

* szeptember 4. A németek elfoglalják Grodno-t.

* szeptember 5-8. Hét ország baloldali szocialistáinak békeértekezlete a svájci Zimmerwaldban.

* szeptember 22. Sikertelenül végződik a francia-angol offenzíva Artois-ban.

* október 5. Angol-francia partraszállás Szalonikiben.

* október 9. Osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot.

* október 14. Bulgária hadat üzen Szerbiának.

* október 18. A harmadik sikertelen olasz áttörési kísérlet az Isonzónál.

* október 23. Egy angol tengeralattjáró elsüllyeszti a Prinz Adalbert német hadihajót.

* október 29. Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.

* november 5. Bolgár csapatok elfoglalják Nist.

* november 8. A Monarchia egyik tengeralattjárója elsüllyeszti az Ancona olasz utasszállítót.

* november 10. A negyedik eredménytelen olasz támadás az Isonzónál.

* november 22. A törökök megverik a brit expedíciós hadtestet.

* november 25. Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.

* december 6. Antant-konferencia Chantillyben. Döntenek a Dardanellák kiürítéséről.

* december 7. Károlyi Mihály gróf békeakció elindítása mellett száll síkra a képviselőházban.

* december 21. A Dardanellákról Szalonikibe szállítják az angol és francia csapatokat.

1916

* január 8. Gallipoliból is távoznak a szövetséges katonák.

* január 14. Montenegro kapitulációja a Monarchiával szemben.

* január 15. A német hadiflotta új parancsnoka Reinhard Scheer.

* január 17. Sikeres orosz támadás a törökök ellen a Kaukázusban.

* február 8. Az U-51 jelű német tengeralattjáró elsüllyeszti a francia Admiral Charner cirkálót.

* február 11. Tiranába bevonulnak a központi hatalmak csapatai.

* február 21. Megkezdődik a verduni csata. A december közepéig tartó összecsapások közel 1 millió áldozatot követelnek.

* február 27. A Monarchia katonái elfoglalják Durazzo-t.

* március 8. Újabb olasz kudarc Isonzónál.

* március 9. Németország hadat üzen Portugáliának.

* március 14. Joseph Gallieni francia hadügyminiszter benyújtja lemondását.

* március 15. Alfred von Tirpitz német tengerészeti miniszter is távozik, utóda Eduard von Capelle.

* április 6. A német birodalmi gyűlés a korlátlan tengeralattjáró-háború mellet teszi le a voksot.

* április 17. Brit és portugál erők megtámadják a kelet-afrikai német gyarmati területeket.

* április 20. Dublinban ír felkelés tör ki a Sinn Fein mozgalom vezetésével.

* április 29. Irakban kapitulál a brit expedíciós hadtest.

* április 30. Angol katonák leverik az ír felkelést.

* május 24. A Monarchia csapatai offenzívát kezdenek az Isonzónál. A kezdeti lendület hamar megtörik, a támadás elakad.

* május 31. A skagerraki (jütlandi) tengeri csatában a németek jelentős veszteségeket okoznak a brit flottának, és visszavonulásra késztetik őket. Fő céljuk, az angol blokád áttörése viszont nem sikerül.

* június 4. Alekszej Bruszilov tábornok vezetésével támadást indítanak az orosz csapatok.

* június 8. Az oroszok Luck térségében áttörik a Monarchia védvonalát. Elfoglalják Volhíniát és Bukovinát. - Az angol Hampshire cirkáló aknára fut és elsüllyed. Az áldozatok között van Kitchener lord hadügyminiszter is.

* június 24. Anyagcsata kezdődik a nyugati fronton a Somme folyónál.

* július 1. Az antant erői veszik át a kezdeményezést a Somme-nál, de rendkívül nagy veszteségeket szenvednek.

* július 7. Az elhunyt Kitchener lord utóda a brit hadügyminiszteri poszton David Lloyd George.

* július 9. Károlyi Mihály gróf lemond a Függetlenségi Párt elnöki posztjáról, és több társával együtt kilép a pártból annak németbarát politikája miatt.

* július 17. Megalakul a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt.

* július 20. A keleti front főparancsnokává nevezik ki Paul von Hindenburgot.

* augusztus 4. A hatodik isonzói csata kezdete. Az ütközet során az olaszok elfoglalják Görz városát, de később a támadásuk elakad.

* augusztus 8. Az oroszok előretörnek Bukovinában.

* augusztus 17. Az antant és Románia titkos bukaresti megállapodása során területeket ígérnek Romániának.

* augusztus 27. Románia hadat üzen a Monarchiának; román csapatok betörnek Erdélybe.

* augusztus 28. Újabb hadüzenetek: Olaszország Németországgal, Németország Romániával kezdi meg az ellenségeskedést.

* szeptember 1. Bolgár hadüzenet Romániának.

* szeptember 7. Brassó román kézre kerül. A következő napokban a román csapatok Petrozsényig jutnak.

* szeptember 14. A hetedik isonzói csata kezdete.

* szeptember 15. A somme-i csata során a britek először vetnek be tankokat.

* szeptember 19. Osztrák-magyar egységek visszaveszik Petrozsényt.

* szeptember 26. Visszafoglalják Nagyszebent is.

* október 7. Német és osztrák csapatok bevonulnak Brassóba.

* október 9. Megindul a nyolcadik isonzói csata.

* október 21. Friedrich Adler osztrák politikus agyonlövi Karl Stürgkh-öt, Ausztria miniszterelnökét.

* október 28. Ernst von Koerber az új osztrák miniszterelnök.

* november 5. Németország és Ausztria-Magyarország proklamációban jelentik be a független Lengyel Királyság megalakulását.

* november 7. Woodrow Wilsont újraválasztják az USA elnöki székébe.

* november 21. Meghal I. Ferenc József. Utóda I. Károly (IV. Károly néven magyar király), aki mihamarabbi békét szeretne elérni.

* november 28. Véget ér a somme-i csata, az antant nem tudja kierőszakolni az áttörést.

* december 2. Károly császár és király átveszi a Monarchia hadseregének főparancsnokságát.

* december 6. A német katonák Mackensen vezetésével bevonulnak Bukarestbe.

* december 7. A keleti fronton sikertelenül ér véget a Bruszilov-offenzíva. Herbert Asquith utódaként David Lloyd George lesz az új brit miniszterelnök.

* december 12. A központi hatalmak béketárgyalásokra tesznek javaslatot az antantnak, de nem jelölnek meg feltételeket.

* december 13. Lemond Koerber osztrák miniszterelnök. 20-án Heinrich Klam-Martinic lesz az utóda.

* december 15. A német hadvezetés véget vet a sikertelen verduni offenzívának.

* december 18. Wilson amerikai elnök felajánlja, hogy közvetít a béketárgyalásokon, amennyiben a felek konkrét javaslatokkal állnak elő.

* december 30. Az antant elutasítja a központi hatalmak békeajánlatát. - IV. Károlyt magyar királlyá koronázzák.

1917

* január 17. Az antant elküldi békefeltételeit Wilson elnöknek.

* január 22. Wilson a kongresszushoz intézett üzenetében meghirdeti a győzelem nélküli béke jelszavát.

* február 1. A németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetnek.

* február 3. Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat.

* február 17. IV. Károly titkos béketapogatózásba fog.

* március 10. (orosz időszámítás szerint február 27.) Pétervárott kitör az ún. februári forradalom.

* március 15. (március 2.) Lvov herceggel az élén ideiglenes polgári kormány alakul Oroszországban. II. Miklós cár lemond.

* március 24. IV. Károly békeajánlatot tesz Poincaré francia elnöknek.

* április 6. Az USA hadba lép az antant oldalán. Rövidesen a kontinens más államai is hadat üzennek Németországnak.

* április 9. Az arras-i csata kezdete. Az antant egységei visszaszorítják a németeket, de a döntő győzelem most is elmarad.

* április 16. (április 3.) Lenin hazatér az emigrációból. Másnap kihirdeti áprilisi téziseit.

* május 14. Az olaszok tizedik kísérletüket indítják az Isonzó átlépésére. Ez a támadásuk sikerrel végződik, az offenzíva mégsem éri el végső célját, és június 5-én kifullad.

* május 15. Pétain lesz az új francia főparancsnok, Foch a vezérkari főnök.

* május 23. Tisza István magyar miniszterelnök és kormánya lemond.

* június 7. A britek páncélosokkal támadnak Flandriában.

* június 12. Görögország hadat üzen a központi hatalmaknak.

* június 15. Esterházy Móric az új magyar miniszterelnök.

* június 26. Az első amerikai katonák megérkeznek Franciaországba.

* július 1. (június 18.) Megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadügyminiszter általános támadást rendel el, mely hamarosan összeomlik.

* július 14. Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár lemond. Állandósul a kormányválság. - Finnország kikiáltja függetlenségét.

* július 17. (július 4.) Tüntetések Pétervárott, melyek hamarosan fegyveres felkeléssé fajulnak. A hatalom leveri a felkelőket, Lenin Finnországba menekül.

* július 30. (július 17.) Kerenszkij alakít kormányt Oroszországban.

* július 31. Az antant erői offenzívát indítanak Flandriában. A támadást "elnyeli a sár".

* augusztus 1. XV. Benedek pápa békefelhívást intéz a hadviselő felekhez.

* augusztus 18. A tizenegyedik csata kezdete az Isonzónál.

* augusztus 19. A központi hatalmak csapatai Tarnopolnál áttörik az orosz frontot.

* augusztus 20. Lemond Esterházy Móric miniszterelnök. Utóda Wekerle Sándor.

* szeptember 1. Belgiumban megkezdődik az yperni csata.

* szeptember 9. (augusztus 27.) Kornyilov tábornok sikertelen puccskísérlete Oroszországban.

* szeptember 14. (szeptember 1.) Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát.

* október 15. Kivégzik Mata Harit, a kémkedéssel vádolt táncosnőt.

* október 24. Kezdetét veszi a tizenkettedik isonzói csata, melynek végén a központi hatalmak seregeinek Caporetto-nál sikerül áttörniük az olasz védelmet.

* november 7. (október 25.) Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.

* november 13. Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.

* november 25. Megalakul az antant legfelsőbb haditanácsa.

* december 3. Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a központi hatalmak és Oroszország képviselői között. December 22-től hivatalos béketárgyalások folynak.

* december 7. Az USA hadat üzen a Monarchiának.

* december 9. A britek bevonulnak Jeruzsálembe. - Aláírják a román fegyverszünetet.

* december 11. Litvánia kikiáltja függetlenségét.

1918

* január 8. Wilson elnök 14 pontos béketervet terjeszt a kongresszus elé.

* január 22. Kijevben kikiáltják a független ukrán államot.