Arany János (1817 – 1882)

Nagyszalontán született; apja Arany György, földműves; anyja Megyeri Sára; sokat betegeskedik gyermekkorában, visszahúzódó természetű; Nagyszalontán tanul, 14 éves korában segédtanító (praetor); klasszikusokat olvas; 1833-tól a debreceni kollégiumban tanul; megszakítja tanulmányait, Kisújszálláson segédtanító; német, francia irodalommal foglalkozik; visszatér Debrecenbe, de 1836-ban, érettségi nélkül otthagyja az iskolát; vándorszínésznek áll; megálmodja, hogy anyja meg fog halni; hazamegy: rövidesen meghal az anyja, apja pedig megvakul; lelkiismeret-furdalást érez amiatt, hogy nem volt a szüleivel; 1836-39: igazgató-helyettes (korrektor) Szalontán; 1840-től másodjegyző lett; házasságot köt Ercsey Júliával; lemond művészi ábrándjairól; két gyerekük születik: Juliska (1841) és László (1844); volt osztálytársa, Szilágyi István hatására Shakespeare-t olvasott; a Kisfaludy Társaság vígeposzi pályázatára beküldi Az elveszett alkotmány című művét; a pályázatot megnyeri, de nem válik ismertté; 1847-ben jelenik meg a Toldi, ekkor ismerte meg őt a nagyközönség; népszerű, elnyeri Petőfi barátságát; több epikus alkotást is ír; 1848-ban a Nép Barátja című folyóirat szerkesztője; a szabadságharcot csak távolról figyeli; nemzetőr Aradon; 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben és Pesten; állását az oroszok miatt elvesztette, bujdosnia kellett; 1851-ben Nagykőrösön, a református gimnáziumban tanár; bár jó tanár, főleg betegségei miatt nem érzi jól magát; 1860-ban Pestre költözik, a Kisfaludy Társaság igazgatója; élénk életet él: folyóiratokat indít (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú); belefog a Csaba-trilógiába; 1865-ben a MTA titkára; lánya halálával (1865) minden összeomlott benne; betegsége elhatalmasodott rajta; 1870-ben a MTA főtitkárává választják; lefordítja Arisztophanész összes vígjátékát; 1876-ban lemond akadémiai főtitkárságáról; 1877-ben tölt egy boldog nyarat a Margitszigeten; ekkor írja az Őszikéket; nagyon beteg, 1882. októberében halt meg Pesten.

A balladák:

1. Bevezető:

Arany életműve 3 pilléren nyugszik:

     - verses nagyepikai művek (elb. költemények, eposzok);

     - a verses kisepikai művek ( balladák, románcok),

     - lírai művek.

2.  A ballada műfaja a népköltészetben is ismert, ám Arany a világirodalmi szintre emelte. Jelentőségét méltatja, hogy a balladaírás Shakespeare-jének nevezik. A műballadák a romantikában váltak népszerűvé. Goethe, Schiller, Kölcsey, Vörösmarty is próbálkozott vele, ám Arany mindegyikőjüket felülmúlja.

3. A műballada a népköltészetből  került a műköltészetbe.

     Jellemzői:

     - az epikai műnem műfaja - tragédia versben elbeszélve,

     - epikai-lírai és drámai elemek is találhatók benne,

     - szűkszavú párbeszédek és elbeszélő részek vált. benne,

     - eszköze a sűrítés, tömörítés, kihagyás, elhallgatás, szaggaotottság,

     - balladai homály.

4. Aranyra hatottak a népballadák (főleg székely és skót) és a reformkoti műballadák is.

Témabeli forrásai: széles körből merít (pl. újsághír, néphagyományok, tört.írók művei, személyes élméyek).        

     Jellemző rájuk a romantikus dráma tragikumfelfogása:

     - a hősök tragikus vétkük miatt buknak el,

     - vagy élőhalottként hordozzák lelkükben a vétkük súlyát,

     - jell. a bűn és bűnhődés elve.

5.      Csoportosításuk többféle rendezőelv szerint történhet:

     1. Keletkezés helye szerint:

          nagyszalontai, nagykőrösi, pesti, budapesti balladák.

     2. Téma szerint:

          parasztballadák (A hamis tanú, Tengerihántás),

          történelmi ball. (V.László, Szondi két.., Mátyás anyja),

          romantikus ball. (Tetemrehívás, Éjféli párbaj),

          nagyvárosi ball. (Hídavatás, Párviadal).

     3. Szerkezeti megoldás szerint:

egyszólamú - egyenesen előrehaladó cselekményvezetés: (A walesi bárdok, Zács Klára)

többszólamú - jellemzi a szaggatottság, térben és időban párhuzamos történések: (Szondi két..., V. László)

egyszólamú , de körkörös szerkezetű balladák - a befejezésben a kezdő képsor visszatér ( Ágnes asszony).

6. Az Arany-balladák problematikája:

- Hány balladát írt Arany?

- Mivel maga nem használt műfaji megjelölést, ezért számuk az értelmezésektől függően      változik: 21-40 között kiadásonként más és más.

7. A balladaköteteknek híres illusztrátorai voltak:

     Zichy Mihály, Borsos Miklós, Lotz Károly stb.

8.  Szondi két apródja

1. Melyik kort idézi?

     - a törökellenes harcok, az ország három részre szakadása,      

     - II. Szilejmán 1552-es támadása a végvárak ellen:

     Drégely kapitányának és védőinek hősi halála a téma.

2.  Források:

          történelmi művek és Tinódi A budai Ali basa históriája c. krónikás éneke.

3. Miért az apródok a hősei, miért nem Szondi?

     Mert a hősi halált csak kevesek tudják vállalni, az apródok helyzete közelebb áll a      hétköznapok emberéhez; válaszút előtt állnak: jólét és behódolás vagy hűség.

     A téma allegórikus az 1850-es években:

     az apródok kitartása követendő példa a ngy teljesítményre képtelen átlagember számára;

     viselkedésük a passzív nemzeti ellenállás gondolatát hordozza.

4. Kompozíciója:

I. 1-2. vsz.

     Idő- és helymegjelöléssel indul:

              az 1-2. sorban a rom a vad, de vesztes csatát idézi, a csata utáni estét,

              a 3-4. sor utal a kapitány sorsára: a békés orom Szondi örök békéjére utal.

     A további szerveződés térbeli és szimbolikus: fenn és lenn ellentétes képei feszülnek      egymásnak:

              Fenn: Egy állókép - Drégely romjai, Szondi sírja, csak 2 apród, gyász és ima,                       keresztény jelképek (kopja, feszület);

              Lenn: Mozgalmas kép - zsibongó török sokaság, örömünnep, vadság,                               élvezethajhászás.

II. 3-4. vsz. Drámai párbeszéd indul: két török beszélget (Ali és egy szolga.)

Metaforái a török szóvirágos beszédet idézik.

Kiderülnek szándékai: a két apródot szeretné táborában látni.

III. 5-19. vsz. A ballada többszólamúvá válik:

     a páratlan sorok az apródok      --     a párosok a török szavai.

Tkp. párbeszéd, ám mégis inkább monológok, mert elbeszélnek egymás mellett,

benne két különböző erkölcsi értékrend is megütközik.

a)  Az apródok szavaiból kibontakozik az osrtom története:

     - Ali megadásra szólítja Szondit (az oroszi pappal üzen),

     - Szondi válasza: Isten nevében elszánta magát a mártírhalálra;

     - javait elpusztítja, ne kerüljenek az ellenség kezére;

     - az apródok sorsáról gondoskodik;

     - majd 2 vsz.-ban következik  helytállásának és hősi halálának leírása:

          (képek gazdagsága!)

     A hangnemek váltakoznak:

          tárgyilagos indítás után,

              az ostrom elbeszélésekor felgyorsul,

              Sz. halála - alakzatokban gazdag.

     Nyelve: archaizáló, szinte a hist. énekeket idézi.

b) Ezzel párhuzamos a török csalogatása - érveket hoz, magatartása folyton változik:

     - előbb kelet kincseit, finomságait kínálja (2.vsz.-ban) - kecsegtet, édeskedik;

     - majd az éjszakai veszélyekre figyelmezteti a két ifjút (szél zendül, leskel a hold, éj sziszeg);

     - egyre türelmetlenebb - sürgeti a gyászdal befejezését;

     - felhívja a figyelmüket Ali jóságára, a hála kötelességére;

     - a cél érdekében még szerepjátékra is képes: maga méltatja Szondit (Rusztem maga...);

     - végül türelme elfogy, megmutatja az igazi arcát -- durva, leplezetlen:

          fenyeget, közli a rájuk váró sorsot (megverstés, börtön).

     Nyelve: színes, törökösen képszerű, édeskedő, metaforikus.

c) A verszárlatban - az ut. vsz. - az apródok válaszút előtt állnak.

     Átkozódó szavaik egyértelművé teszik döntésüket (apadjon..,száradjon.., Isten ne      irgalmazzon...).

     Döntésük a hűséget és a hősiességet példázza, mely nemcsak Arany korának szól.

Epikája

1. Bevezető

Arany epikusként indul az 1840-es évek közepén. Ő maga is epikus alkatnak vallotta magát. Az epikus művek pályájának minden szakaszában jelen vannak (ballada, románc, elb. költ.,eposz).

1845-ben Az elveszett alkotmány  c. vígeposz nyitja meg pályáját.

Szilágyi István (iskolaigazgató barátja) ösztönzésére küldi be a Kisfaludy Társ. felhívására. A pályadíjat ugyan megnyeri, de az a mű még nem a kiforrot Aranyt  mutatja.

1846-ban a Toldi már nagy siker. Országos elismerést hoz szerzőjének, továbbá Petőfi barátságát is. Hamarosan megírja a folytatást is ( T. estéje), de a trilógia II. része csak jóval később készül el.

Az 50-es években írja A nagyidai cigányokat, a töredeékben maradt Bolond Istókot, A Csaba- trilógiát, melyen haláláig dolgozott.

2. A Toldi és a Toldi estéjének keletkezését csak néhány év választja el egymástól.

Téma: a nagyerejű Toldi Miklósról szól, aki Nagy Lajos korában élt. Az ő felemelkedését, ill. felnőtt és öreg korát ábrázolja a trilógia 1-1 része.

3. Az egymás után keletkezett Toldi és Toldi estélye kompozícióban, motívumaiban nagyon sokban kapcs. egymáshoz, de világnézetben több különbség választja el őket egymástól.

4.Hasonlóságok:

Keletkezés:

1846                        1848 (megjelenik: 1854)

Szereplői: Ugyanazok

                        Toldi, Bence (majd fia), a király

  György, az anya, az öreg Bence                        utal Györgyre - mi lett a sorsa, és az anyára

Ugyanazok a színhelyek

Nagyfalu-Buda-Nagyfalu

Kompozíciója uo. jól szerkesztett mindkettőnek:

                        arányos, párhuzamok-ellentétek szervezik.

Bev.: 1-2. é.                            I. ének

Toldi a mezőn, György érkezése                        Toldi magányos ássa a sírját

vitéz szeretne lenni, de György nem engedi                        a király haragszik rá, elküldte udvarából

B.kezd.:

3. ének                                     hirnök érkezik

Toldi vétlen emberölése

B. kibont.:

4-10. é.                                    II.ének

Toldi vándorútja, kalandjai                        a Gyulafi testvérek története - életüket adták a a nádasban                               hazáért

farkaskaland                             III.é

búcsú az anyától                                     Toldi álruhában Budán - kicsúfolják

találkozás az özveggyel                                 IV.ének

György a királynál                                   Toldi legyőzi az olaszt - megünneplik

bikakakland                            

Tetőpont:

11.ének                                    V. ének

legyőzi a csehet                                                megöli az őt gúnyoló puhány, idege