Gárdonyi Géza (1863—1922) az ifjúság egyik legkedveltebb írója. Kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Arany Jánossal vallja: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik.

Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír — főleg történelmi regényeiben —, akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat.

A regény terjedelmes epikai mű. Szerteágazó cselekménye, főhőse és sok mellékszereplője van. A múltban történt eseményeket beszéli el. Párbeszédes és elbeszélő részek váltakoznak benne. Formája rendszerint próza.

Gárdonyi Géza három történelmi regényt írt. Történelmi regénynek nevezzük azt a regényt, mely régi korban játszódik, történelmi eseményeket és hősöket idéz fel.

Közismert történelmi alakok ritkán főszereplők a történelmi regényben. Inkább csak mellékszereplőkként tűnnek föl a műben. Az írói képzelet szabadabban mozoghat akkor, ha a főhős kitalált alak. Így izgalmasabb, érdekesebb lehet a regény, mint ha az író egy történelmi személy életrajzát követné. A cselekménybe kalandokat, szerelmeket szőhet, elkalauzolhat az ellenség táborába, és tetszés szerint változtathatja a történet helyszíneit. Fejlődésében mutathatja meg azt, akit regénye főszereplőjévé választott.

A történelmi regény főhőse rendszerint rokonszenves hős. Egyéni küzdelme kifejezi egy egész közösség harcát. Kifejezi például a nemzet ellenállását egy idegen hódítóval szemben. Arra nevel, hogy a szegény sorsú gyermek ne fogadja el sorsát, hanem tanulással, bátorsággal kiemelkedjék, s példát mutasson követőinek.

Gárdonyi történelmi regényei közül az Egri csillagok a legkorábbi (1901). Ezt követi A láthatatlan ember, mely Attila hun fejedelem korába vezet, majd az Isten rabjai, mely az Árpád-házi király, IV. Béla leányának, a későbbi Szent Margitnak a korában játszódik. Ez egy szegény kertészfiú szemével láttatja a kolostorban élő királylány történetét. Mindhárom regény az ifjúság kedvelt olvasmánya lett. Népszerűvé teszi e könyveket a gyerekhősök lélekrajza, a fordulatos cselekmény s a régi korok érdekfeszítő ábrázolása.



A HONVÉDELEM ÉS A HAZASZERETET REGÉNYE



Az Egri csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye. Ez az érzelem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban Dobó István esküje fogalmazza meg legpontosabban.



TÖRTÉNELMI HŰSÉG



A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. Alapja tehát történelmi esemény. 1556-ban a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak. Amikor az időjárás hidegebbre fordult, a török sereg visszavonult. Ennek a hadi sikernek híre kelt egész Európában. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve.

A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról.

A regényben számos történelmi név szerepel. Ilyen például Török Bálint neve, akit a törökök Buda cseles elfoglalása után valóban Konstantinápolyba hurcoltak. Történelmi alak Fráter György, a várvédők kapitánya, Dobó István és a királyi család tagjai, Izabella királyné és fia, János. Számos magyar és török tiszt és közkatona neve megtalálható a krónikás énekekben és más forrásokban. Az író hosszú listát közöl a mű végén a vár védőiről. Köztük van Bornemissza Gergely, a regény főszereplője. A regényben Tinódi Sebestyén költő is megjelenik; Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vészről szóló históriás énekét.



KÖLTÖTT ALAKOK ÉS KALANDOK



Az Egri csillagok főhőse Bornemissza Gergely. Jobbágyfiúból lett deák, majd vitéz hadnagy. A történelem számon tartja, hogy részt vett Eger védelmében. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban már az írói képzelet műve.

A képzelet szülte részletek is korhűek. Az például, hogy a regény elején Jumurdzsák elrabolja a Mecsek erdei patakjában fürdőző Gergelyt és Évát, kitalált történet. Mégis hihetőnek érezzük, mert a mohácsi vész után a törökök gyakran betörtek az országba, raboltak, fosztogattak, és magukkal vitték a foglyul ejtett gyerekeket.

Török Bálint valóban fogságba esett, de az már a képzelet terméke, hogy Gergely és társai meg akarták szöktetni konstantinápolyi börtönéből. A regényben ez a részlet ismertet meg minket a törökök világával. Az ellenséggel szemben a harcban nincs irgalom, de az író érezteti, hogy mindkét országban emberek, asszonyok és gyerekek élnek, és csak a hódító háború fordítja egymás ellen a két népet. E gondolat a regény utolsó jelenetében mutatkozik meg legszebben, amikor Éva és a török asszony kicserélik gyerekeiket.

Sok a kitalált szereplő: ilyen a magyarok oldalán Gábor pap és Sárközi, a cigány, a törökök oldalán Jumurdzsák vagy Hajván. A cselekmény kibontakozásában mindnyájuknak van szerepe.



TALÁLKOZÁSOK



A véletleneknek is szerepük van abban, hogy a hősök ismételten találkoznak a mintegy húsz évet átívelő regényben.

Bornemissza Gergely sorsa összefonódik Jumurdzsákéval, a félszemű janicsáréval. A regény elején megpecsételődik, hogy egész életükben szemben állnak egymással, újra és újra összetalálkoznak. A háborún belül egyéni harcot is vívnak. Találkozásaik során bizonyos tárgyaknak is nagy jelentőségük van.



TÁRGYAK



Jumurdzsák az első találkozásuk óta egy zöld köves gyűrűt keres, melyről azt hiszi, hogy a szerencséje függ tőle. Akkor vesztette el, amikor a foglyul ejtett Éva és Gergő megszökik tőle, s Dobó katonái rajta ütnek. Gábor pap — Gergő későbbi tanítója — adja a gyűrűt a fiúnak. A gyűrű utáni hajsza a regény végéig tart: Jumurdzsák azért rabolja el Sopronban Bornemisszáék gyermekét, hogy megkaphassa cserébe a gyűrűt.

Gergely egy másik törökkel, Hajvánnal is évekig tartó küzdelmet folytat. A szultán elleni sikertelen merénylet után Gergely török fogságba esik, ott ismerkedik meg a lassú észjárású, bivalyerejű törökkel. Gergely mindig túljár az eszén. Hajván rajzokat mutat Gergelynek, melyek várakat ábrázolnak. Gergely rögtön látja, hogy nagy veszélyt jelent a magyaroknak, ha a törökök olvasni tudnak a várak ábráiból, és tudomást szereznek a titkos föld alatti járatokról és a sebezhető pontokról. Eger várának rajzát Gergely megszerzi Hajvántól. A gyermekét kereső Éva később a rajz segítségével jut be az ostromolt várba.

A tárgyak közül egy kis kardnak van még jelentősége. A regény elején Dobó egy rövid karddal jutalmazza meg az ügyes Gergőt. Ez később Gergely fiáé lesz. Eger ostroma közben Jumurdzsák bedobja a fegyvert a várba, így tudatja Gergellyel, hogy a fiú nála van, s csak a gyűrűért cserébe adja őt vissza.



A REGÉNY SZERKEZETE



Sok minden jelzi a regény elején a későbbi eseményeket. A cigányasszony jóslatában például benne rejlik Gergely sorsa, és az események igazolják is a jóslatot.

Visszatérő mozzanat a bátorság. Dobó István arra tanítja a gyermek Gergőt, hogy legfontosabb a bátorság. Gergely felnőtt hadnagyként ezt mondja: a buta ember azért bátor, mert nem érti a halált, az okos pedig azért bátor, mert érti. A bátorságra azért van szükség, mert Egernél kétezer magyar áll szemben kétszázezer törökkel. A túlerőt csak a bátorság és az okosság ellensúlyozhatja.

A regény kiemeli Eger védelmének jelentőségét: az egész keresztény Európát védik a töröktől. Ezt készíti elő a regény első része, a végváriak bemutatása, Buda elfoglalása és Török Bálint foglyul ejtése, mely előrevetíti majdnem az egész ország rabságát.

A cselekmény szálai hol szétválnak egymástól, hol összefonódnak. A cselekménynek hol Gergely, hol Éva áll a központjában. Gergely a hazáért harcol, Éva a gyermekükért. De miután Éva bejut a várba, a két ügy elválaszthatatlanul összefonódik: mindketten harcolnak a vár fokán, és mindketten tudják, hogy a győzelemtől családi boldogságuk is függ. A hazaszeretet és a szülői szeretet egymást erősíti, a magánérdek és a közérdek egy és ugyanaz lesz a Bornemissza család számára.



VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK



A motívum: jellemző részlet. A regényben visszatérő motívumok figyelhetők meg. Ilyen az ismétlődő fogság és szabadulás. Gergő és Éva már az első lapokon Jumurdzsák fogságába esik, de hamarosan kiszabadulnak. Fiukat, Jancsit is Jumurdzsák ejti foglyul, és a könyv végén a kisfiú is megszabadul. Török Bálint fogsága nagy veszteség a nemzetnek.

A rabság és szabadság gyakori szembeállításával érezteti az író, hogy a szabadság a legdrágább kincsünk. A hősök egyforma elszántsággal harcolnak az egyéni és a nemzeti szabadságért. Hősök azok, akik a nemzeti szabadságért az egyéni szabadságot is föláldozzák. Török Bálint inkább a rabságot választja, mintsem a töröknek szolgáljon.

Az egyéni és a közös szabadság gondolata szerencsésen találkozik a regény végén: a török eltakarodik Eger alól, s a két gyermeket visszacserélik. Eger várát sikerült megvédeni, s újra együtt van a Bornemissza család.



A SZEREPLŐK JELLEME



A két főhős, Gergely és Éva jelleme fejlődésében mutatkozik meg. A mintegy húsz évet felölelő regény elején mindketten a török katonáknak kiszolgáltatott gyermekek.

Gergely bátorsága már ekkor megmutatkozik, de csak felnőtt férfiként lesz egyenlő ellenfele Jumurdzsáknak. Bátorsága mellé hadi furfangot, okosságot és ötletességet is szerez. Eger védelmében Dobó István, a kapitány a tekintélyt képviseli, helyettese, Mekcsey az erőt, Gergely pedig az észt: ő ismeri legjobban a török sereget, s új fegyvereket talál föl ellenük.

Éva is fejlődő jellem. Ijedt kislányból komoly nagylány lesz, aki jóban-rosszban kitart Gergely mellett. Később önfeláldozó anya s a férfiakkal együtt harcoló „egri nő” lesz.

A mellékszereplők is jellegzetes alakok. Mind a két török, akivel Gergelynek meggyűlik a baja, megszállottja valaminek: babonásan tisztelik a tárgyakat. Jumurdzsák a gyűrűjét hajszolja a regényen át, Hajván a hadi szerencsét jelentő rajzok bűvöletében él.



A MAGYAROK HIBÁI



Gárdonyi megmutatja a magyarok hibáit, bűneit is. A magyarok közt sok a széthúzás, az ellentét. A három részre szakadt országot még jobban megosztja a katolikusok és a protestánsok ellenségeskedése. Szegények és gazdagok közt is nehezen születik egyetértés. Gergőt a gyerekkori hőstette után többen is fiukká fogadják —Török Bálint, Dobó, Cecey és Gábor pap — de később Cecey hallani sem akar arról, hogy Éva hozzámenjen a jobbágyfiúhoz. Cecey végül Eger falain Gergellyel együtt harcolva bocsátja meg a lányszöktetést.



A REGÉNY STÍLUSA



Gárdonyi Géza nyelve bárki számára érthető. Mondatai tömörek, takarékosak. Az események sokszor nem leírásokból, hanem a párbeszédekből derülnek ki. A regény stílusa érezteti a honvédő harc emelkedettségét, mégis megőrzi olvasmányos egyszerűségét.

A 450 évvel ezelőtti viszonyokat érzékelteti az írói stílus. Csak olyan kifejezéseket használ az író, amelyeket már az 1500-as évek derekán is ismertek.

A népmeséket, népdalokat idézi a regény kezdése. „Erdőben jártak, patakra találtak” — írja Gárdonyi. Erre a népi mondókára hasonlít ez: „Zöld erdőben jártam, / Ibolyát találtam”. Másutt, ahol az ország romlását ecseteli az író, Tinódi Sebestyén históriás énekeit idézi. A végvári vitézeket Balassi szavaival jellemzi. A csatajelenetekben Zrínyi Miklós költő leírásait is figyelembe veszi a Szigeti veszedelemből.

A humor is felvillan a könyvben. A mulatságosan félénk, de furfangos Sárközi például „Gyomorzsák”-nak nevezi Jumurdzsákot. Zoltay, amikor az ostromló törökre lesújt, „Jó éjszakát” mond neki.„A török, akinek ez szólt, bizonyosan elfelejtett neki visszaköszönni” — jegyzi meg az író.

Fokozza a regény érdekességét a sok álruhába öltözés, alakváltoztatás. Éva többször férfinak öltözik. Gergelyék álruhásan, olasz énekesnek öltözve jutnak be Török Bálint börtönébe. Jumurdzsák magyar úrnak öltözve jelenik meg Éva soproni otthonában, hogy Jancsikát elvigye magával. Éva férfiruhában harcol Eger falain. Egyenrangú lesz a férfiakkal.