Kicsit kutakodsz minden megvan, ez talán segít :)
Akhilleusz pajzsa
Héphaisztosz elkészíti Akhilleusz pajzsát. A pajzs közepén a világmindenséget ábrázolja. (föld, ég, tenger, nap, hold, csillagok) Az első körgyűrűn a városi élet 4 jelenete található békében és háborúban. A következő gyűrű a mezőgazdasági munkákat ábrázolja, szántást, vetést és szüretet. A harmadik körgyűrű a pásztor életét mutatja be, oroszlán támadás, nyáj legelése és a fiatalok tánca. A pajzs pereme a görögök hite szerint a földet körülölelő Okeánost ábrázolja. A pajzs érdekessége, hogy nem úgy nevezet Mükénéi, azaz egész testet fedő, hanem kör alakú.
Akhilleusz pajzsa az Iliász leghíresebb része; leírás a pajzsról. Különlegessége, hogy cselekményes, megelevenedik, egy mozgalmas világ bontakozik ki. Másik különlegessége, hogy békés jeleneteket mutat meg; tehát a háborúról szóló eposz a békéről is megemlékezik.
A gyakorta a leírás első példájaként emlegetett részlet az Iliász 18. énekéből, amely Akhilleusz pajzsának az elkészítéséről számol be, tulajdonképpen elbeszélés. Az alábbiakban a szóban forgó szöveg egyik legfestőibb részét idézem:
És legelőször erős pajzsot kalapált ki az üllőn,
dúsan díszítette, reá hármas karimát tett,
fényeset és ragyogót, s ráfűzte a szíjat ezüstből.
Ötrétű lett végül a pajzs, és jártas eszével
Héphaisztosz sok-sok gyönyörű képet kalapált rá.
Ráremekelte a földet, rá az eget meg a tengert
és a sosempihenő napot is meg a szép teleholdat.
S minden csillagot is, mely az ég peremét koszorúzza,
Óríónt s a Fiastyúkot, meg a Hűaszokat mind,
vélük a Medvét is -- más néven híva Szekér ez --
mint forog egy helyben, míg Óríónt lesi egyre,
s egymaga nem fürdik csak meg soha Ókeanoszban.
Két szép várost is remekelt ki a pajzson az isten,
földi halandókét: egyben lakodalmakat ültek,
s házukból a menyasszonyokat fáklyák tüze mellett
végig a városon át, sok nászdalt zengve, vezették...
A fenti szövegrészlet egyértelműen folyamatot beszél el, azt a cselekvéssort, amelyet Héphaisztosz végez, amikor a pajzsot készíti. Sőt, a pajzsra kalapált képek sem mind statikusak: az egyik városban lakodalmakat ülnek, s a menyasszonyokat fáklyák tüze mellett vezették végig a városon -- ami azt illeti, elég mozgalmas dolog egy merev vasra remekelt képen. A szöveg tele van igékkel, amelyek mind valóságos mozgást és változást fejeznek ki, szó sincs tompult metaforikus jelentésekről.
Akkor tehát elbeszéléssel van dolgunk? A szöveg struktúrája szerint egyértelműen azzal, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy vajon Homérosznak mi lehetett az elsődleges szándéka a szöveggel: vajon az-e, hogy elbeszélje, hogyan készítette el Héphaisztosz Akhilleusz pajzsát, vagy pedig inkább az, hogy leírja, milyen volt Akhilleusz új pajzsa, akkor inkább az utóbbit érezzük valószínűnek. S ugyanerre az eredményre jutunk, ha a szöveg befogadójának -- akár hallgatójának, akár olvasójának -- az oldaláról közelítjük meg a kérdést: meghallgatván/elolvasván a szöveget, vajon az rögzül-e jobban az emlékezetében, hogy miként dolgozott Héphaisztosz, vagy inkább az, hogy milyen is a pajzs? Tehát egy cselekvést bemutató, igéktől hemzsegő, elbeszélő szöveggel állunk szemben, amely ugyanakkor funkcionálisan leíró jellegű, hiszen mindenekelőtt a pajzs milyenségét ragadja meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés