Nem megy a tanulás? deo és joe segít!

Az első felelős magyar minisztérium tagjai:

Batthyány Lajos: miniszterelnök

Deák Ferenc: igazságügyi miniszter

Kossuth Lajos: pénzügyminiszter

Eötvös József: vallás- és közoktatásügyi miniszter

Szemere Bertalan: belügyminiszter

Mészáros Lázár: hadügyminiszter

Klauzál Gábor: ipar- és földművelésügyi miniszter

Széchenyi István: közlekedésügyi miniszter

Esterházy Pál: külügyminiszter

1848 tavaszán, a népek tavaszán megmozdult Európa

Már januárban forradalom tört ki Palermóban, Nápolyban. Február 23-án forradalom tört ki Párizsban. A párizsi nép demokratikus köztársaságot hozott létre. A Szent Szövetség, amely harminc éven át sikerrel fojtotta el a haladó mozgalmakat, összeomlott. A forradalmak fő céljai:
— alkotmányos kormányzás
— a feudalizmus megdöntése
— egységes állam létrehozása (német és olasz területeknél)
— nemzeti függetlenség.

További forradalmak:

Prágai forradalom március 11-én

Bécsi forradalom* március 13-án - Ez alapjaiban rázkódtatta meg a birodalmat, hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt, és megpróbálta engedményekkel lecsillapítani a népet.

Pesti forradalom március 15-én

Milánói forradalom március 18-án

Berlini forradalom március 18-án

Velencei forradalom március 22-én - Az itáliai osztrák uralom megingott. A kitört forradalmak felett a császár nem tudott úrrá lenni, s hogy a birodalmat megmentse, engedett a követeléseknek: hozzájárult, hogy megszűnjék a feudális önkényuralom.

III. 1. A párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba.
III. 3. Kossuth a pozsonyi országgyűlésen összefoglalja a nemzet fő követeléseit.
III. 11. Pesten a fiatalok elkészítik a 12 pontot, és megkezdik a rákosi tömeggyűlés szervezését.
III. 13. Petőfi megírja a Nemzeti dalt - Bécsben forradalom tör ki.
III. 15. A pesti forradalom - Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik.
III. 16. Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését -Bécsben az udvar elfogadja a magyar országgyűlés legfőbb követeléseit.
III. 18. A pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást Pesten felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt.
III. 28. A király megtagadja a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését.
III. 30-31. Tömeggyűlések Pesten - A pozsonyi országgyűlés visszaveti a királyi leiratot -A király jóváhagyja a független magyar kormányról szóló törvényjavaslatot

Márciusig a maradi képviselők elutasították a haladók legfontosabb követeléseit: a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást. A párizsi forradalomról érkező hírek után Kossuth új követeléseket terjesztett elő:
— felelős magyar minisztérium létrehozását
— alkotmányt
A megrettent maradiak megszavazták Kossuth javaslatait. Az országgyűlés végre határozott cselekvésre szánta el magát.

1848. március 15.: Forradalom Pesten

A 14-én este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával.

Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük. 15-én reggel azután Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt.

A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányúlt, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel.

A nyomdánál a fellépés sikeres volt. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, s Landerer utasítást adott a személyzetnek a "Nemzeti Dal" és a " 12 Pont" kinyomtatására. A tömeget, amely az eső ellenére türelmesen várakozott, közben az ifjúság egymást váltó szónokai tájékoztatták. Nem volt még dél, amikor a két röplap - a szabad sajtó első termékei elkészültek és azt az időközben tovább növekedett sokaságnak kiosztották.

A merész fellépés tehát sikerült. Megvalósult Petőfi célkitűzése, hogy "logikailag a forradalom első lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót". Ez a lépés nem volt mentes a kockázattól, hiszen a nyomda épületével szemközt nyíló kis utcában, ahol a vármegyeháza is található, ott magaslott mintegy kétszáz méterre a Károly-laktanya. A riadoztatott katonaság percek alatt a helyszínre érkezhetett volna és szuronyt szegezve szétoszlatja a tömeget. A bécsi események híre azonban megfélemlítette a hatóságokat. Így a Helytartótanács utasította ugyan a városi hatóságot, hogy a mutatkozó rendzavarások kapcsán erélyesen, de ugyanakkor "ildomos és előrelátó vigyázattal" intézkedjék, de maga nem tett lépéseket, hogy a katonaságot a budai főhadparancsnokság kivezényelje. Mint később kiviláglott, ennek nem csupán a politikai és katonai vezetés zavara volt az oka, hanem az is, hogy a Károly-laktanyában olasz katonaság volt, s az rokonszenvvel figyelte a lakosság mozgalmait.

A siker felbátorította a kezdeményezőket, akik délután 3 órára a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést hirdettek. Itt született az elhatározás, hogy a hír szerint a rendkívüli helyzet miatt összehívott városi közgyűléshez vonulnak, s azt felszólítják a "12 Pont" elfogadására. A városházához vonulva az ifjúság vezetőihez csatlakozott Nyáry Pál és Klauzál Gábor is. Csatlakozásuk oka az volt, hogy az előző napon még ellenzett azonnali fellépés sikereit látva, annak esetleges radikalizálódását megakadályozzák. Jelenlétük ugyanakkor megkönnyítette a városi tanács helyzetét, hiszen a népgyűlés küldöttségében ily módon tekintélyes személyek is megjelentek. Igaz, a tanácsterembe beözönlő tömeg e nélkül is kikényszerítette volna a "12 Pont" elfogadását. A város közgyűlése azonban nemcsak a "12 Pontot" fogadta el, hanem választmányt küldött ki, amely a Helytartótanácshoz továbbítja a követeléseket. Ennek indulása előtt azonban a városházához érkezett Almásy Móricz gróf, aki előző napon indult Pozsonyból a nádor megbízásából, s beszámolt arról, hogy az országgyűlés küldöttsége aznap vitte a felirati javaslatot Bécsbe. Másrészt tolmácsolta a Helytartótanács üzenetét, hogy kész az engedményekre, de a tömeg ne vonuljon át Budára. Ezt a kívánságot nem lehetett teljesíteni, de azt igen, hogy a városházán már megválasztott választmány terjessze az egyre inkább növekvő tömeg jelenléte miatt inkább követeléseknek, mint kívánságnak minősíthető pontokat. Zichy Ferenc gróf, a Helytartótanács elnöke fogadta a hatalmas tömeg kíséretében érkező választmányt, amelynek vezetői: Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város polgármestere, és Klauzál Gábor adták elő a kívánatokat. A bécsi fejlemények miatt megzavart, s a felvonuló sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta az eléje terjesztett követeléseket. Ezek között az első a cenzúra azonnali eltörlése volt azzal a kikötéssel, hogy a sajtótörvény megszületéséig egy, a köz bizalmát élvező, s a Helytartótanács által kinevezett bizottság látja el a sajtó ellenőrzését. A második, kétségtelenül a legnagyobb jelentőségű engedmény az volt, hogy a Helytartótanács kijelentette: a katonaság nem fog a rend fenntartásába avatkozni, hanem az a pesti polgárőrség feladat lesz, amelynek számát - mint nemzetőrséget 1500 fővel fogják szaporítani. Végül sikerült kieszközölni, hogy a sajtóvétség miatt fogva tartott, de még el nem ítélt Táncsics Mihályt - igaz, Nyáry kezessége mellett - szabadlábra helyezzék.

A kiszabadított Táncsicsot diadalmenetben vitték Pestre. Nem is lehetett ennél méltóbb befejezése annak a napnak, amely a sajtószabadság tettleges megvalósításával kezdődött, mint hogy a magyar törvények által nem is ismert cenzúra áldozatát kiszabadítsák budai börtönéből.

A márciusi ifjúság bátor fellépése tehát eredményes volt. Vér nélkül, minden rendzavarás nélkül komoly eredményeket ért el, hiszen a Helytartótanács tudomásul vette a pesti városházán megalakult Rendre Ügyelő Választmány létrejöttét, s azt, hogy ez a testület vállalja magára a főváros rendjének megőrzését. Igaz, a tizenhárom tagú választmányban a radikálisoknak valójában csak három képviselőjük volt (Petőfi, Vasvári, Irányi), de a fiatalok súlyát növelte az egyetemisták sorából szerveződött, vagy az értelmiségiek vezetése alatt álló, gyorsan szaporodó nemzetőrség is.

Március 15-e igazi jelentősége azonban nem szűkíthető le a főváros "meghódítására", arra, hogy meghátrálásra késztette a Habsburg-uralom legfontosabb hazai politikai szervét, a Helytartótanácsot. A márciusiak sikere hamarosan Pozsonyra és Bécsre is hatással voltak.

A győztes pesti forradalom megkönnyítette az országgyűlés küldöttségének bécsi útját. Az uralkodó és az udvari tanács meghátrált, elfogadta a Kossuth által előterjesztett országgyűlési határozatokat. Kinevezte az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost, az ellenzék egyik főrangú vezetőjét. Rövidesen létrejött a főleg reformpárti politikusokból álló független magyar kormány. A magyar küldöttség így eredményesen térhetett vissza Pozsonyba, ahol lázas munka kezdődött. A maradiak tábora, mely 25 éven át minden komoly haladást akadályozott, ezúttal megrémült az eseményektől, és egy véres forradalomtól rettegve mindent jóváhagyott. Az országgyűlés alig két hét alatt 31 törvényt fogalmazott meg. Ezeket április 11-én a király - V. Ferdinánd - jóváhagyta, és aláírásával szentesítette.

1848

Az áprilisi törvények jelentősége Az áprilisi törvények a hosszú reformkori küzdelmek során érlelődtek, és a márciusi polgári forradalom eredményeként jöttek létre. Történelmünk egyik fordulópontját képezték. Felszámolták a jobbágyrendszeren és nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendet. Lerakták egy új, gyorsabb polgári fejlődés alapjait. A Habsburgok hatalmát csökkentették, nagyrészt önálló, csaknem teljesen független ország lettünk.

Az első népképviseleti országgyűlés Az áprilisi törvények szentesítése után lezajlottak a választások, s az új országgyűlés júliusban ült össze. Első feladatának a honvédelem megszervezését tekintette. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot Kossuth terjesztette elő: 42 millió ezüstforint és 200000 ezer újonc megszavazását kérte a kormány nevében. Lelkesítő beszéde végén egy emberként ugrottak fel a képviselők, s az egész terem együtt harsogta: ,,Megadjuk"! Kossuth szeptember második felében toborzó körútra indult az Alföldön.

Az udvar első támadása Az önálló magyar hadsereg felállítására rendkívül nagy szükség volt. A császári csapatok győztek Itáliában, s az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa Bécs régi hatalmát. A udvar első támadása hazánk ellen délről, Horvátország felől indult. Szeptember 11-én Jellasics császári tábornok, horvát bán mintegy 35000 fős hadseregével átlépte a Drávát, és megindult Pest felé. Csapataink a határövezetben nem tudták feltartóztatni támadását.

A pákozdi csata, honvédségünk tűzpróbája Kossuthtal az élén 6 tagú Honvédelmi Bizottmány alakult. A magyar sereg a Velencei-tó északi partján, Pákozdnál állta útját Jellasics csapatainak. Hiába támadott a bán, honvédségünk nagyszerűen helytállt. Jellasicsnak rá kellett döbbenie, seregei elégtelenek a győzelem kivívásához. Taktikázva fegyverszünetet kért és Bécs felé menekült. Október 3-án seregével már Győrben volt, 9-én utolsó csapatai is elhagyták az országot.

Az október 6-i bécsi forradalom Az addig győztesnek hitt Jellasics versége és menekülése óriási riadalmat keltett az udvarban. A forradalmi magyar hadsereg győzelmének hírére azonban Bécsben újabb felkelés tört ki. A nép elfogta és felakasztotta a hadügyminisztert, Latourt, a császári udvar pedig elmenekült a fővárosból. A győztes bécsiek fellelkesülve várták, hogy megérkezzenek a Jellasicsot üldöző magyar csapatok. A győztes Bécs azonban hiába várt. A császári udvar a birodalom minden részéből erősítéseket vont össze, körbefogta a forradalmi Bécset, s felkészült seregeinek fogadására. Amikor honvédségünk végül mégis támadott, már elkésett. Egy rendezett, újjászervezett császári hadsereg fogadta, és október 30-án Bécs közelében Schwechatnál vereséget szenvedett. Egy nappal később a császári csapatok leverték a magára hagyott bécsi forradalmat is.

A decemberi támadás A bécsi forradalom leverése alaposan megváltoztatta a katonai és politikai helyzetet. Az udvari tanács lemondatta a 48-as forradalmi törvényeket szentesitő V. Ferdinándot, helyette az ifjú Ferenc Józsefet ültette a trónra. Ferenc József parancsára megindult az udvar második, az elsőnél sokkal nagyobb erejű támadása.

Seregeink visszavonulása, a főváros feladása Az ellenség főerői - 44 ezer sorkatona - Windisch-Grätz herceg vezetésével nyugat felől támadtak. Az volt a céljuk, hogy a magyar sereget megsemmisítsék, elfoglalják Budát, Pestet, és a magyar kormányt térdre kényszerítsék. A velük szemben álló Görgei Artúr vezette magyar haderő 25 ezer főt számlált. A magyar fővezér nem bocsátkozott kockázatos ütközetbe. Gyors ütemben visszavonult Pest, majd az északi hegyvidék felé. Ezzel megakadályozta, hogy a túlerőben lévő ellenség döntő csapást mérjen a hadseregre és megnyerje a háborút, de a Dunántúlt és a fővárost átengedte az osztrákoknak.

A védelem megszervezése Néhány nap alatt ki kellett üríteni a fővárost. El kellett szállítani a kormányhivatalokat, a fegyvergyárakat, a bankjegynyomdákat. Ezt a feladatot a hazánk védelmét irányító Honvédelmi Bizottmány oldotta meg, mely az országgyűlést és a kormányhivatalokat a pest-szolnoki vasút segítségével Debrecenbe költöztette. A húszfokos hideggel és hóviharokkal dacolva a legfontosabb üzemeket Nagyváradra szállítatta. Fokozták a fegyver és lőszergyártást, gyorsították a katonai kiképzést.

Bem győzelmei Erdélyben Azt, hogy a kormány és az országgyűlés zavartalanul Debrecenbe költözhetett, és tovább szervezhette a védelmet, az Erdélyben elért magyar sikerek tették lehetővé. Ebben döntő része volt az Erdélybe kinevezett fővezérnek, a lengyel Bem József tábornoknak, az 1830-31. évi lengyel felkelés és az októberi bécsi forradalom hősének. Az éhező, fagyoskodó, gyengén felfegyverzett, katonai fegyelemhez nem szokott ujoncokból álló erdélyi sereget a hősök seregévé kovácsolta. Bár az ellenség itt is túlerőben volt, Bem nem vonult vissza, sőt ő maga támadott. Kihasználta az erdélyi terepviszonyokat. Az osztrák fővezér végül is a szomszédos román fejedelemségben állomásozó cári csapatoktól kért és kapott segítséget. Bem ezeket a csapatokat is megverte. Elfoglalta Nagyszebent, kiverte a császári és cári csapatokat Erdélyből.

Az 1848. év

II. 24. Párizsban kitör a forradalom.

III. 11. A pesti tizenkét pont megfogalmazása.

III. 13. Forradalom Bécsben.

III. 15. Forradalom Pesten.

III. 17. Az uralkodó hozzájárul a magyar kormány megalakításához, István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké.

IV. 7. Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról, a népképviseleti országgyűlésről és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket, a miniszteri kinevezést.

IV. 10. Hivatalba lép a Batthyány-kormány.

IV. 11. Az 1848-i törvénykönyv szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése.

IV. 14. A kormány Pozsonyból Pestre érkezik.

IV. 20. Rendelet a nemzetőrség újjászervezéséről.

V. 17. V. Ferdinánd udvarával Bécsből Innsbruckba menekül.

V. 30. A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal.

VII. 5. Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten.

VII. 11. A képviselőház közfelkiáltással 200000 újoncot és 42 millió forintot ajánl meg a kormánynak.

VII. 25. A Radetzky vezette osztrák császári sereg legyőzi a piemonti sereget Custozzánál.

VIII. 5. Az első magyar (kétforintos) bankjegy kibocsátása.

VIII. 6. A császári csapatok elfoglalják Milánót.

VIII. 12. Az udvar visszaköltözik Bécsbe.

IX. 10. Lemond a Batthyány-kormány.

IX. 11. Jellasics horvát bán elindítja hadjáratát Magyarország ellen.

IX. 16. Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása.

IX. 23. István nádor Bécsbe távozik, és lemond.

IX. 24. Kosuth Lajos alföldi toborzó körútja (tart X. 5.ig).

IX. 25. V. Ferdinánd megtagadja hozzájárulását a második Batthyány-kormány kinevezéséhez.

IX. 29. A pákozdi győzelem.

X. 2. Batthyány véglegesen lemond a miniszterelnökségről.

X. 6. Felkelés Bécsben, az uralkodó Olmützbe menekül.

X. 7. Roth szerb hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert.

X. 8. A képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányt az ország teljhatalmú kormányának nyilvánítja.

X. 16. Az uralkodó Windisch-Grätz herceget a császári sereg főparancsnokává nevezi ki.

X. 30. Magyar vereség Schwechatnál

X. 31. A bécsi felkelés leverése

XI. 15. Forradalom Rómában

XI. 29. Bem József lesz az erdélyi honvédcsapatok parancsnoka.

XII. 2. V. Ferdinánd lemondása; Károly Ferenc lemond a trónutódlásról; Ferenc József trónra lépése

XII. 7. A magyar országgyűlés Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánítja.

XII. 16. Az osztrák fősereg átlépi a magyar határt.

Európában

Nápoly-Szicília, 1848. I. 29. Forradalmat követő alkotmány A Szicíliában és Nápolyban kirobbanó tömegmozgalmak hatására II. Ferdinánd, a Kettős Királyság uralkodója alkotmányt ad népének (1848. január-február ; 1848. VII. 25.).

Szardínia, 1848. II. 8. Mintaalkotmány Károly Albert, Szardínia királya képviseleti alkotmányt ad ki, amely fő vonásaiban az 1830.évi francia alkotmányt követi. Itália egy része tőle várja az egyesülési küzdelemnek a megindítását (1848. január-február).

Franciaország, 1848. II. 23. A februári forradalom Miután a francia miniszterelnök, Fracois Guizot a választójog kiterjesztését követelő bankett megtartását betiltotta, republikánus népgyűlésre került sor Párizsban, ahol a katonaság tüntetőket lőtt agyon. A föltámadó népharag tömegmozgalommá, majd a februári forradalomra szélesedett.

Párizs, 1848. II. 25. A köztársaság kikiáltása a Bastille-téren

Pozsony, 1848. III. 3. Kossuth felirati javaslatai A februári forradalom hírére a Habsburg Birodalmon belül a magyar liberális reformellenzék reagál legelőször. Kossuth Lajos az országgyűlés alsótábláján indítványt terjeszt elő az uralkodóhoz intézendő feliratról, amely a polgári átalakulás és Magyarország valódi önkormányzata megteremtésének alapkövetelményeit foglalja magába. ,,A népnek politikai jogokban illő részesítésére... az időt elérkezettnek véljük" - jelentette ki, továbbá ,,alkotmányos életünk is valódi képviseleti rendszerré fejlődést igényel, szellemi igényeink a szabadság alapján ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályi érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kiván." De a reformtörvények megvalósulásának egyetlen igazi biztosítéka, ha ,,végrehajtásukkal minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős!" A birodalomhoz fűzödő kapcsolatról korábbi kijelentését idézi, miszerint ,,köztünk és a császári birodalom szövetséges népei közt fennforgó érdek találkozást önnállásunk, szabadságunk s jólétünk kára nélkül csak a közös alkotmányosság érzelemrokonító erélye alapján lehet kiegyenlíteni,... és ..... jóslatot mondék , hogy az leszen a Habsburg- ház második alapítója, ki a birodalom kormány rendszerét alkotmányos iránya reformálandja, s felséges háza trónusát hű népeinek szabadságára fektetendi le rendíthetetlenül ". Kossuth egész beszéde rendkívüli hatást vált ki a császárváros forrongó egyetemi ifjúsága, az elégedetlen bécsi munkások és polgárok körében. Komoly szerepe volt a — III. 13-i forradalom kirobbanásában.

Német szövetség, 1848. III. 9. Fekete-piros-arany A frankfurti szövetségi gyűlés a fekete-piros-arany színeket (,,német trikolór") szövetségi színekké nyilvánítja.

Ausztria, 1848. III. 13. Győz a bécsi forradalom - Metternich elmenekül A bécsi forradalom kitörését követően Klemens von Metternich házi-, udvari és államkancellár lemond és Angliába menekül (1848. március-július).

Magyarország, 1848. III. 15. A magyar forradalom A bécsi forradalom hírére azonnal küldöttség indul a pozsonyi országgyűlésről a magyar követelésekkel Bécsbe, Pesten pedig kitör a forradalom. Március 17-én az ellenzéki gróf Batthyány Lajost - az uralkodó V. Ferdinánd hozzájárulásával - István főherceg nádor kinevezi az első, a parlamentnek felelős kormány miniszterelnökének (1848. március- július).

Híres Komárom fővezére Joseph Turin, alias Klapka György Immár tizenöt évtizede annak, hogy 1848. március 15-e nem csupán egyetlen tavaszi napnak, hanem másfél esztendő csodálatos szabadságküzdelmeinek közös jelképe. Kevesebbet beszélünk azonban a "márciusi láng"-nak a szabadságharc utáni másfél évtizedben történt újjáélesztési kísérleteiről. Ez alkalommal a "nagy idők" egyik legnevesebb katonájára emlékezünk, tevékenységének a szélesebb közönség előtt alig ismert oldalát állítva a középpontba. Hogyan politizált Komárom hőse, Klapka György honvéd tábornok az emigrációban? 1859. március 15-én a konstantinápolyi hatóságok a Genovából érkezett hajó utasainak útleveleit ellenőrizték. Nem keltett különösebb feltűnést Joseph Turin chambéry kereskedő okmánya. Ha netán akadt titkos ügynök a vámhivatalban, vajon eltűnődött-e az utas nevének és illetőségének furcsa összhangján? Chambéry ugyanis a szárd-piemonti királyság uralkodó dinasztiájának, a (mindinkább olaszosan írandó) Savoia-családnak a hercegi székvárosa volt, a (mindinkább franciásan nyilvántartott) Savoi tartomány központja, míg a személynév németes változatban utalt az említett dinasztia országainak királyi központjára, Torinóra. Ha volt ott külföldi ügynök -- az osztrák és az orosz kormány nem sajnálta ilyesmire a pénzt a török fovárosban --, és igyekezett a keleti tülekedésben láthatóan otthonosan mozgó idegen nyomába szegődni, a szűk, kacskaringós sikátorokon át csupán egy európaiak által látogatott szerájig követhette a titokzatos idegent. Pár óra múlva valóban azonban a név sugallta helyszínen, a szárd-piemonti királyság követi rezidenciájának kapuján kopogtatott a kereskedő létére igencsak katonás mozgású férfi.

A morva ere

2008.02.12. 19:53

Az 1848-39-évi forradalom és szabadságharc

– Melyek az 1848-as magyar forradalom legfőbb vívmányai?
– Foglalja össze az 1848/49-es magyar szabadságharc hadtörténetét!

Melyek az 1848-as magyar forradalom legfőbb vívmányai?

Az 1843-44. évi országgy?lés után Metternich elhatározta az ellenzék visszaszorítását, az önkormányzattal rendelkez? megyékben akarta megszerezni a többséget. Az udvar a nyílt er?szakot, a megfélemlítés eszközeit megvesztegetéssel és az ellenzék megosztását mérsékelt reformokkal kapcsolta össze. A Kossuth által kidolgozott programot csak a liberálisok balszárnya tette magáévá. A ellenzék számára kicsi, de nagy tudású részét képezték a centralisták, akiknek eszményképe a parlamentnek felel?s, központi kormány volt. 1846 végén a maradiak megalapították a konzervatív pártot. Programjuk ugyan megemlít néhány problémát, de a legfontosabbról a közteherviselésr?l egy szó sem esik. 1847 tavaszán Batthyány, az ellenzéki f?rend, Deák és Kossuth er?feszítései nyomán megalakult az Ellenzéki (liberális) Párt. Hamarosan közzétették programjukat is az Ellenzéki Nyilatkozat formájában. Ez programként tartalmazza a közteherviselést, a nem nemes lakosság választójogát, a kötelez? örökváltságot és az ?siség eltörlését. Az 1847-es országgy?lésre Kossuthot követté választották, de ott csak mérsékelt reformok születtek.

Az ellenzéki mozgalmat ebb?l a bizonytalan helyzetb?l az európai forradalmak emelték ki. A magyar forradalom jelent?s állomása ennek a forradalmi hullámnak, amely Európa nagy részén végigsöpört. Mindegyik ország a polgári átalakulás felé haladt. E forradalmi hullámból kimaradt a polgárilag legfejlettebb Anglia és a másik széls?ség: az elmaradott Oroszo. Mindenütt er?s bels? feszültség munkált a társadalomban. Ezeket az ellentéteket élezte ki 1848-at megel?z?en a gazdasági és pénzügyi válság. A kirobbant forradalmak láncreakciót indítottak: ösztönzést adott az egyik ország a másiknak, a forradalmi er?k a nemzetközi er?viszonyokat is módosították.

Az 1848-as februári párizsi forradalom hatására márc. 3-án a pozsonyi országgy?lésen Kossuth felirati javaslatát, amelyben jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független nemzeti kormányt követelt, az alsótábla elfogadta. A f?rendek nem tartottak ülést, kitérve az állásfoglalás el?l. Kossuth a pesti radikálisokhoz fordult, arra bátorította ?ket, hogy gyakoroljanak nyomást az országgy?lésre. Márc. 13-án a bécsi forradalom megbuktatta Metternich rendszerét. Márc. 14-én Pozsonyban a 12 ponttal egyeztetett javaslatot a f?rendek is kénytelen-kelletlen elfogadták. Márc. 15-én Pesten vér nélkül gy?zött a forradalom. A f?szerepet az értelmiség, a márciusi ifjúság (Pet?fi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János) vitte. Jellemz?je a radikális politikai felfogás. Széles tömegbázissal nem rendelkezett. Márc. 15-én tehát egy irányban léptek fel a liberálisok Pozsonyban és a radikálisok Pesten. Az országgy?lés a liberális nemesség kezében maradt, akik kidolgozták az új törvényeket. Márc. 17-én az uralkodó kinevezte Batthyány Lajost Mo. els? felel?s miniszterelnökének.

Az utolsó rendi országgy?lés forradalmi törvényalkotással fejezte be munkáját. A törvényeket a király ápr. 11-én szentesítette. Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:
1. A társadalmi átrendez?dést rögzít? törvények: jobbágyfelszabadítás, ?siség eltörlése, közteherviselés, származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén.
2. Az új politikai berendezkedést megteremt? törvények: választójog vagyoni cenzus alapján, a végrehajtó hatalom a felel?s magyar minisztérium, sajtószabadság, Erdély uniója, az új országgy?lés népképviselet alapon való felépítése, az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes.
3. A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül.
A király távollétében jogköre a nádorra száll. A külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak. Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzeti jogok külön biztosításával.

Batthány, az Ellenzéki Párt elnöke április elejére megalakította kormányát. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás- és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földm?velés- és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár a hadügyi, Esterházy Pál pedig „a király személye körüli” miniszter lett.
Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai is voltak. Ezekre hamarosan az ország nagy részére kiterjed? parasztmozgalmak hívták föl a figyelmet. A magyarországi parasztság soknemzetiség? volt. A nemzetiségi mozgalmak általában paraszti követelésekkel indultak. De a nemzetiségeknek értelmisége is volt, mely a magyar reformnemzedék árnyékában színre lépett, és követelte az ?t hasonlóképpen megillet? jogokat. A Batthány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Mo.-n csak egy politikai nemzet van.
A nemzetiségek papi-polgári rétege szövetségesére lelt a falvak parázsló elégedetlenségében. Kívánságaikat összekötötték a paraszti követelésekkel, s a Hb. udvar sem fukarkodott az ígéretekkel. Érlel?dött a magyar 1848 legtragikusabb konfliktusa: a magyar forradalom harcra kényszerült a vágyaitól sarkallt és a dinasztiával szövetkezett nemzetiségekkel. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a szlovákság, a ruszinok és a mo.-i románság nagy része lojális maradt a forradalomhoz.

1848. jún. végén megtartották a népképviseleti választásokat, ahol a polgári átalakulás hívei elsöpr? gy?zelmet arattak. Az új országgy?lésre a honvédelem súlyos gondja szakadt. Még májusban felállították a nemzet?rségnek álcázott els? tíz honvédzászlóaljat. Júl. 11-én Kossuth élete legnagyobb szónoki sikerét aratta. Javaslatára az országgy?lés egyhangúlag megszavazott 200.000 katonát. A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb felkel?kkel. Horvátországban Jellasics horvát bán készül?dése nyilván Mo. ellen irányult. A sok kortárs számára kiismerhetetlen helyzete végül az udvar tette egyértelm?vé, mikor augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását bécsi minisztériumokba. Jellasics pedig királyi meger?sítést kapott. A kormány megpróbálkozott engedményekkel, tárgyalásokkal, de ezek kudarca után már csak id?t akartak nyerni. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. Kossuth utasítást adott szabadcsapatok toborzására. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Eltörölték a sz?l?dézsmát, hogy csökkentsék a parasztok terheit.
Az ország minap kivívott önállósága került veszélybe. A liberális nemesség az önvédelmi harcot választotta. A forradalom balra tolódott. A kormány összeomlott, a miniszterek, Szemere, Kossuth, és Mészáros kivételével lemondtak (Széchenyi meg?rült). Szeptember közepén létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt, Kossuth elnökletével. Október elejét?l ez lett az új forradalmi végrehajtó hatalom.

Ismertesd a szabadságharc hadtörténetét!

Jellasics futása
Szept. 11-én Jellasics, császári altábornagy 35 ezer f?nyi seregével átlépte a Drávát. A magyar csapatok visszahúzódtak, Jellasics Pest felé indult. Móga János altábornagy, f?parancsnok, az országgy?lés utasítására szept. 29-én Pákozd és Sukoró között megütközött a kétszeres túler?ben lév? ellenséggel, s fényes gy?zelmet aratott. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet arra használt fel, hogy Gy?rön át elhagyja az országot.

A Bécs elleni magyar támadás kudarca
Okt. 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgy?lést, és Jellasicsot kinevezte Mo. katonai biztosává. Latour hadügyminiszter parancsot adott a támadásra, de ezt a bécsi nép felkelése meghiúsította. A magyar sereg október elején elérte a határt, melynek átlépését?l egyenl?re óvakodott a katonai és a politikai vezetés. Végül átlépték a határt, és Schwechatnál csatát vállaltak. Az ellenség fölénye azonban nem tett mást lehet?vé, mint a nagyobb veszteségek nélküli visszavonulást. A lemondott Móga helyett a vezényletet a tehetséges Görgey Artúr vette át.

A katonai helyzet 1848-49 telén
Magyarország ismét túlerej? támadásnak nézett elébe, ezért a Honvédelmi Bizottság legfontosabb feladata az er?s, rendezett hadsereg megszervezése volt.
1848. dec. 2-án V. Ferdinándot a kamarilla lemondatta, Ferenc Józsefet nyilvánítva osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgratz a „rebellis” Mo. megrendszabályozására. A császári f?sereg 44 ezer sorkatonájával mindössze 25 ezer részben kiképzetlen honvéd nézett szembe. A helyzet a mellékhadszíntereken sem volt jobb. A Délvidéken már nyár óta folytak a harcok, de döntés nem született. A Galliciából betört Schlick hadteste elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegette. Erdély is elveszett. Puchner a császári csapatokat a szászföldön összevonta, majd támadott, s kis híján kijutott az Alföldre.

A törvényhozó hatalom átmentése Debrecenbe
Kossuth aktív védekezést kért. Görgey harc nélkül visszavonult, Perczel tábornok Mórnál csatát vállalt, de vesztett. A Honvédelmi Bizottmány és az országgy?lés szilveszter éjszakáján megkezdte a f?város kiürítését, Debrecenbe költöztek. Batthyány és Deák békeküldöttséggel felkereste Windischgratzet. ? feltétlen megadást követelt, s börtönbe záratta Batthyányt. Föltétlen megadásra azonban az országgy?lés békülékenyei sem voltak hajlandóak.
1849 els? napjaiban a császári tábornok ellenállás nélkül bevonulhatott Pest-Budára. Görgey a bányavárosokba vonult vissza téli pihen?re, ám innen is kiszorult. Feb. 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón, s így Görgey el?tt megnyílt az út a Tiszához. Klapka Tokajnál megállította a vérszemet kapott Schlicket. Perczel kiverte a kényelmesked? Windischgratz el?védjét Szolnokról. Az új erdélyi f?parancsnok Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt.

Debrecenben mindent el?röl kellett kezdeni, de Kossuth óriási er?feszítései eredményeként az országgy?lés ismét m?köd?képessé vált. Fölállították a vértörvényszékeket, dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, létrejött az egészségügyi és postaszolgálat. A szabadságharc anyagi és katonai ereje az ellenség gy?r?jében, bels? viták közepette is tovább n?tt.
A felkészülés, az ellencsapás sikere attól függött, hogy Bem tudja-e tartani az erdélyi frontot. 1849 márc.-ra nehéz téli harcokban egész Erdélyb?l kitakarította az osztrák és az els? ízben beavatkozó orosz csapatokat. 1849 telén a Tisza mögött számottev? fegyveres er? gyülekezett. Kossuth az 1830-31-es lengyel szabadságharc f?parancsnokát Dembinski Henriket nevezte ki f?vezérré. Dembinski feb. végén indított el?ször koncentrált támadást. Az össze nem hangolt seregek együttm?ködése akadozott, a kétnapos kápolnai csata (február 26-27) eldöntetlen maradt. Windischgratz és az udvar jócskán túlértékelte a kápolnai gy?zelmüket. 1849 márc. 4-én Olmützben az ún. oktrojált alkotmány megszüntette Mo. függetlenségét. A magyar sereg ismét visszahúzódott a Tisza mögé. A tisztikar jó része Görgeyt szerette volna f?parancsnokként, s valósággal fellázadtak.
Végül Görgey vezetésével 1849 márc.-ban az 50 ezer f?s sereg támadásba lendült, és négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig kergette a császári sereget. Ápr. 2.-án Hatvannál, 4.-én Tápióbicskénél, 6.-án Isaszegnél arattak jelent?s gy?zelmet. Ápr. 23-án a honvéd? huszárok bevonultak Pestre. A f?sereg id?közben északra fordult, s Vácnál, Nagysallónál vívott gy?zelmes csatát, felmentette az ostromlott Komárom várát. A gy?zelmek hatására a még megszállt területeken népfölkelés bontakozott ki. Gerillák szabadították föl a bányavárosokat és a Szepességet. Bácskát és a Temesközt Perczel és Bem tisztította meg. A f? célkit?zést azonban, a császári csapatok bekerítését és megsemmisítését, nem sikerült elérni. Az id?közben leváltott Windischgratz utóda, Welden altábornagy, serege maradványaival osztrák földre húzódott. Buda várában osztrák véder? maradt hátra. A várvéd? Hentzi tábornok vad gy?löletében Pest lövetését rendelte el, de végül máj. 21-én a honvédok ostrommal elfoglalták a várat. Magyarország felszabadult, elhárította az ellenforradalom második rohamát. Az ország közvéleménye joggal várt méltó választ az olmützi alkotmányra. Kossuth ápr. 14-én Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Mo. függetlenségét.

Az ország élére újra minisztérium került, elnöke Szemere Bertalan lett. A legsürget?bb feladatot ismét a katonai teend?k épezték, ugyanis május elején már bizonyossá vált, hogy az orosz cár sereggel siet a szorongatott Habsburgok segítségére. A cárt több cél is vezette. A magyar hadseregben sok lengyel katona szolgált, s így egy esetleges lengyel forradalom kiindulópontját is meg akarta semmisíteni. De számított arra is, hogy Ausztriát gyámsága alá helyezi, amely így a jöv?ben nem akadályozhatná balkáni terveit.
A magyar szabadságharc végzetesen elszigetel?dött, a bels? er?viszonyoktól függetlenül megpecsétel?dött. Jún. elején megindult a császári és a cári seregek összehangolt támadása. A császáriakat Haynau, a cáriakat Paszkevics herceg irányította. 1849 jún. 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint a két ellenfél közül – miel?tt egyesülnének – a közelebbit, Ausztriát kell megtámadni. Ezért a jól védhet? Komáromnál kell az er?ket összevonni, ugyanakkor a cári sereg el?renyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth és Bem is jónak tartotta, mégsem ez valósult meg. Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amiben szerepe volt ellenlábasainak, Dembinskinek és Perczelnek is.
Az új terv rosszabb és veszélyesebb volt. Délkelet felé jelölte ki a visszavonulás irányát, ezzel az ország nagy részét feladta, és megkönnyítette az orosz és az osztrák er?k egyesülését. Görgey helytelennek tartotta ezt az intézkedést, de engedelmeskedett a kormánynak. Júl. 13-án Komáromból északkeletnek fordult, nagy ívben, kerül? hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és lefékezte a cári sereget. Aug. 9-én Aradra érkezett, hogy a f?sereggel egyesüljön. A f?sereg Dembinski vezetésével azonban Arad helyett Temesvár alá hátrált, miután feladta Szeged jól kiépített er?drendszerét, de az utóvédharcokban vereséget szenvedett és teljesen feloszlott. A kormány az engedetlen Dembinskit leváltotta, s helyette kinevezte Bemet. ? aug. 9-én Temesvárnál csatát vállalt Haynau ellen, de vesztett és ? maga is megsebesült. A Szemere-kormány aug. 11-én lemondott. Görgey ezért Kossuthtól a hatalom formális átadását kérte. Így a haditanács Görgey vezetése alatt elhatározta a fegyverletételt, kizárólag az oroszok el?tt, számítva Haynau és Paszkievics ellentétére. Aug. 13-án Világosnál feltétel nélkül letették a fegyvert. A cári hadvezetés a fegyverletétel után amnesztiát javasolt, de a hatalom Haynau kezében volt, aki megtorlásra készült. Az egyik legnagyobb közép-európai er?drendszer, a bevehetetlen komáromi vár 20 ezres ?rségével szilárdan állott. Parancsnoka, Klapka tábornok hosszas huzavona után elérte az összes, a várban tartózkodó katonai és polgári személy bántatlanságát, és okt. 2-án feladta a várat.
Haynau okt. 6-án Aradon kivégeztetett tizenhárom honvédtábornokot, Pesten Batthány Lajost. A megfélemlítést kiegészítették a börtönök és a besorozások az osztrák ezredekbe. A magyar szabadságharc elbukott, de a feudális rendszert többé már nem lehetett visszaállítani.

By: Ildikó Takács :-)

2008.02.11. 17:20

Hali!!! Nem rég tanultuk görög országot. ÉS még régebben kidogloztam Spártát:D nekem sokat segített, rem nektek is fog:

Alapította: Lakedaimón, Kr. e. 900 körül.

Sokáig, sikeresek voltak, de…
Kr. e. 7. szd, súlyos veszteség Argosz csapataitól. Kiderült, mi a meggyengülés oka: belső ok, megszűnt a harcosok közötti korábbi egyenlőség. A hadizsákmány egyenlőtlen elosztása miatt, egyesek szegénnyé, mások gazdaggá váltak. -> új szabályok, melyek előírásai megpróbálták vagyoni szempontból egyenlővé tenni a spártaiakat.
Katonaállam lett Spárta.
Minden 6 éves fiúgyermek, „katonaiskolába” került, ahol nagyon kemény kiképzést tartottak, hogy megtanuljanak erősnek, bátornak lenni. A lányokat anyjaik nevelték a átlagos dolgokra, és nekik is volt „testnevelés” óra. Ez a kiképzés egészen 18-20 éves korukig tartott. 30 éves korukig, mentek a háborúkba és mikor ezt az évet betöltötték, megházasodtak, és mindig készenlétben álltak.
Három nagy csoport:
1) Teljes jogú szabad polgár: Csak katonáskodó spártai férfiak. Az országot érintő döntésekbe egyedül nekik volt beleszólásuk. A hadviselő férfiakat és családtagjaikat a lakosság többi része látta el.
2) Perioikoszok: Háromszor annyian vannak (kb.) mint a spártaiak. Önállóan intézhették a belső ügyeiket. Államot érintő kérdésekben nem volt beleszólásuk. Részt vettek a spártaiak hadi vállalkozásaiban.
3) Helóták: Rossz körülmények között éltek. Hétszer annyian voltak (kb.) mint a teljes jogú polgárok. Ők művelték a szabad spártaiak földjeit. Az állam tulajdonában voltak A megfélemlítés érdekében egy sajátos formát találtak ki, a krüpteiát. (spártai ifjak váratlan akciói, amelynek célja a helóták megfélemlítése volt.
Spártának kér királya volt. Nem volt nagyszerepük, Elsősorban hadvezérek voltak. Együtt kellett működniük a vének tanácsával. 30 fős ez a testület, 28 60 év fölötti ember + a két király. Az egyszerű spártai polgárok a népgyűlésen nyilváníthatták ki véleményüket, ami viszonylag ritkán tartottak, a sok hadjárat miatt. A legnagyobb hatalommal az ellenőrök (ephotoszok) öttagú testülete rendelkezett.

Rem segített

Pux

2008.02.03. 19:20

Sziasztok segítsetek%%%%%%%%%%%!!!!!!!!

2008.01.28. 19:23

Nekem eddig még soha nem kelett törire puskát írnom,.Általábea 5 perc alatt normálisan megtanulom és már is tom!Jah azért mert még csak 6.-os vagyok ...6.os és 5.-es puskakészítésbe took segíteni!

Brigibaby

2008.01.26. 17:21

Sziasztok nekem holnapra kéne az Árpádházi szentekről legenda de ne legyen túl hosszú köszi!

mailem: krenato@citromail.hu

vagy

rono95 @hotmail.com

2008.01.20. 17:50

Hali!

Szentem a legjobb puska az, hogy szerzel egy karton papírt (olyan ami eggyáltalán nem hajlik) ráírod ami kell és rajzszöggel felszögezed a pad aljára. amikor kell csak kifordítod és máris látszi. amikor nem kell akkor meg visszafordítod. fontos, hogy úgy szögezd fel, hogy annyi látszon a papírbó (kifordítás után) hogy minden puskát lássál rajta.

Üdv

ui.: sok sikert én még nem próbáltam:-)

Nobody

2008.01.20. 17:11

Hát szerintem ... Szerintem is jó a puska .. Bár én nem nagyon alkalmazom :S Már többször is csináltam pl: angól szó dogára..de aztán nem vettem elő mert nem mertem :S Mert ugy voltam vele h úristen ha észre veszik : AZONNAL 1-es .. Nos akkor inkább megírom 2-esre az 1 picitkét jobban hangzik mint az 1-es :S .. Meg még egy kicsit régebben ugy voltam vele h inkább tanulok :S DE mára már nem megy !! puska kell !!

De am azt mondom h minden tanárod ki kell ismerned ehhez : Mert én pl : a töriből és fizikából nem tom elképzelni a puskázést ( nálam) mert abból oan tanárunk vagy hogy huh :S Járkál-nézeget .. És ha elforditod egy icike picikét is a fejed ->Már szól is h ne másét nézzed meg ienek ... szal .. :S

Am én a tolltartómba írtam ... Ez nálam csak : Matekból,és angolból meg talán Biosz-Föciből alkalmazható xD

Nah csak ennyi a hozzá fűzni valom a dolgokhoz :D xD

By: CsajszeEeEe

2008.01.09. 14:46

Sziasztok!

Nekem holnapra kellene az, hogy Magyarország mikor vesztette el a függetlenségét először, és az, hogy mikor és kik harcoltak a függetlenségéért. Arra kérlek titeket, hogyha valaki tudna nekem segíteni, akkor légyszíves vegyen fel msn-en. Az msn címem a következő: d_peti13@hotmail.com

Előre is köszönöm!

2008.01.04. 19:12

VAN EGY ÚJ MODSZER(LEHET H VKI MÁR ISMERI)RÁ KELL RAGASZTANI UGYANOLYAN SZÍNŰ PAPÍRRA MINT AZ ÜVEGED,ÉS A PAPÍRRA MEG RÁÍROD A PUSKÁT.

NEM TÚL ÉRTELMESEN FOGALMAZTAM DE SZTEM MEGÉRTITEK

2007.11.24. 11:40

kurvaság ez az oldal

2007.11.22. 17:37

Ma a német tanárunk bejött az órára ledobta a mappáját az asztalra és leült a székre és elkezdett szinte már üvöltözni h ő ezt nem hiszi el meg h miért van ez mikor 4 éven keresztül pofázza az ember h tanulj tanulj tanulj!Megkérdeztük h mi a baj?Azt mondta most volt érettségiztetni és h ő próbált a diáknak segíteni de amikor kitette a melleit és dobálta a haját és nem nyögött ki egy árva szót sem akkor feladta és ő volt zavarban.Nem szeretné megbuktatni a diákot de nem tud rajta segíteni... Én ehez csak annyit fűzök hozzá h puskázz ha tudsz én is szoktam de ami érdekel vagy érdekesnek találod vagy amire nagyon szükség van azt tanuld meg pl az érettségi tantárgyakat..egyrészt értelmes leszel másrészt meg viszed valamire az életben.. És ez akkor fog igazán látszani amikor elmész egy állláshirdetésre vagy beszélgetsz valakivel és annyira hüyleségeket mondasz h az már hihetetlen..

[Friss hozzászólások] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]

Oldal tetejére