Arany János,művek,műfajok
joe 2008.06.06. 21:04
Arany János (1817 – 1882)
Nagyszalontán született; apja Arany György, földműves; anyja Megyeri Sára; sokat betegeskedik gyermekkorában, visszahúzódó természetű; Nagyszalontán tanul, 14 éves korában segédtanító (praetor); klasszikusokat olvas; 1833-tól a debreceni kollégiumban tanul; megszakítja tanulmányait, Kisújszálláson segédtanító; német, francia irodalommal foglalkozik; visszatér Debrecenbe, de 1836-ban, érettségi nélkül otthagyja az iskolát; vándorszínésznek áll; megálmodja, hogy anyja meg fog halni; hazamegy: rövidesen meghal az anyja, apja pedig megvakul; lelkiismeret-furdalást érez amiatt, hogy nem volt a szüleivel; 1836-39: igazgató-helyettes (korrektor) Szalontán; 1840-től másodjegyző lett; házasságot köt Ercsey Júliával; lemond művészi ábrándjairól; két gyerekük születik: Juliska (1841) és László (1844); volt osztálytársa, Szilágyi István hatására Shakespeare-t olvasott; a Kisfaludy Társaság vígeposzi pályázatára beküldi Az elveszett alkotmány című művét; a pályázatot megnyeri, de nem válik ismertté; 1847-ben jelenik meg a Toldi, ekkor ismerte meg őt a nagyközönség; népszerű, elnyeri Petőfi barátságát; több epikus alkotást is ír; 1848-ban a Nép Barátja című folyóirat szerkesztője; a szabadságharcot csak távolról figyeli; nemzetőr Aradon; 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben és Pesten; állását az oroszok miatt elvesztette, bujdosnia kellett; 1851-ben Nagykőrösön, a református gimnáziumban tanár; bár jó tanár, főleg betegségei miatt nem érzi jól magát; 1860-ban Pestre költözik, a Kisfaludy Társaság igazgatója; élénk életet él: folyóiratokat indít (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú); belefog a Csaba-trilógiába; 1865-ben a MTA titkára; lánya halálával (1865) minden összeomlott benne; betegsége elhatalmasodott rajta; 1870-ben a MTA főtitkárává választják; lefordítja Arisztophanész összes vígjátékát; 1876-ban lemond akadémiai főtitkárságáról; 1877-ben tölt egy boldog nyarat a Margitszigeten; ekkor írja az Őszikéket; nagyon beteg, 1882. októberében halt meg Pesten.
A balladák:
1. Bevezető:
Arany életműve 3 pilléren nyugszik:
- verses nagyepikai művek (elb. költemények, eposzok);
- a verses kisepikai művek ( balladák, románcok),
- lírai művek.
2. A ballada műfaja a népköltészetben is ismert, ám Arany a világirodalmi szintre emelte. Jelentőségét méltatja, hogy a balladaírás Shakespeare-jének nevezik. A műballadák a romantikában váltak népszerűvé. Goethe, Schiller, Kölcsey, Vörösmarty is próbálkozott vele, ám Arany mindegyikőjüket felülmúlja.
3. A műballada a népköltészetből került a műköltészetbe.
Jellemzői:
- az epikai műnem műfaja - tragédia versben elbeszélve,
- epikai-lírai és drámai elemek is találhatók benne,
- szűkszavú párbeszédek és elbeszélő részek vált. benne,
- eszköze a sűrítés, tömörítés, kihagyás, elhallgatás, szaggaotottság,
- balladai homály.
4. Aranyra hatottak a népballadák (főleg székely és skót) és a reformkoti műballadák is.
Témabeli forrásai: széles körből merít (pl. újsághír, néphagyományok, tört.írók művei, személyes élméyek).
Jellemző rájuk a romantikus dráma tragikumfelfogása:
- a hősök tragikus vétkük miatt buknak el,
- vagy élőhalottként hordozzák lelkükben a vétkük súlyát,
- jell. a bűn és bűnhődés elve.
5. Csoportosításuk többféle rendezőelv szerint történhet:
1. Keletkezés helye szerint:
nagyszalontai, nagykőrösi, pesti, budapesti balladák.
2. Téma szerint:
parasztballadák (A hamis tanú, Tengerihántás),
történelmi ball. (V.László, Szondi két.., Mátyás anyja),
romantikus ball. (Tetemrehívás, Éjféli párbaj),
nagyvárosi ball. (Hídavatás, Párviadal).
3. Szerkezeti megoldás szerint:
egyszólamú - egyenesen előrehaladó cselekményvezetés: (A walesi bárdok, Zács Klára)
többszólamú - jellemzi a szaggatottság, térben és időban párhuzamos történések: (Szondi két..., V. László)
egyszólamú , de körkörös szerkezetű balladák - a befejezésben a kezdő képsor visszatér ( Ágnes asszony).
6. Az Arany-balladák problematikája:
- Hány balladát írt Arany?
- Mivel maga nem használt műfaji megjelölést, ezért számuk az értelmezésektől függően változik: 21-40 között kiadásonként más és más.
7. A balladaköteteknek híres illusztrátorai voltak:
Zichy Mihály, Borsos Miklós, Lotz Károly stb.
8. Szondi két apródja
1. Melyik kort idézi?
- a törökellenes harcok, az ország három részre szakadása,
- II. Szilejmán 1552-es támadása a végvárak ellen:
Drégely kapitányának és védőinek hősi halála a téma.
2. Források:
történelmi művek és Tinódi A budai Ali basa históriája c. krónikás éneke.
3. Miért az apródok a hősei, miért nem Szondi?
Mert a hősi halált csak kevesek tudják vállalni, az apródok helyzete közelebb áll a hétköznapok emberéhez; válaszút előtt állnak: jólét és behódolás vagy hűség.
A téma allegórikus az 1850-es években:
az apródok kitartása követendő példa a ngy teljesítményre képtelen átlagember számára;
viselkedésük a passzív nemzeti ellenállás gondolatát hordozza.
4. Kompozíciója:
I. 1-2. vsz.
Idő- és helymegjelöléssel indul:
az 1-2. sorban a rom a vad, de vesztes csatát idézi, a csata utáni estét,
a 3-4. sor utal a kapitány sorsára: a békés orom Szondi örök békéjére utal.
A további szerveződés térbeli és szimbolikus: fenn és lenn ellentétes képei feszülnek egymásnak:
Fenn: Egy állókép - Drégely romjai, Szondi sírja, csak 2 apród, gyász és ima, keresztény jelképek (kopja, feszület);
Lenn: Mozgalmas kép - zsibongó török sokaság, örömünnep, vadság, élvezethajhászás.
II. 3-4. vsz. Drámai párbeszéd indul: két török beszélget (Ali és egy szolga.)
Metaforái a török szóvirágos beszédet idézik.
Kiderülnek szándékai: a két apródot szeretné táborában látni.
III. 5-19. vsz. A ballada többszólamúvá válik:
a páratlan sorok az apródok -- a párosok a török szavai.
Tkp. párbeszéd, ám mégis inkább monológok, mert elbeszélnek egymás mellett,
benne két különböző erkölcsi értékrend is megütközik.
a) Az apródok szavaiból kibontakozik az osrtom története:
- Ali megadásra szólítja Szondit (az oroszi pappal üzen),
- Szondi válasza: Isten nevében elszánta magát a mártírhalálra;
- javait elpusztítja, ne kerüljenek az ellenség kezére;
- az apródok sorsáról gondoskodik;
- majd 2 vsz.-ban következik helytállásának és hősi halálának leírása:
(képek gazdagsága!)
A hangnemek váltakoznak:
tárgyilagos indítás után,
az ostrom elbeszélésekor felgyorsul,
Sz. halála - alakzatokban gazdag.
Nyelve: archaizáló, szinte a hist. énekeket idézi.
b) Ezzel párhuzamos a török csalogatása - érveket hoz, magatartása folyton változik:
- előbb kelet kincseit, finomságait kínálja (2.vsz.-ban) - kecsegtet, édeskedik;
- majd az éjszakai veszélyekre figyelmezteti a két ifjút (szél zendül, leskel a hold, éj sziszeg);
- egyre türelmetlenebb - sürgeti a gyászdal befejezését;
- felhívja a figyelmüket Ali jóságára, a hála kötelességére;
- a cél érdekében még szerepjátékra is képes: maga méltatja Szondit (Rusztem maga...);
- végül türelme elfogy, megmutatja az igazi arcát -- durva, leplezetlen:
fenyeget, közli a rájuk váró sorsot (megverstés, börtön).
Nyelve: színes, törökösen képszerű, édeskedő, metaforikus.
c) A verszárlatban - az ut. vsz. - az apródok válaszút előtt állnak.
Átkozódó szavaik egyértelművé teszik döntésüket (apadjon..,száradjon.., Isten ne irgalmazzon...).
Döntésük a hűséget és a hősiességet példázza, mely nemcsak Arany korának szól.
Epikája
1. Bevezető
Arany epikusként indul az 1840-es évek közepén. Ő maga is epikus alkatnak vallotta magát. Az epikus művek pályájának minden szakaszában jelen vannak (ballada, románc, elb. költ.,eposz).
1845-ben Az elveszett alkotmány c. vígeposz nyitja meg pályáját.
Szilágyi István (iskolaigazgató barátja) ösztönzésére küldi be a Kisfaludy Társ. felhívására. A pályadíjat ugyan megnyeri, de az a mű még nem a kiforrot Aranyt mutatja.
1846-ban a Toldi már nagy siker. Országos elismerést hoz szerzőjének, továbbá Petőfi barátságát is. Hamarosan megírja a folytatást is ( T. estéje), de a trilógia II. része csak jóval később készül el.
Az 50-es években írja A nagyidai cigányokat, a töredeékben maradt Bolond Istókot, A Csaba- trilógiát, melyen haláláig dolgozott.
2. A Toldi és a Toldi estéjének keletkezését csak néhány év választja el egymástól.
Téma: a nagyerejű Toldi Miklósról szól, aki Nagy Lajos korában élt. Az ő felemelkedését, ill. felnőtt és öreg korát ábrázolja a trilógia 1-1 része.
3. Az egymás után keletkezett Toldi és Toldi estélye kompozícióban, motívumaiban nagyon sokban kapcs. egymáshoz, de világnézetben több különbség választja el őket egymástól.
4.Hasonlóságok:
Keletkezés:
1846 1848 (megjelenik: 1854)
Terjedelem:
12 ének 6 ének
de: kb. hasonló számú strófa:
211 235
Szereplői: Ugyanazok
Toldi, Bence (majd fia), a király
György, az anya, az öreg Bence utal Györgyre - mi lett a sorsa, és az anyára
Szinte ua. szerkezeti cselekményelemekből állnak:
Toldi mellőzötten, magányosan él Nagyfalun
testvére parasztsorban tartja a királyi udvartól mellőzötten
Valaki érkezik, aki változást hoz
Lacfi és hada (felkelti vágyait: vitéz akar lenni) a hírnök: egy olasz vitézt kell legyőznie
Útnak indul Budára
Legyőzi az idegen vitézt
a cseh Mikolát az olasz bajnokot
A király megbocsájt neki
korábbi vétlen gyilkossága miatt korábbi kiállhatatlan viselkedése miatt
hirtelen haragja gyilkossá teszi
György bosszantó katonáját a rajta csúfolódó apródot
a felindulásból elkövetett tettei miatt vezekelnie kell
vándorút, majd párviadal hosszú magány távol a királyi udvartól
Ugyanazok a színhelyek
Nagyfalu-Buda-Nagyfalu
Mindkettő ugyanannyi időt ölel fel: 7 nap
a hangsúly: az 1. (hirnök,vendég); a 4. (párbaj) és a 7. napon van (T. győzelme, ill. halála).
Kompozíciója uo. jól szerkesztett mindkettőnek:
arányos, párhuzamok-ellentétek szervezik.
Bev.: 1-2. é. I. ének
Toldi a mezőn, György érkezése Toldi magányos ássa a sírját
vitéz szeretne lenni, de György nem engedi a király haragszik rá, elküldte udvarából
B.kezd.:
3. ének hirnök érkezik
Toldi vétlen emberölése
B. kibont.:
4-10. é. II.ének
Toldi vándorútja, kalandjai a Gyulafi testvérek története - életüket adták a a nádasban hazáért
farkaskaland III.é
búcsú az anyától Toldi álruhában Budán - kicsúfolják
találkozás az özveggyel IV.ének
György a királynál Toldi legyőzi az olaszt - megünneplik
bikakakland
Tetőpont:
11.ének V. ének
legyőzi a csehet megöli az őt gúnyoló puhány, idege
|