A bűn és bűnhődés motívumának érvényesülése Arany János balladáiban
A bűn és bűnhődés motívumát Dosztojevszkij emelte be az európai irodalomba.Irodalomtörténészek őt tartják a modern lélektani regény úttörőjének.A magyar irodalomban ez a motívum Arany János balladáiból válik ismertté.Azt azonban nehéz lenne kideríteni,hogy epikus költőnk pályája delén miért választotta ezt a romantikus műfajt.Feltevésünk szerint Arany két szellemi forrásból meríthetett.Egyik a 16/17.századi protestáns irodalom,a másik pedig a népköltészet.Ez utóbbi volt hivatott a falusi összejöveteleken a közösség értékrendjét áthagyományozni.(Malom alja,guzsolyos,tengeri-hántás,…stb.)A magyar népballadák pédául Biharban és Békésben is elsősorban erkölcsi tanulsággal szolgáltak a fiataloknak,akárcsak az ország más tájain.(A skót balladák inkább formai minták)Arany János 1852-re túl jutott súlyos lelki és egyszersmind alkotói válságán.Megtalálta azt tevékenységet,amivel tehet valamit népéért.Az önkényuralom „csillagoltó sötétségében”megalkotta és európai szintre emelte a magyar műballadát,az epikai,a drámai és a lírai műnemek költői szintézisét.A forradalom és a szabadságharc bukása után kötelességének érezte,hogy balladák által üzenjen olvasóinak,hogy erősítse bennük a lelki-erkölcsi tartást.
Fel kell hívnunk a figyelmet arra is,hogy Arany János életművében két balladaírói korszakot különböztetünk meg:az elsőbe tartoznak az úgynevezett nagykőrösi balladák(A Bach-rendszer ideje),a második korszakba soroljuk az Őszikék balladáit.(Ez pedig a dualista-rendszer kiépülésének kora.)
Nézzük meg tehát időrendben,hogyan érvényesülnek a bűn és bűnhődés motívumai a nagykőrösi korszakban? Arany a népköltészetből és a történelemből egyaránt választott témát.A témák átköltéséhez tehát jogi és történelmi ismeretekre is szükség volt,ugyanakkor alapos emberismeretre.A korszakból négy balladát választottunk:A hamis tanút(1852),V.Lászlót(1853),Ágnes asszonyt(1853) és A walesi bárdokat1857).
A hamis tanú forrása egy határvita története Tarcsa(Köröstarcsa) és Ladány(Körösladány) között.A vén Márkus,a ladányiak tanúja faluja érdekében hamis eskük tett,így a vitatott föld a ladányiaké lett.”Esküszöm,a s ha hamisat szólok:/S földben,se mennyben nem lehetek boldog:Föld dobja ki testem,ég kizárja lelkem:Ama sebes örvény hánytorgasson engem.-„-mondta a hamis tanú.Miután megnyerték a pert,az egész Ladány ünnepelte.A bűntett indítéka tehát közösségi érdek volt,a büntetést pedig a vén Márkus szenvedte el.A hamis tanún fogott az átok,kipattan koporsójából,”Szeme fehérével körülnéz mogorván.”..”S amin három ujját emeli az égre,/….mintha kékes lánggal égne;”és megindul a Körös legveszedelmesebb örvénye felé,hogy örök időkre riogassa a halászokat.A ballada tehát nemcsak a hamis eskütől tilt,hanem az életveszélyes örvénytől is.
Történelmi témát dolgozott fel az V.László című balladájában.Habsburg Albert utószülött fia mentelmet igért a Hunyadi fiúknak Cillei Ulrik haláláért,azonban azt nem akadályozta meg,hogy a bárók igazságtalanul lefejeztessék Hunyadi Lászlót.Emiatt a magyar nép felháborodott.A királyt és „alattvalóit”kölcsönös félelem töltötte el.V.László „hű cseheihez”menekül,túszként viszi magával Hunyadi Mátyást.László lelkiismerete háborog,hallucinál,víziói vannak.Büntetése az lesz,hogy a csehek és a magyarok összefognak ellene.Akiben legjobban bízott,hű szolgája imígyen szól hozzá:”Itt a kehely,igyál,/Uram,László király/Enyhít…mikép a sír!”és méregpoharat nyújt át a lázban égő királynak.Az uralkodó erélytelen volt ,nem tudott érvényt szerezni az igazságnak,nem tartotta be szavát,ezért halállal lakolt
.Az Ágnes asszony című balladája is megtörtént eseményre épül.A”főhős” szeretőjével,társtettesként részt vesz férje meggyilkolásában.Az indíték tehát érzelmi-testi alapú.Azonban Ágnes asszony nem tipikus bűnöző,nem született gyilkos.Neki bűntudata van.Lelkiismerete háborog, és mielőtt tettét lelplezték volna,bűntudata az őrület felé kergeti.Vizuális kényszerképzete van,”Mert hiába tiszta a gyolcs”,a bűnjelet még mindig látja.Ezzel a teherrel kell élni,irgalmat remélve,hogy tisztára moshatja lelkét.(fehér lepedő-tiszta lélek)Végül a lélek ronggyá válik.A bűn lemoshatatlan.
Uralkodóról szól A walesi bárdok című balladája.Egy vitatott történelmi eseményt dolgoz fel benne,miszerint is Eduárd angol király 1277-ben meghódította Walest,és lakomát rendezett diadala alkalmából,ahol jelen kellett lennie a walesi uraknak is.Állítólag a király 500 bárdot végeztetett ki,mert nem voltak hajlandók dicsőíteni a győztest.Túl azon,hogy Arany ezzel mit sugallt az önkényuralom korában,az eseménynek súlyos etikai vonatkozásai vannak.A hatályos jogszabályoknál(Akié a hatalom,azé az igazság-középkori elve),erősebbek lehetnek az íratlan erköcsi törvények.A királyt lelkiismerete bünteti meg.Bűnhődése hallucinációs kényszerképzet.Bármit tesz.:”Ötszáz énekli hangosan/A vértanúk dalát.”
Második balladaírói korszakában az átalakuló magyar falu,a hagyományos társadalom értékrendjét örökíti meg,olyan alkotásokban,amelyek némi „korszerűsítéssel” a 21.századi pszichofilmekhez szokott ember igényit is kielégítenék.
1877-ben készült a Tengeri-hántás.A tengeri-hántás a falu számára afféle kommunikációs központ,mint a pesti íróknak a kávéház,vagy az átlag angolnak a pub.A lányok itt tudják meg,hogy ha a „test szavára”hallgatnak,ennek milyen súlyos következménye lehet.Ezt példázta Dalos Eszti esete.Azonban „mindig kettőn áll a vásár”,ezért osztozni kell a felelősségen is.Dalos Eszti büntetése a korai halál,Tuba Ferkó pedig beleőrül a lány elvesztésébe.”Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon,/Behunyt szemmel jár-kel a holdvilágon/Muzsikát hall nagy-fenn messze,Dalos Eszti hangja közte….Azt danolja :gyere!jöszte !”Ferkó egy népi szürrealista látomás nyomán szörnyethal.
Arany ugyancsak 1877-ben írta a Tetemre hívást.A ballada felépítése egészen modern.Megtalálják a holttestet-megindul a nyomozás(tetemre hívás)-lelepleződik a gyilkos.Ő pedig nem más mint Kund Abigél,Bárczi Benő szerelme.A tragédiában mindketten bűnösök voltak.Benő azért,mert bár tudta,hogy Abigél szereti,mégis gyötörte a lányt,szinte kényszerítette érzelme minduntalan bizonyítására.Abigél bűne,hogy játéknak vette az egészet.Hiába mondta:”Bárczi Benőt,én meg nem öltem/…Hanem a tört én adtam neki.”Meggondolatlansága miatt „felbújtó”lett gyilkosság bűnében.Bűnhődése:”S vadul a sebből a tört(bűnjel) kiragadja,/Szeme szokatlan lángot lövell,Kacag és sír…/S vércse visongással rohan el.”Shakespeare-i történetet ad elő az Éjféli párbaj című balladájában.A „főhős”Bende vizéz „lakodalmát lakja”,azonban a szép aráját galád módon szerezte meg,ezért mindkettőjüknek-a mennyasszonynak és neki is-bűnhődniük kell.Bende vitéz mielőtt nászágyára dölne,párbajozni kényszerül a sértett szellemével,akit mindannyiszor legyőz,de végül fény derül az igazságra.Bende vitéz a tömlöc mélyén sorvad,szép arája pedig kolostorba vonul.Így sohasem lesznek egymáséi.
Végezetül ebből a korszakából említsük meg a Vörös Rébéket.Bár bizonyos szempontból eltér az előző balladák üzenetétől.Vörös Rébék az ősgonosz,aki elpusztithatatlan,varjúból varjúba száll a lelke,hogy újabb gonoszságokat tudjon elkövetni.Olyan mint a mai pszichofilmek szörnyetege.Azonban vannak emberek ,akik vonzzák a gonoszt,és ez a bűnük.Ilyen volt a szép Sinkó Tera és Pörge Dani.Sinkó Tera hallgat a gonoszra,és fogadja a kasznár közeledését.Pörge Dani pedig férfiúi büszkeségén esett sérelem miatt elgergeti családját.Azonban a gonosztól nem szabadul.Büntetése az,hogy a varjak prédája lesz.Dani szemét Vörös Rébék magának foglalta le.Láttuk tehát,hogy a tradicionális társadalom milyen kincset gyűjtött maga okulására.Nagy kár,hogy elkerülhetetlen felbomlásával a középosztály kirostálta műveltséganyagából.Viszont modernizálva ugyanazt elfogadja más társadalmaktól.A balladák lélektani tanulságait,Arany ábrázolási készségét figyelve,méginkább sajnálhatjuk,hogy témáit nem regényekben dolgozta fel.De hát ez már így történt.Arany balladáit bármikor elővehetjük,és ezt köszönjük neki.
Békéscsa,2002.december 2.
Cs.Szabó László
5600 Békéscsaba,Tulipán út 10.III.em.10.
|