Jókai Mór - A kőszívű ember fiai Jókai Mór (1825-1904) romantikus regényirodalmunk legnagyobb képviselője. A romantikus stílusirányzat és alkotói módszer és egyben, melynek jellemzője a fordulatos, izgalmas történet, ellentétes jellemek, a jó és a rossz felnagyítása, az eszmék és ideálok szerepeltetése. A regény epikus műfaj, melyben a szerző a hősök ellentétét vagy tejes egységben, vagy jelentős részben mutatja be. Hőseit adott időben, adott helyen szerepelteti, sorsukat behelyezi általában egy adott történelmi korba. A regényekben sok szereplőt ábrázol az író, nagy gondot fordít a jellemek ábrázolására. A kőszívű ember fiai 1868-ban jelent meg alig a kiegyezés után, 20. Évvel a 48-as forradalom után. Idő és cselekmény A cselekmény a reformkori utolsó éveiben indul, de nagy része 1848-49-ben, a forradalom és szabadságharc idején játszódik. A történet kb. 20 évet fog át. Az író nemigen jelzi az évszámokat, hiszen a közelmúlt eseményeit átélték, ismerték az olvasók. A magánélet eseményei összefonódtak a történelemmel ezért is történelmi regény a műfaja. Az író a befejezéssel azt sugallja az olvasóinak, hogy a regény szereplői, tehát az eszmék, amikben hittek - a szabadság és a függetlenség - azok sem pusztulnak el. A mű szerkezete. Magánélet és történelem. Előkészítés Az első fejezet (Hatvan perc!) nagy ellentétekre épül. A haldokló Baradlay Kazimir lediktálja végrendeletét feleségének. Zsarnok, mert halála után is uralkodni akar családján. Baradlay Kazimir az olyan magyarok megtestesítője volt, akik minden reformot, minden újítást elleneztek. Nem tudták elképzelni, hogy az országot ne a nemesek irányítsák. Konzervatívak, maradiak voltak. De felesége szembeszáll végakaratával. Megfogadja mindennek az ellenkezőjét, cselekszi. A cselekmény kibontakozása Az anya mindhárom fiát hazahozza, de különböző módon. Ödön az első pillanattól édesanyja mellé áll. Hazatérése Pétervárról izgalmas kalandokkal teli (burána, harc a farksokkal a jég alatt) Richardért az anya megy el. Így érti meg a fiú, hogy a császárnak tett esküjét hazája érdekében meg kell szegnie. "Lélekcserélő idők járnak, fiam! - mondja Baradlayné" 2. oldal - Jókai Mór Kőszívű ember fiai - Hazatérés -220 huszárjával együtt. - kalandos egyre nehezebb akadályokat kell legyőznie. Jenőt a legnehezebb hazahozni az édesanyjának, mivel a fiú belső ellenállását kell megtörnie. Jenő szereti hazáját, de egy pillanatig se hitt a forradalom és szabadságharc eszméiben. Annyira tiszta és ártatlan volt, hogy még Alfonsinét is tudta szeretni. Míg a regény első részében a magánélet a központi téma, a regény második részében a szabadságharc fordulatai és eseményei a meghatározók. Mélypont A mélypontot a szabadságharc bukása jelenti. Amikor Ridegváry behozza a cár csapatait, a világosi fegyverletétellel. Ödönt Boksai Gergő menekíti haza, Ridegváryról nem tudunk semmit. Megoldás A megoldás mozgatórugója a véletlen. A végzetes névcsere. Az osztrák címzés szerint Eugen = Jenő, Edmuntt = Ödön. És Jenő az, aki meghal, a halált választja. És közbenjár az égben atyjánál, hogy bátyjai életben maradjanak. A szerkesztés érdekessége A szerkesztés érdekessége a párhuzamok és az ellentétek jelenléte. A főszereplők és a mellékszereplők sorsának alakulásában. Legjobb példa: Ödönt megmenti Leonin a regény elején, és leleplezi, amikor szökni akar. Boksa Gergő nagy furfanggal szerzi vissza a marhákat, amelyeket az osztrák katonák elvettek tőle. A regény központi alakja, aki jelképpé nő: Baradlay Kazimirné! Ő a haza megszemélyesítője. A hazáé, aki hívja, várja a segítő fiait.