Elemzés
joe 2008.06.06. 20:33
Elemzés
A haladás vagy maradás közti választás témája, a Jó és a Rossz megütközése abban a cselekményben ölt testet, amelyben egy nagyhatalmú udvarhű főúr végakaratát a lélekcserélő idők ellenkezőjére fordították.
A téma kibontása kapcsán megelevenedik a szabadságharc egész világa. A családi viszálykodás történetét hőskölteménnyé magasztosítja a reformkor végső szakaszának küzdelme: a forradalom és a szabadságharc, melynek eszméi behatolnak a család életébe, ellentétére változtatják , a család pedig az eszmék és harcok héroszává magasodik. Így ez a családtörténet eleve eposzi színezetet nyer.
Már a történet indító képsorában megvillan az alapkonfliktus. ( A névnapra hívott vendégek jól mulatnak, az ünnepelt ugyanakkor végrendeletét diktálja feleségének. ) A cselekménynek az lesz a természetfeletti megindítója, hogy Baradlayné súlyos fogadalmat tesz Istennek e végakarat ellenkezőjének a teljesítésére. A jelenet fontosságát Jókai igazi csodával hangsúlyozza. A regénycselekmény azt az utat rajzolja meg, hogy miként váltotta be az özvegy az Istennek tett esküt, s hódította el gyermekeit a maradás parancsától a haza és haladás szolgálatának. A Kőszívű ember falon függő képe jelképesen mindvégig mutatja, hogy jelen van, s hogy halála után is képes bosszút állni. Az özvegy vitái pedig halott férje képével, emlékével a regény több pontján visszatérő motívumként hansúlyozzák a történetnek ezt a szerkezeti tartóelemét. A végzetet Baradlay Kazimír szellemi örököse, megszégyenült exvőlegény, Rideghváry Bence jóslaterejű szavai rajzolják elő a családtörténet horizontjára.
A mű éles konfliktusok regénye. Ezek sorában a legfontosabb és leginkább csodálatos Baradlay Kazimír és feleségének túlvilági összecsapása. A haldokló férj végrendeletével szembeforduló anya a nemzet és az emberiség ügyét átérző hős, aki a fiait is megnyeri a demokratikus forradalom és szabadságharc eszméinek. Ez a folyamat emeli az özvegyet az eszményítés csúcsára.
A költő szemében nem tragikus alak, aki téved , vagy vétkezik , hanem eposzi , végzetszerű hős, aki fiai halálval a harc kezdete óta számol, s a lesújtó veszteség tudatával vállalja küldetését. Baradlay Kazimír még holtában sem lebecselülendő ellenfél. Lánghy Bertalan mondja róla temetési imájában, hogy ő hitt abban, hogy jót cselekszik, amidőn vétkezett. Sajátságos jellem: erős akarat, szilárd politikai felfogás és valóságos kőszívűség a legfőbb vonásai. Egyéni becsületessége ellentétben áll eszmei örökösével, Rideghyváryval, akiben szatirikus eszközökkel örökíti meg Jókai a gyűlöletes karrierista figuráját. A regény másik nagy szereplője, Alfonsine a nagy negatív érzület sátáni fokán jelenik meg ellőttünk. Alacsony lelki indokok mozgatják. Szenvedélyét emberfelettivé, démonivá növeli az író. Gyógyíthatatlan sebe Palviczal való szerelmi drámája.
Közhely, hogy Jókai alakjait a történet teremti meg, hogy alapvetően a cselekmény által jellemez. Következményesen: jellemei kontrasztosak mert művei mindig a legősibb, legprimitívebb ellentét, a Jó és a Rossz harcának színterei. Ugyanaz a konfliktus, amely a regény alapsíkján politikai-katonai jelleggel folyó harcot tükröz, a regény másik síkján.
Pl. Alfonsine és Edit jellemkontrasztjában. ( Egyikük eldobja magától saját gyermekét, a másik befogadja családjába; midketten éjszaka mennek egy katonai táborba, egyikük életet menteni, másikuk halált vinni. ) Párhuzamosan mutatja be az író a család nevelést is.
A Baradlay fivérek Jókai politikai és történelmi világképének elsődleges hordozói. A két idősebb testvér alakjában a jellemnövesztésnek ismert változatát az akadályhalmozást látjuk. Az utaztatás az irodalomban mindig bőséges lehetőségeket kínált a meglepetésekre és a próbákra. A regényben két nagy utazás is van. Ödön csodálatos útja az orosz pusztákon át a mesevilág végtelenjét szabadítja fel. A burána, a farkasok támadás kalandsorozat.
A másik utazás Richárdé. Már az elindulás is eszmei tisztázódáshoz kötött, s ahogy huszárjai élén hazafelé indul, működésbe lép a romantikus akadályhalmozás. ( A vártnál hamarabb vették észre szökésüket, útjukat jelzőtüzek kísérik, éheznek, szomjaznak. )
Ödön jelleme kevésbé kidolgozott. Elmélyült elemzést csak a vereség szomorú napjaiban kapunk róla. Richárd jellemében leginkább nemzethűsége dominál. Nem tudatos hős, de ösztöne bizton vezérli. Katonai esküjéhez való ragaszkodása felett romlatlan hazaszeretete győz. A legkisebb testvér, Jenő egyénisége szinte kontrasztott képez . Ő indítja el legmélyebről s juttatja a legmagasabbra az író. Önkétes mártírumra a jellemfenség olyan erkölcsi magaslata, hogy midkét testvérének dicsősége eltörpül e hősiesség láttán. Igazi eposzi halál az övé: nem bukás, hanem az elbukásból való felemelkedés.
Jókai főként a nagy tablók kibontásában remekel, mint pl. a bécsi forradalom örömünnep lelkesültsége, a huszárok kalandos útja, mozgalmas csataképek. A harc eszményítésében nagy szerep jut a Bibliából és más hitregékből vagy kozmoszból vett képeknek, metaforáknak, hasonlatoknak. ( Rab titánokhoz hasonlítja a magyar sereget, máshol Attila kardja az ostromlók metaforája stb. )
|