A Baradlay fivérek Jókai politikai és történelmi világképének elsődleges hordozói. A két idősebb testvér alakjában a jellemnövesztésnek ismert változatát az akadályhalmozást látjuk. Az utaztatás az irodalomban mindig bőséges lehetőségeket kínált a meglepetésekre és a próbákra. A regényben két nagy utazás is van. Ödön csodálatos útja az orosz pusztákon át a mesevilág végtelenjét szabadítja fel. A burána, a farkasok támadás kalandsorozat.
A másik utazás Richárdé. Már az elindulás is eszmei tisztázódáshoz kötött, s ahogy huszárjai élén hazafelé indul, működésbe lép a romantikus akadályhalmozás. ( A vártnál hamarabb vették észre szökésüket, útjukat jelzőtüzek kísérik, éheznek, szomjaznak. )
Ödön jelleme kevésbé kidolgozott. Elmélyült elemzést csak a vereség szomorú napjaiban kapunk róla. Richárd jellemében leginkább nemzethűsége dominál. Nem tudatos hős, de ösztöne bizton vezérli. Katonai esküjéhez való ragaszkodása felett romlatlan hazaszeretete győz. A legkisebb testvér, Jenő egyénisége szinte kontrasztott képez . Ő indítja el legmélyebről s juttatja a legmagasabbra az író. Önkétes mártírumra a jellemfenség olyan erkölcsi magaslata, hogy midkét testvérének dicsősége eltörpül e hősiesség láttán. Igazi eposzi halál az övé: nem bukás, hanem az elbukásból való felemelkedés.
|