GÁRDONYI Géza

EGRI CSILLAGOK

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja.

Ziegler Géza néven született Agárdpusztán, ahol apja akkoriban a mezőgazdasági eszközöket javította, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innen vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett. Tanítónak indult, de már diákkorában verselt, prózát írt, és hamarosan az irodalomba is bekerült, ahol szinte azonnal észrevették. Iskoláit az egri tanítóképzőben végezte. Vidéki tanítóskodás és újságírói pályafutás után ennek a városnak remeteségébe vonult vissza, napjait csöndes szemlélődéssel és elmélyedő szellemi munkával töltve.

A századforduló egyik legérdekesebb, legeredetibb tehetsége, mindmáig a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik. 1898-ban a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagjává választották, 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett, 1918-ban akarata ellenére beválasztották a Vörösmarty Akadémiába. 1920-ban a Magyar Írók Szövetsége elnökévé választotta.
Írt elbeszéléseket, verseket, az igazi sikert azonban regényeivel érte el: Egri csillagok (1899), Láthatatlan ember (1901), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1905), Isten rabjai (1908), Szunyoghy miatyánkja (1916), stb. Az egri várban, az egri hősök között van eltemetve. Sírját egyszerű tölgyfa kereszt jelzi, a maga készítette sírfelirattal: "Csak a teste".

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban a Dél-Bakonyból indul, amikor a kis Cecey Évát és Bornemissza Gergőt elrabolja Jumurdzsák, a félszemű török. Gergőnek és a kis Vicának sikerül megszökni a fogságból. Amikor felnőnek, összeházasodnak. Bornemissza Gergely részt vesz Dobó István mellett Eger védelmében, közben Jumurdzsák elrabolja Gergő és Vica kisfiát, hogy elcserélje talizmánjával, amely annak idején a megszökött Gergőnél maradt. Eger vára kemény és hősies védelem után felszabadul a hosszú török ostrom alól.

Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű kalandregény, ami ezen felül hősi és szerelmi történeteket is elmesél. A bevezető részekben színes és historikus korrajz elevenedik meg, a két fő részben tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal korosztályt valószínűleg a hadi események tárgyszerűsége ragadja magával, de hatásos lehet a Tinóditól merített dokumentumok felhasználása is, és a lélekemelő hősiesség, árulás, titok hatásos ábrázolása.