1. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya (önálló ingatlanok, bérlői ingatlan)

Minden ingatlant nyilvántartásba kell venni! Minden ingatlan tárgya a nyilvántartásba vételnek. Ingatlan-nyilvántartás: egy-egy község, város K-i területén fekvő ingatlanoknak és az azokra vonatkozó jogok, jogilag jelentős tények és adatok feltüntetésére, és az ezeket megtestesítő okiratok megőrzésére szolgál.

Az ingatlan-nyilvántartás alapegysége az önálló ingatlan; tárgya: csak a földterület (fődolog), és annak alkotórészei közül az épületek és építmények.

Önálló ingatlanok: - földrészlet, - egyéb önálló ingatlan, - külön ingatlan.

Földrészlet → a föld felszínének természetben összefüggő területe, amelyre azonosak a tulajdonosi viszonyok. Művelési ágak szerinti alrészekre bomlik (a mzg-i területek: szántó, gyep, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, halastó).

Egyéb önálló ingatlan → társasházi öröklakások, szövetkezeti lakások, közterületről nyíló pincék, épületek (ha azok tulajdona nem esik egybe a földrészlet tulajdonával), barlang.

Külön ingatlan → mzg-i termelőszöv-i földtulajdoni részarány…

2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma (adat, jog, tény)

Tartalma: -bejegyezhető adatok, - jogok, - jogilag jelentős tények, - a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok. Tartalmazza az ingatlanokat, ill. az ezekre külön meghatározott és bejegyezhető jogokat, tényeket, adatokat ill. az ezeket tanúsító okiratokat.

Az ingatlan-nyilvántartásba csak jsz-ban meghatározott jogok, tények és adatok jegyezhetők be.

Bejegyezhető adatok: - ingatlan azonosító adatai, helyrajzi szám és terület, - művelési ágak és alrészletek, - művelés alól kivett terület megnevezése, - földminőséget, - aranykorona-értéket.

Bejegyezhető jogok: - tulajdonjog, - vagyonkezelői jog, - lakásszövetkezeti tag állandó használati joga, - megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, - haszonélvezeti jog, - használat joga, - elő- és visszavásárlási, ill. vételi jog, - tartási és életjáradéki jog, - jelzálogjog, - végrehajtási jog.

Jogilag jelentős tények: - a jogosult kiskorúsága v. gondnokság alá helyezése, - felszámolási elj, - végelszámolási elj, - fellebbezés, - kisajátítási elj. megindítása, - építésügyi korláltozások, - ingatlan jogi jellege, - az ingatlanhoz kapcsolódó perek, - környezeti károsodás, - árverés kitűzése, - zárlat, - bejegyzési kérelem elutasítása…

3. A bejegyzés elve, hatálya és feltételei

Az ingatlan-nyilvántartás egyik elve. Ez az egyik tartalmi és működési váza. A bejegyzési elv eredete a telekkönyvi joghoz kapcsolható. A bejegyzés a jogváltozás kelléke. Lehet jogkeletkeztető hatálya is.

Bejegyzés hatálya: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hozza létre → - az átruházáson alapuló tulajdonjogot, - szerződésen alapuló jogot, - vagyonkezelői jogot, - földhasználati jogot, - haszonélvezeti jogot, - használat jogát, - telki szolgalmi jogot, - jelzálogot.

A bejegyzéssel a jogok és tények nemcsak a felekre, hanem mindenkire kihatnak.

Nem jogkeletkeztető, csak jogkinyilvánító hatása van → elidegenítési és terhelési tilalom, perfeljegyzés, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történő eladása.

Informatív hatályú bejegyzések → jogosult kiskorúsága v. gondnokság alá helyezése, felszámolási elj. v. végelszámolás, fellebbezés, ingatlan jogi jellege, környezetkárosodás ténye, eljárás felfüggesztésének ténye…

Bejegyzés feltételei:

- anyagi feltétel → érvényes jogcím, pl. bírósági határozat, megállapodás

- alaki feltétel → az ing-ra vonatkozó jog v. tény keletkezését, módosulását, megszűnését tanúsító okirat, határozat csatolása + mellékletek.

- eljárási feltétel → bejegyzés iránti kérelem, megkeresés az erre jogosult féltől v. szervtől; az ing-nyilvántartást vezető földhivatal bejegyzést elrendelő határozata

- nyilvántartási feltétel → olyan ing-ra vonatkozzon, amelyet az ing-nyilvt. tartalmaz; a jog v. tény bejegyezhető legyen; a bejegyzést korábbi bejegyzés ne akadályozza.

4. Az okirati elv, az okiratok kellékei (belföldi-külföldi okirat)

Okirati elv → a jogok/tények bejegyzéséhez minden esetben okiratra van szükség, amely a jogosultak megállapodását/rendelkezését, a hatóságok határozatait igazolja (ha azok jogok/tények keletkezését, módosulását v. megszűnését eredményezik).

Kikényszeríti az írásbeliséget, meghatározza a bizonyítás módját, eszközét és terjedelmét, a hatóság bizonyításfelvételi és –értékelési hatáskörét. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok teljes biz-ó erejű magán- és közokiratok.

Okirat kellékei

- Belföldön kiállított magyar nyelvű magánokirat: családi és utónév, leánykori családi és utónév, születési év, anyja neve, lakcíme, személyi azonosítója; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét, törzsszámát; az érintett ingatlan pontos megjelölését, a jog/tény pontos megjelölését, jogváltozás jogcímét, érdekeltek megállapodását, keltezés helye/ideje, nyilatkozattevő aláírása, 2 tanú…

            tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog → közokirat v. ügyvéd (közjegyző) által ellenjegyzett magánokirat!

- Külföldön kiállított okiratok: a nyilatkozattevő aláírását, kézjegyét a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés), v. a hitelesítésre jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a m. dipl-i hatósággal hitelesíttetni (felülhitelesítés). Ha az okiratot hitelesítési záradékkal látták el, az előbbiekre nincs szükség.

5. A közhitelesség elve és korlátai

Az ing-nyilv-hoz törvényes vélelem kapcsolódik: az ing-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok, tények fennállását (a közhitelesség nem terjed ki az adatok vonatkozásában; rájuk a kötelező használat elve érvényesül). Elemei: - teljesség, - helyesség, - jogszerűség, - ismertség, - bizonyító erő, - közbizalmi erő, - jóhiszemű szerzést megalapozó vélelem.

Az ing-nyilvántartás az ellenkező bizonyításáig tv-es vélelmet kapcsol a bejegyzés teljességéhez, helyességéhez, és jogszerűségéhez.

Korlátai (a közhitelesség hatálya nem érvényesül az alábbi jogszerzések esetén): - ex lege jogszerzések, - a jogképesség korlátozása, - jogosult kiskorúsága v. gondnokság alá helyezése, - a jogosulttal szemben indított felszámolás, végelszámolás, - közjogi korlátozás, - jsz-on alapuló tulajdoni korlátozás, - ingatlan jogi jellege, - fellebbezés, - környezetkárosodás ténye, - kisajátítási elj, - birtokkal megerősített jogcím…

Ahol az ing-nyilvántartási bejegyzésnek nincs hatálya, ott az ing-nyilvántartás közhitelességének tartalma nem érvényesül.

Közhitelesség beálltának időpontja → főszabály: a bejegyzés időpontjától.

6. A rangsor elve, a bejegyzés ranghelyének biztosítása

Rangsor elve: az ing-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények egymáshoz való viszonyát szabályozza, de a bejegyzésre kerülő jogok, tények időpontját és hatályosulásuk sorrendjét is meghatározza. A bejegyzések rangsora az iktatás időpontjához kötődik. Az 1 napon érkezett beadványok azonos rangsort kapnak.

A ranghely vagyoni értékű jogosultság (meghatározza a különböző jogok/tények keletkezésének, hatályosulásának sorrendjét). Ranghelyet csak bejegyzés alapjául szolgáló okirattal lehet biztosítani.

A bejegyzés ranghelyének közvetett, előzetes biztosítása → - tulajdonjog, fenntartással eladás ténye, - zárlat, - jelzálog, - árverés, - fellebbezés, - B-i hat. elleni fellebbezés, - perfeljegyzések. Ezekhez elidegenítési és terhelési tilalom járul.

Közvetlen mód → csak a jelzálognak lehet. Nem kell okiratot mellékelni, elegendő a jogosult feljegyzési kérelme. 2 féle módon: - a törölt zálogjog ranghelye fenntartása tényének bejegyzésével; - a zálogjog ranghelye előzetes biztosítása tényének bejegyzésésvel. Bejegyzésre csak a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg kerülhet sor, sem előbb, sem később.

7. A nyilvánosság elve és korlátai; a kérelemhez kötöttség elve

Az ing-nyilvántartást bárki megtekintheti, és tartalmáról feljegyzést készíthet, ill. másolatot kérhet. Ez alapozza meg a közhitelesség és a valóság elvét, ill. biztosítja a kötelező használat érvényesülését. Korlátai: az előzetes hivatali engedélyhez kötöttségben, ill. a felhatalmazással bíró személyekhez kötött információszerzésben rögzülnek.

Nyilvánosság korlátai: a személyes adatok védelme és az információs önrendelkezési jog jelenti. A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető. A tulajdoni lapról kiadható: - teljes másolat, - kivonatos másolat, - részleges másolat, - szemle. Az okiratok akkor tekinthetők meg korlátozás nélkül, ha a kérelem ügyében még nem született döntés. A bejegyzés után a nyilvánosság korlátozott.

Kérelemhez kötöttség elve: a bejegyzési határozat és a kérelem viszonya → - kötelezi az állig-i szervet, h. határozatában valamennyi kérelmi elemről döntsön; - bejegyzési határozatában nem terjeszkedhet túl a bejegyzési kérelmen; - a kötöttségi elv gyökerét a bejegyzési határozat legfontosabb korlátjaként kell értelmezni. Ez érvényesül a fellebbezési elj-ban is.

8. A tulajdoni lap és részei; az ingatlan-nyilvántartási térkép és okirattár

Az ingatlan-nyilvántartás: - tulajdoni lapból, - ingatlan-nyilvántartási térképből (alaprajz), - az irattárból, - és a törölt bejegyzések állományából áll.

Tulajdoni lap → az ingatlanok jelképi megjelenítését szolgálja, 3 részből áll: I. rész (az ingatlan azonosító adatai: helyrajzi szám, terület, fekvés, művelési ág, földrészleten emelt épület, ingatlan jogi jellege); II. rész (az ing. tulajdonosát ill. az ilyen jogokat tüntetik fel: tulajdonjog, kezelői jog, ing-használati jog); III. rész (azon jogok/tények, melyek az ing-ny-ba bejegyezhetők: vételi jog, haszonélvezet, jelzálog, zárlat, elid-terhelési tilalom).

Térkép → az adott településhez tartozó valamennyi földrészlet, az alaprajz az egyéb önálló ingatlanokat ábrázolja. Földmérési alaptérkép: az egyes földrészleteket mérethelyesen, valósághűen ábrázolja, és hitelesen tanúsítja.

Okirattár → itt őrzik az ing-nyilvántartási ügyiratokat iktatószámuk szerint. Némelyek tartalmához joghatás is fűződik (pl. telki szolgalmi jog bejegyzése) Ez akkor áll fenn, ha a bejegyzéshez vázrajz, olyan nyilv-i cselekmény járul, amely az ing-nyilvánt. tulajdoni lapján önmagában fel nem tüntethető.

9. Bírósági jogorvoslati kérelem, az ingatlan-nyilvántartási perek

A megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be, akinek jogát a határozat sérti, ill. közérdekű jogorvoslatot tehet az ügyész. A határozat kézhezvétele után 30 napon belül a kérelmet a körzeti földhivatalhoz be kell nyújtani (a bejegyzés után 1 évvel nincs helye igazolásnak).

Feljegyzik a tulajdoni lapra a kérelmet, és a kérelmet 15 napon belül a B-hoz küldik. Megyei földhivatal hatásköre: uazok, mint a körzetiek a saját hatáskörében a fellebbezés kapcsán. Megyei Földhivatal ellen benyújtott → az ing. fekvése szerinti megyei B. illetékes.

B. a határozatot → - részben v. egészben megváltoztatja, - hatályon kívül helyez és a megyei földhivatalt új elj-ra utasítja, - a keresetet elutasítja.

Ingatlan-nyilvántartási perek: célja a tényleges állapotnak, ill. valódi jogi helyzetnek meg nem felelő ing-nyilvántartási tartalom korrigálása (pl. törlési perek, kiigazítási perek, egyéb ing-perek). Keresetindítás feltétele: elévülésre alapozottan akkor van helye, ha a földhivatali elj-ban a bejegyzés nem törölhető, a sérelem nem orvosolható, v. ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. Törlési pereknél a határidő: a kézbesítéstől számított 60 napon belül.

10. A termékértékesítési szerződés

A termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket v. saját nevelésű állatot köteles a kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.

Szerződés tárgya: valamely terméknek meghat. területen való megtermelése, állat nevelése/hízlalása. Alanya g-ó szervezet: állami vállalat, egyéb állami g-ó szerv, szövetkezet, g-i társaság, egyesülés, kht, egyéni vállalkozó v. kistermelő. Az egyik alany mindig mzg-i termeléssel állattenyésztéssel foglalkozó áp, v. szervezet. A teljesítés helye: a termelő telephelye (eltérhetnek). Kötelesek tájékoztatni egymást a teljesítés várható alakulásáról. 3 nappal előbb értesíteni a megrendelőt. 10%-al kevesebbet teljesíthet. Meg kell fizetnie az ellenértéket. A megrendelőtől pü-i fedezet biztosítását is kérheti a termelő. Alaki követelmény: csak írásban. Szerz. tartalma: közös érdekeltség köre, közös elszámolás alapjait, felek részesedési arányát, elszámolás idejét, módját, szerz. időtartamát, felmondásának módjait, egyéb jogokat, kötelezettségeket.

11. A tárolási és közraktározási szerződés az agrárgazdaságban

Tárolási szerződés → a felvásárló és a termelő köti meg. Rövid tartamú szerz, arra az esetre, ha a megrendelő nem a szerz. megkötésekor veszi át az árut, hanem később. A termelő arra vállal kötelezettséget (tárolási díjért), h. a mzg-i terméket a szerz-ben meghat. ideig tárolja, vállalja, h. az árut minőségi romlás nélkül átadja a vevőnek. A vevő megtéríti a költségeket. Ált. a közös gazdaságok és a felvásárló vállalatok között jön létre.

Közraktári szerződés → a tárolási szerz. legújabb formája. A közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni és az árut meghat. időben elszállítani. A közr-ba bármilyen áru elhelyezhető. Írásban. Közraktári jegy tartalma: elnevezését, közraktár megnevezését, letéti könyv számát, letevő nevét, székhelyét, letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, raktározás helyét, időtartamát, közraktári díjat és a mellékszolg. díjait. Szerz. tartalma: időtartam, teljesítés helye, áru mennyisége-minősége-értéke, közr-i díj, raktározás módját.

12. A magyar agrárpiaci rendtartás lényeges vonásai és hatálya

Több szintű szervezeti rendszer segítségével (állami akarat, érdekelt termelők, feldolgozók, kereskedők, adminisztráció). A működéssel kapcs. tevékenységet: - a miniszter, - a tárcaközi bizottság és a – Terméktanácsok látják el. Az agrárpiaci rendtartás működésének szervezését az Agrárrendtartási Hivatal végzi. Terméktanács: azonos v. hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek hozzák létre, egyesület; közfeladatokat is ellát. Miniszteri elismeréssel válik azzá.

Eszközrendszere: garantált ár körének és mértékének meghatározása, irányár közzététele, termelési önkorlátozás, kvóta meghatározása, piaci zavar esetén beavatkozás, exporttámogatás mértékének és feltételeinek meghatározása, pályázatok kiírása, állami készletezés, feldolgoztatás, termelés szabályozása.

- Piaci intervenció: termékfelesleg v. hiány esetén, jsz-ban lehet elrendelni. Lehetséges a termelés államilag történő szabályozása v. a termelési önkorlátozás vállalása.

13. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fő szabályai, adatváltozás, ill. jog, tény változása esetén

Közig-i eljárás, az elj-ban részt vevő személyek: földhivatal (mint bejegyző hatóság); ügyfelek. Ügyfelek: akiknek javára kikérik a bejegyzést, ill. akikkel szemben a bejegyzést kérik, ill. az a szerv is ügyfél, amelynek feladatkörét érinti az ügy. A felek közt jogviszony áll fenn. Elj-jogi jogviszony: a bejegyzési igény teljesítése. Az eljárás 2 csoportja: - az adatváltozásokkal, ill. – az ingatlanokra vonatkozó jogok/tények változtatásával kapcs. eljárásra.

Adatváltozás → be kell jelenteni: az ing. határvonalában, területében, művelési ágban, föld minőségében beköv. változást; építmény létesítése/lebontása, lakcím megváltozását. Az adatok átvezetéséhez hatósági eng-ek, igazolások szükségesek. Bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal, ha arról hivatalból tudomást szerez. 30 nap a határidő (változástól, tudomásszerzéstől). Eljárás szakaszai: beadványok iktatása, széljegyzés (a benyújtás napján a tulajdoni lapon), felhívás hiánypótlásra, meghallgatás (nem kötelező), bejegyzés hivatalból.

Kijavítás → a határozatban, átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt hibás névírást, számítási hibát, elírást a földhivatal saját hatáskörében kijavítja. Kiegészítés → ha az a bejegyzési kérelemről a határozat nem rendelkezett, v. ha a bejegyzés, átvezetés hiányos. A Földhivatal a jogok/tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza.

14. Az ingatlan-nyilvántartás rendszere és módja, a nyilvántartás különös szabályai (társasház, szövetkezeti ház, közös udvar)

Az ingatlan-nyilvántartást a körzeti földhivatalok vezetik, községenként, városonként, Bp-en és a megyei városokban kerületenként. Településen belül: - minden önálló ingatlant külön-külön vesznek nyilvántartásba; ill. – tulajdonosokként, kezelőkként, földhasználókként rögzítik az ingatlanokat. Minden ing-ról külön tulajdoni lap készül.

Társasházak → a tulajdoni lap: - törzslap (közös tul-ban álló épületrészek/helyiségek a földrészlettel együtt); - különlap (a ts-házban lévő, külön tul-ban álló öröklakásokat, nem lakás céljára szolg. helyiségeket a tulajdoni hányaddal együtt).

Szövetkezeti házak → törzslapon (szöv-i tul-ban álló épületrészek, helyiségek, földrészlettel); különlapon (a szöv-i tagok külön tul-ban álló lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek). 3 részből áll mindkettő.

Közös udvar → a tulaj-társak osztatlan és eszmei hányad nélküli tul-közösségben állnak, mely a földrészlet épületek által el nem foglalt részeire terjed ki. Ez van a törzslapon. Különlap (a földrészleteken elhelyezkedő épületek a földterülettel együtt önálló ing-nak számítanak).

15. Az ingatlan-nyilvántartási határozat és a fellebbezési eljárás

Lehetnek: - közbenső, - egyéb elj-i cselekményeket elrendelő, - az ügyet érdemben eldöntő határozatok. Kötve van a földhivatal az ing-ra von. jogok és tények bejegyzésére irányuló kérelemhez. A határozat tartalma megjelenik a tulajdoni lapon, bejegyzés azzal szemben eszközölhető, aki jogosultként már szerepel v. akit így bejegyeznek. A határozatot a körzeti földhivatal vezetője, v. az előadó hozhatja meg, és írhatja alá. A határozatot kézbesíteni kell.

Fellebbezés → a körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a megyei Földhivatalhoz lehet fellebbezni. A körzetinél kell benyújtani. A fellebbezést vissza lehet vonni az érdemi hat. meghozataláig. Megyei földhivatal → - helyben hagyja, - megsemmisíti, - új elj-ra utasítja, - az elj-t megszünteti.

16. A földhasználati jogok nyilvántartása

Alapja a földhivatali nyilvántartás. Eszköz oldalról az ingatlan-nyilvántartásra épül (vki csak az ing-nyilvt. alapján lehet jogosult a földhasználati nyilvt-ban). Alapegysége: a településenként nyilvántartásba vett önálló földrészlet. Nyilvántartás tárgya: a termőföldre a jogszerű használó által bármely jogcímen megszerzett termőföld-használati jog. A nyilvántartó a körzeti földhivatal. Bejelentési kötelezettség: minden termőföldhasználó köteles a földhasználati szerződést, földh-i jogosultságát, annak megkötésétől 30 napon belül nyilvántartás céljából benyújtani. Bejelentési kötelezettségű földek: 1 ha-t meghaladó termőföld (szerződéses földhasználatnál), 1 ha-nál nagyobb saját termőföld. Földhivatal hatásköre: használati jogosultság ellenőrzése, tul-szerzés ellenőrzése. Írásbeli okirati kényszer! Tartalma: az ing-nyilvt. tartalma épül be a földh-i nyilvt-ba (a nem mzg-i ingatlanok kimaradnak). Helyrajzi szám, művelési ág, terület nagyságát, aranykorona-értékét, személyes adatokat.

17. A magyar agrárpiaci rendtartás eszközrendszere

A piac befolyásolására eszközrendszert alkot, melyek a piaci egyensúly megteremtése érdekében alkalmazhatók. Eszközei: garantált ár meghat, irányár közzététele, termelési önkorlátozás, kvóta meghatározása, intervenció, pü-i intézkedés, pályázat kiírása, állami készletezés, export engedélyezése v. felfüggesztése…

Irányár → az a centrum, amely az áringadozások középpontját képezi (miniszter hirdeti meg)

Intervenció → piaci beavatkozási rendszer; termékfelesleg v. termékhiány esetén jsz-ban lehetséges. Termelés államilag történő szabályozása v. termelési önkorlátozás. Ezt a Terméktanács rendelheti el.

18. A magyar agrárpiaci rendtartás intézményrendszere

Több szintű szervezeti rendszer segítségével (állami akarat, érdekelt termelők, feldolgozók, kereskedők, adminisztráció). A működéssel kapcs. tevékenységet: - a miniszter, - a tárcaközi bizottság és a – Terméktanácsok látják el. Az agrárpiaci rendtartás működésének szervezését az Agrárrendtartási Hivatal végzi. Terméktanács: azonos v. hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek hozzák létre, egyesület; közfeladatokat is ellát. Miniszteri elismeréssel válik azzá.

Miniszter → felső irányító szint; Tárcaközi bizottság → delegálás útján létrehozott testület (F-miniszter, Ipari miniszter, NGK, pü-miniszter) Meghívottak: pl. Terméktanács, Gazdasági Kamarák, fogyasztóvédelmis.

Agrárpiaci rendtartás működése → a piac szabályozása érdekében: - közvetlenül v. közvetve szabályozott agrárpiac; - befolyásolt agrárpiac bevezetése.

19. Az uniós közösségi döntéshozatal intézményrendszere a mzg. ügyeiben; AGENDA 2000

A római szerződés 38. cikkelye a mzg-ot és a mzg-i termékek kereskedelmét a Közös Piac részeként szabályozza. Átfogó g-i unió volt a cél, hogy a mzg-ot is belevették. (áruk, szolgáltatások, személyek, tőke szabad áramlása); A mzg-ban nehéz volt megteremteni a termékek szabad áramlását. Mindenki saját agrárrendszerrel rendelkezett. Saját védő, tipikus intézkedések: árgaranciák, átvételi garanciák, segélyek, támogatások, speciális adóztatás, kontingentálás, védővámok.

Különböző agrárpolitikai elveket is vallottak. Eltért az országok üzemi struktúrája is. A közös agrárpolitka koncepcióját a római szerződés tűzte ki. 1959 – Mansholt-terv: közös finanszírozási elv, közös gabonaár rögzítése, agrárfinanszírozás végleges szabályozása. 1972-ben 3 irányelv. Európai Piaci Rendtartás; Agrárpiacok Közös Szervezete. 3-as intézményi tagolás: Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Parlament. A Tanács vétózhat. Eljárások: - igazgató, - szabványozó v. konzultációs bizottságok, - biztonsági intézkedések.

Közös célrendszer: - mzg-i termelés előmozdítása, - termelők megfeleő létfenntartásának biztosítása, - piacstabilitás, - árszínvonal állandósága, - termelők jövedelemstabilitása.

20. A Közös agrárpolitika alapjai (mzg-i termék fogalma, az agrárpolitika célrendszere és szerződéses jogi alapjai)

A római szerződés 38. cikkelye a mzg-ot és a mzg-i termékek kereskedelmét a Közös Piac részeként szabályozza. Átfogó g-i unió volt a cél, hogy a mzg-ot is belevették. (áruk, szolgáltatások, személyek, tőke szabad áramlása); A mzg-ban nehéz volt megteremteni a termékek szabad áramlását. Mindenki saját agrárrendszerrel rendelkezett. Saját védő, tipikus intézkedések: árgaranciák, átvételi garanciák, segélyek, támogatások, speciális adóztatás, kontingentálás, védővámok.

Különböző agrárpolitikai elveket is vallottak. Eltért az országok üzemi struktúrája is. A közös agrárpolitka koncepcióját a római szerződés tűzte ki. 1959 – Mansholt-terv: közös finanszírozási elv, közös gabonaár rögzítése, agrárfinanszírozás végleges szabályozása. 1972-ben 3 irányelv. Európai Piaci Rendtartás; Agrárpiacok Közös Szervezete. 3-as intézményi tagolás: Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Parlament. A Tanács vétózhat. Eljárások: - igazgató, - szabványozó v. konzultációs bizottságok, - biztonsági intézkedések.

Mzg-i termék: a föld termékei, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekkel közvetlen kapcsolatban álló készítmények az első feldolgozási fok mértékéig.

Közös célrendszer: - mzg-i termelés előmozdítása, - termelők megfeleő létfenntartásának biztosítása, - piacstabilitás, - árszínvonal állandósága, - termelők jövedelemstabilitása.

Római sz. 39, 40. cikkelye.

21. Az európai piacszervezetek (CMO) fogalma, alapelvei, fajtái és eszközrendszere

A piacszervezetekre vonatkozó előírásokat a szerződés 40. cikkelye fogalmazta meg. A piacszervezetek a piacszabályozás eszköze (termékspecifikus piacszabályozás). Az Európai Piaci Szervezetek célhoz kötötten működnek. Pl. élelmiszer-túltermelés ne következhessen be. CMO 4 fajtája: 1. ez a mzg-i termékek 70%-át foglalja magában (belső áruk támogatása, külső határok védelme). 2. az árak támogatása nélkül a belső piac védelmi rendszere. 3. a támogatások engedélyezését szabályozza (nincs védelmi eszköz a szabályozása körében). 4. a hektárátalány és vetésterületi előírás után járó támogatások.

Piaci szervezetek 2 szintje → - belső szint (a közösségi belső piacot és a szabályozott agrártermék stabil árának fenntartása); külső szint (a 3. országokból származó olcsó import beáramlásának a megakadályozása). Cél a belső árak egységesítése, és a külső áringadozások elleni védelem. (irányár, tájékoztató ár, intervenciós ár, hatóságilag megállapított külső ár, referenciaár). Export-támogatások. Végrehajtó technikai nemzeti szervezetek; kvótarendszer.

22. A közös agrárpolitika és a WTO mezőgazdasági megállapodás

A római szerződés 38. cikkelye a mzg-ot és a mzg-i termékek kereskedelmét a Közös Piac részeként szabályozza. Átfogó g-i unió volt a cél, hogy a mzg-ot is belevették. (áruk, szolgáltatások, személyek, tőke szabad áramlása); A mzg-ban nehéz volt megteremteni a termékek szabad áramlását. Mindenki saját agrárrendszerrel rendelkezett. Saját védő, tipikus intézkedések: árgaranciák, átvételi garanciák, segélyek, támogatások, speciális adóztatás, kontingentálás, védővámok.

Különböző agrárpolitikai elveket is vallottak. Eltért az országok üzemi struktúrája is. A közös agrárpolitka koncepcióját a római szerződés tűzte ki. 1959 – Mansholt-terv: közös finanszírozási elv, közös gabonaár rögzítése, agrárfinanszírozás végleges szabályozása. 1972-ben 3 irányelv. Európai Piaci Rendtartás; Agrárpiacok Közös Szervezete. 3-as intézményi tagolás: Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Parlament. A Tanács vétózhat. Eljárások: - igazgató, - szabványozó v. konzultációs bizottságok, - biztonsági intézkedések.

Mzg-i termék: a föld termékei, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekkel közvetlen kapcsolatban álló készítmények az első feldolgozási fok mértékéig.

Közös célrendszer: - mzg-i termelés előmozdítása, - termelők megfelelő létfenntartásának biztosítása, - piacstabilitás, - árszínvonal állandósága, - termelők jövedelemstabilitása.

23. A mezőgazdasági termékek eredetvédelme

Földrajzi árujelző → a földrajzi jelzés valamely táj, helység, ország neve, amelyet e helyről származó olyan mzg-i termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve ennek a földr-i származásnak tulajdonítható.

Eredetmegjelölés → valamely táj, helység, melyet olyan termék megjelölésére használnak, melynek különleges minősége, hírneve kizárólag v. lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

Ellenőrző szervek:

-         borokra: Országos Borminősítő Intézet; - egyéb termékekre: az az ellenőrző állomás, amelynek illetékességi területén a földr-i árujelzőnek megfelelő földrajzi hely fekszik.

Oltalom feltételei: földr-i árujelzőt oltalomba kell venni, ha kielégíti az oltalomba vételi követelményeket; bejelentése megfelel a tv-ben megszabott feltételeknek. Az oltalom korlátlan ideig tart.

24. A növény-egészségügyi korlátozások

A növényeket, növényi termékeket pusztító, ill. azokra ártalmas károsítók elterjedésének megakadályozása, meghonosodásuk megelőzése, károsítók elpusztítása a cél. Ne hozzák ezeket be külföldről; az egészséges