1. Mi a különbség a Kormányrendelet és a Miniszteri rendelet közt?

A korm. r. magasabb fokú mint a Mr.

Korm.r: olyan társadalmi viszonyokat szabályoz, az állampolgár helyzetét alapvetően érintik

Min.r: egy adott min. hatáskörébe tartozó kérdéseket szabályozza, az állampolgárokra és a szervezetekre nézve

2. Melyik hatalmi ágba soroljuk az országgyűlést?

A Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi szerve

3. Megtámadhatóság 3 tényezője

- akarathiány

- akaratnyilatkozat hibái

- joghatás

4. Milyenek Mo.-on az állami tulajdonviszonyok?

Konszenzuális

5. Felelősségbizosításnál mi a káresemény?

A biztosított által harmadik személynek okozott kár

6. Polgári jogi jogviszony fajtái?

Jogi szerkezetüket tekintve: abszolút (csak a jogosult van megnevezve) vagy relatív (a kötelezett is)

Tárgyuk alapján: vagyoni vagy személyhez fűződő

7. Vélelem

egy önmagában valószínű, de be nem bizonyított tényállást a törvény értelmében valónak kell tekinteni, ha egy másik tényállás, amellyel az rendszerint járni szokott, bizonyított, jogkövetkezmény: megfordul a bizonyítási teher. A jogalkalmazó valamely valószínű tényállást valónak tekint. Két fajtája van:

- megdönthető (praesumptio iuris): megengedett az ellenbizonyítás

- megdönthetetlen (praesumptio iuris et de iure): nem engedett meg az ellenbiz.

8. Milyen esetben nem kell végrehajtani a rendeleteket?

Hatályát veszti: ő mondja ki, másik mondja ki, tárgyát veszti

9. A vállalkozási szerződés miért eredményorientált?

Mert lényege a munkával elért eredmény produkálása, és ezt vállalja. Valamilyen dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, stb. kötelez.

10. Mi a különbség a Kkt és a Bt közt?

A felelősség

Kkt: korlátlan és egyetemleges

Bt: beltag: korlátlan és egyetemleges, kültag: vagyoni betét mértékéig a társasággal szemben

11. Vagyoni hozzájárulás nem teljesítése esetén mi történik?

Szerződésszegés

12. Kártérítés, kártalanítás

A kártérítés fogalma csak a károkozásért való felelősség körében értelmezhető, míg egyéb esetekben csak kártalanításról lehet beszélni.

A kártérítésnek legtöbbször egyetlen célja van: az eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio), hiszen a sértettet olyan helyzetbe kell hozni, mintha a kár nem következett volna be.

13. A fuvarozási szerződés miért bizományi?

A bizományos a megbízó javára saját nevében köt szerződést. – fuvarozási bizomány

14. Polgári peres eljárásnál a bizonyítás eszközei

A felek előadása

Tanúvallomás

Szakértői vélemény

Okirati bizonyíték

Tárgyi bizonyíték

15. Eredeti származékok, besorolás

16. Meddig tart a felelősség az áruért?

17. Apport

Tárgyi betét társas vállalkozásban.

18. Szerződések alakjai és tartalma

74-75. old.

19. Jogszabályok csoportosítása

-          alkotmány

-          stb.

20. Elévülés

Az elévülés valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése. Az elévülés folytán nem az alanyi jog, hanem annak érvényesítését szolgáló kereset enyészik el. A keresetindítási jog nem az idő múlásánál fogva szűnik meg, mivel a rómaiak nem hivatalból, hanem csak az alperes kifogása alapján vették figyelembe az elévülést.

Az elévülési idő félbeszakadhat, és nyugodhat is.

Félbeszakad (interrumpitur) az elévülés a jogosult jogfenntartó és a kötelezett jogelismerő nyilatkozata, vagy magatartása következtében.

Nyugszik (dormit) az elévülés a Iustinianusi jog szerint olyan esetben, ha a kereset megindításának lehetősége kizárt (pl. kiskorúság, törvénykezési szünet). A halálnak (mors) keresetjogot megszüntető hatása van, elsősorban büntetőkeresetek esetén. Az elhalt keresetjoga átszállt örököseire.

21. Mi a lehívás?

A teljesítés idejére vonatkozik. A felek a szerződésben megállapodhatnak úgy is, hogy a teljesítés idejének meghatározására, csak az egyikük jogosult. (ez az ún. lehívás) A lehívásra feljogosított fél  egyoldalú jognyilatkozattal állapítja meg a későbbiekben a teljesítés idejét úgy, hogy vagy a nyilatkozatot követően azonnal, vagy egy meghatározott idő elteltével kell teljesíteni.

22. A joghatás hibái

Aránytalan teljesítés esetén a szerződés semmis vagy megtámadható?

Mi a bírói letét és mi a jogkövetkezménye?

23. Tulajdonjog

Mi a jogcím és a szerződésmód közti különbség, példák

Tk. 50. old.

24. Mi a bizományos főkötelezettsége?

Saját nevében, a megbízó utasítása alapján és a megbízó kockázatára megkösse az adásvételi szerződést és közreműködjön annak lebonyolításában.

25. Szerződések lebonyolítása és fajtái

26. Korlátozottan cselekvőképes szerződése érvényes?

Nem, semmis.

27. Jogszabályok

az állami akarat kinyilvánításának speciális megjelenési formája, az Országgyűlés törvényt, a Kormány kormányrendeletet, a miniszterelnök és a miniszterek miniszteri rendeletet, az önkormányzat önkormányzati rendeletet alkot(nak);

Tárgyi jog: Mit ír elő a jog
Alanyi jog: Személyekhez fűződő jogosultság
Valakinek joga van valamihez, valamire
Alkotmányunk rögzíti a többségét
ember: személyét, tulajdonát, méltóságát, testi épségét védi

28. Színlelt szerződés:

semmis, akarathiba

29. Termőföld

30. Névhasználat

abszolút jogviszony, személyhez fűződő jog

31. Társaságok: jogi személy-e?

A gazdasági társaságok egyes fajtái jogi személyek.

Jogi személy, ill. nem jogi személy társaságok.

1.)    A személyegyesítő társaságokban (pl. kkt.) a hangsúly a résztvevő tagok személyes munkáján, szakértelmén van. A vagyonegyesítő társaságok (pl. rt.) esetén a hangsúly a társaság vagyonához való vagyoni hozzájáruláson van.

2.)    A jogi személy (Közös vállalat, Kft., Rt.) és a nem jogi személy (Kkt., Bt.) közötti különbség relatív, hiszen nagyon hasonlóak. A jogi személy társaságok jogképessége abszolútnak mondható, tehát minden jogra, kötelezettségre kiterjed, ami nemcsak természetes személyekhez kapcsolható. A jogi személy esetén a tag csak a bevitt vagyonával felel, a nem jogi személy társaságoknál a tag felelőssége fokozott, kiterjed magánvagyonára is, e társaságok jogképessége korlátozott, vagyis relatív.

Besorolás: jogi személy vagy nem?

közkereseti társaság (kkt): nem jogi személy

betéti társaság (bt) nem jogi személy

közös vállalat: jogi személy

korlátolt felelősségű társaság (kft.) jogi személy

egyesülés: jogi személy

részvénytársaság (rt.): jogi személy

32. Csődeljárás esetén mit kell tenni?

a csődeljárást a fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, annak érdekében, hogy hitelezőitől fizetési haladékot kapjon, csődegyezséget kössön velük. Gazdálkodó szervezet csődeljárást akkor kezdeményezhet, ha adós pozícióban van. A csődeljárásban adós az a gazdálkodó szervezet, amelytartozásait az esedékességkor nem tudta vagy az egy éven belül esedékessé váló tartozásait nem tudja kiegyenlíteni. A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül fizetési haladékban részesült, újabb csődeljárás iránti kérelmet nem nyújthat be.

Érintettek a csődeljárás során:

¨    az adós gazdálkodó szervezet vezetője

¨    a hitelezők

¨    vagyonfelügyelő

¨    hitelezői választmány

¨    az adós bankszámláit vezető hitelintézetek

¨    a bíróság

¨    az állami adóhatóság

33. Engedményezés

amikor a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházza; nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött követeléseket és azokat sem, amelyek engedményezését jogszabály kizárja; az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell, az engedményes az engedményezéssel a régi jogosult helyébe lép; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni; az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel, kivéve ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre vagy felelősségét egyébként kizárta; az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni;

34. Semmis szerződés:

- nem kell eljárás, eleve semmis.
- Jogszabályba, jóerkölcsbe ütköző
- Színlelt
- Cselekvőképtelen tesz jognyilatkozatot a saját nevében, álképviselő
- Kötelező alakiság megsértése
- Lehetetlen szolgáltatásra irányuló
- Fizikai kényszer hatására tett jognyilatkozat

35. Alkotmány

1949. évi XX. Tv., a Magyar Köztársaság államszervezetének felépítését rögzíti

A tulajdonosi triász jogai:

A tulajdonost a következő jogok illetik meg:

1. birtoklás joga és birtokvédelem

    (a tulajdonosnak jogában áll a dolgot hatalmában tartani és ezt az állapotot a birtokvédelem eszközeivel meg is őrizni)

2. használat és a hasznok szedésének a joga

    (a tulajdonos a dolgot használhatja és joga van az ún. gyümölcsre ami a dologból származik)

3. rendelkezési jog

    (jog a dolog birtokának átengedésére, dolog használatára, hasznai szedésére, dolog biztosítékul adására vagy más módon történő megterhelésére, tulajdonjog átruházására, tulajdonjoggal való felhagyásra – kivéve az ingatlant)

Jogilag hibás szolgáltatás:

Ha a vevő nem szerzi meg mindazokat a jogokat illetve kötelezettségeket, amelyeket meg kellett volna szereznie, akkor jogilag hibás a szolgáltatás, s ezért a szolgáltató felelőséggel tartozik, azaz jogszavatosság terheli.

F O G A L M A K

1. alanyi jog: az embernek a jogszabály által lehetséges magatartása, amellyel szemben más személy meghatározott kötelezettsége áll fenn, és amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja;

2. analógia: két különböző tényállás bizonyos lényeges elemei egybeesnek, a két tényállás közül az egyiket jogszabály rendezi, míg a másikat a jog nem szabályozza; analógia alkalmazásakor a jogilag szabályozott tényállásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a jogilag nem szabályozott tényállásra;

3. bánatpénz: ha a szerződéstől valamely fél elállhat, a felek kiköthetik, hogy elállási jogát valamely pénzösszeg (bánatpénz) megfizetése ellenében gyakorolhatja, a bánatpénz kikötéséhez jogszabály nem kíván alakszerűséget, járulékos jellege folytán azonban bánatpénz érvényes kikötésére csak érvényes főkötelezettség kikötése mellett van lehetőség;

4. belátási képesség: az embernek az a képessége, amelynél fogva – fizikai, egészségi és szellemi (pszichés) állapota alapján – alkalmas ügyei vitelére, azaz akaratnyilatkozata kialakításában fizikai és/vagy egészségi és/vagy szellemi fogyatékossága nem akadályozza; a belátási képesség meglétét minden esetben konkrétan kell vizsgálni, a belátási képesség megléte nincs jogszabályilag életkorhoz kötve;

5. beszámítás: a kötelezett a jogosulthoz intézett vagy bírósági eljárás során tett egyoldalú nyilatkozatával bejelenti a jogosultnak, hogy a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt kötelezettségét nem teljesíti, viszont a jogosultnak vele szemben fennálló, azonos értékű tartozását nem követeli (a kötelezettségek a beszámítás erejéig szűnnek meg);

korlátozott;

6. birtokos: birtokos az, akinél a dologra való tényleges ráhatás lehetősége fennáll, a birtokot az szerzi meg, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül; birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más hatalmába kerül, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn;

7. bizonyítási teher: a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el; valamilyen tény vagy körülmény bizonyításának sikertelensége arra nézve hátrányos, akin a bizonyítási teher nyugszik;

8. családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;

9. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki

1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,

3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,

4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;

10. cselekvőképesség: az embernek az a lehetősége, amelynél fogva saját akaratából saját nevében szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki, aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, a cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis;

11. diszpozitív szabály: az a jogszabályi rendelkezés, amelytől a felek egyező akarattal (megállapodással) eltérhetnek, a szerződésekre vonatkozó szabályok főszabályként diszpozitívak;

12. dolog: minden, ami fizikailag birtokba vehető, azaz hatalmunkban tartása lehetséges és jogszabályilag nem tiltott: minden dolog tulajdonjog tárgya lehet;

13. egyesület: demokratikus önkormányzattal, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyet tagjai az alapszabályában meghatározott – államilag elismert – célra, önkéntesen hoznak létre, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét;

14. egyesülés: a tagok által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság, amely saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek;

15. egyetemleges kötelezettség: minden kötelezett – függetlenül attól, hogy az egyes kötelezettek személy szerint milyen mértékben tartoznak szolgáltatni a jogosultnak – az egész szolgáltatással tartozik a jogosultnak mindaddig, amíg az kielégítést nem kapott, azt követően, hogy a jogosult kielégítést nyert, a kötelezettek egymás között elszámolnak; az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli; ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben – a követelésnek őket terhelő része erejéig – megtérítési követelése támad.

16. elállás: egyoldalú jognyilatkozat, amely visszaható hatállyal szünteti meg a jogviszonyt, jogkövetkezmény: az eredeti állapot helyreállítása, a szerződés megkötése előtti állapotot kell visszaállítani, tehát a feleket visszaszolgáltatási kötelezettség terheli; a szerződéstől való elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak és egyértelműnek kell lennie; a jogszabályon alapuló elállási jog főbb esetei: 1. szerződésszegés, 2. ha valamely jogszabály a hatálybalépése előtt kötött szerződés tartalmát megváltoztatja és ez a fél érdekét sérti, kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy a szerződéstől elállhat;

17. elévült kötelmek: államilag nem érvényesíthetők azok a kötelmek, amelyek eredetileg érvényesíthetők voltak, de mivel hosszabb időn át nem érvényesítették őket érvényesíthetőségük megszűnt és a követelés polgári jogi igény nélkül maradt fenn;

18. elévülés megszakadása: megszakad az elévülés, ha 1. a követelés teljesítésére a jogosult a kötelezettet írásban felszólítja, 2. a jogosult a követelést bírósági úton érvényesíti, 3. a követelést megegyezéssel módosítják – ideértve az egyezséget is -, 4. ha a követelést a kötelezett elismeri; az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik; ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg;

19. elévülés nyugvása: az elévülés a követelés érvényesítését gátló ok bekövetkezésétől annak megszűnéséig nyugszik; a nyugvási idő következményeként az elévülési idő meghosszabbodik, az igényérvényesítésre nyitva álló idő pedig kitolódik, mégpedig a legfeljebb egy éves elévülési idő esetén 3 hónappal, minden más esetben egy évvel; e határidőket az elévülés nyugvását előidéző ok (körülmény) megszűnésétől kell számítani;

20. engedményezés: amikor a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházza; nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött követeléseket és azokat sem, amelyek engedményezését jogszabály kizárja; az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell, az engedményes az engedményezéssel a régi jogosult helyébe lép; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni; az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel, kivéve ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre vagy felelősségét egyébként kizárta; az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni;

21. értékpapír: a pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának; értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi (pl.: részvény, kötvény, állampapírok, kincstárjegy, közraktárjegy);

22. érvénytelen szerződés: az érvénytelen szerződés két formája: a semmis és a megtámadható (sikeresen megtámadott) szerződés; az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására nem képes, ezért a jogkövetkezmény főszabályként az eredeti (szerződéskötés előtt fennállott) állapot helyreállítása;

23. felbontó szerződés: kétoldalú akaratnyilatkozat, amely visszaható hatállyal szünteti meg a jogviszonyt, a felek között olyan helyzet alakul ki, mintha meg sem kötötték volna a felbontott szerződést, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak; kifejezése történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is, jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása; ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes; a szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött;

24. feles bérlet: a termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben – a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével – a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók;

25. felmondás: a másik (szerződő) félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a jövőre nézve szünteti meg a jogviszonyt; a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak egymásnak, de a felmondás hatályának beálltáig az esedékes szolgáltatásokat még teljesíteni kell, a felek elszámolnak egymással; a felmondás joghatásai a közléssel beállnak, így csak a másik fél hozzájárulásával vonható vissza; a felmondás a felek megállapodásán és jogszabályon alapulhat, szólhat azonnalra (úgynevezett rendkívüli felmondás) és meghatározott időre (ebben az esetben a szerződés csak a felmondási idő lejártával szűnik meg); a felek eltérő megállapodásának hiányában rendkívüli felmondásnak csak jogszabály alapján van helye;

26. felróhatóság: főszabályként, az általános (vétkességi) felelősség esetében magát a vétkességet jelenti, fennállását vélelmezzük; a speciális (főként az objektív) felelősségi alakzatok esetében a károk elleni legtökéletesebb védekezés elmulasztása;

27. fikció: jogszabály valamely tényállást azonosnak mond ki egy másik tényállással, holott kétség kívül nem azonos vele, de a jogszabályi rendelkezés alapján mindkét tényállásra azonos szabályokat kell alkalmazni;

28. foglaló: a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül és a szerződés biztosítékául az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél részére átadott pénzösszeg vagy más dolog, amelyet a kötelezettségvállalás jeléül ad azzal, hogy ha a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszíti, ha pedig a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni, egyéb esetekben a foglaló a teljesítésbe beszámít vagy visszajár; a foglaló kikötésekor feltétlenül és egyértelműen ki kell derülnie, hogy tárgyának átadására foglaló jogcímén került sor, járulékos jellegű;

29. földvédelmi bírság: az a bírság, amit – hatósági határozat alapján, főszabályként többször is kiszabhatóan – az köteles megfizetni, aki neki felróhatóan

a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja,

b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;

c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg;

d) a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra.

30. földvédelmi járulék: termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a más célú hasznosítást engedélyező határozatban foglaltak szerint;

31. gazdasági társaság: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (Gt.) taxatívan – tehát tételesen, kimerítően – felsorolt cégformák gyűjtőfogalma, amely azokat a gazdálkodó szervezeteket jelöli összefoglalóan, amelyek üzletszerű, közös gazdasági tevékenység végzésére jönnek létre, saját cégnévvel és önálló jogalanyisággal rendelkeznek;

32. gazdálkodó szervezetek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerint az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a Ptk. vagy egyéb jogszabály e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz;

33. haszonélvezet: az a jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában (elsődleges használatában) álló ingatlan vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja és gyümölc