Homeosztázis
( Elég részletes )
HOMEOSZTÁZIS: az élőlények szabályozott belső
állandóságát 1 szóval homeosztázisnak nevezzük, az érből
kilépet folyadék tulajdonképpen az adott szövet sejt közötti
folyadéka, a szövetek sejt közötti folyadéka
tulajdonképpen sejt és fehérjementes vér, a
szervrendszerek tulajdonképpen 1ütt működve
a homeosztázissal tartják fenn és 1mással a vér útján állnak kapcsolatban,
lényege a belső dinamikus egyensúlyi állapot fenntartása az állandóan változó külső
körülmények között, visszacsatolás à ellenkező előjelű változás lesz .vérnyomás -,szülés +
Izotermia, komfort hőmérséklet zóna 30°C körül
Izoiónia:azonos ion összetétel, izotómia: azonos ozmotikus érték (izoozmózis)
Izotómiás oldat 0,9%-os NaCl oldal
Azonos térfogat szabályozása,
VÉR: folyékony a sej közötti állománya ez az úgynev. Vérplazma és
ebben úsznak a vörösvérsejtek vmint a vérlemezkék, átlag mennyiség 5 liter,
A vér azonban zárt csőrendszerben az érrendszerben kering, és tulajdonképpen csak az ér falával
érintkezik. A vérben hugysav, hurinváz maradék (kösztvényt okozhat), karbamid (vízben oldódik)
VÉRPLAZMA: vagy vérnedv, közel a vérünk felét alkotják,
sárgásszínű, fehérjéket cukrokat zsírokat tartalmaz oldott állapotban,
szállítja a bomlástermékeket, felveszi a bélből a felszívódott tápanyagokat
és avérkeringéssel minden szövethez eljutatja, kisméretű
részecskéi hozzák létre a vér ozmozisát,
VÖRÖSVÉRSEJTEK: laposak korong alakúak,
feladatuk az oxigén szállítása, ha kevés a vörösvérsejt
vérszegénység alakulhat ki, légzési gázok szállítására
specializálodott, a hemoglobin 4 db globuláris fehérjemolekula 1sége,
a hem amelynek közepén Fe2+ ion található,ehhez tud kötődni
az oxigénmol., ienkor a hemoglobin és a vér is élénkpiros színű
amikor az hemoglobinnem köt oxigénmol-t akkor vér színe kékes vörös lesz,
a hemoglobinban középen vas atom van. Fe2+ és Fe3+
a sejtmag felszívódikà több hemoglobint szállítson
Lépben bontódik le
FEHÉRVÉRSEJTEK: szerepe az idegen anyag megtalálása
felismerése és megsemmisítése, a szervezetben állandó
körforgásban van a vér a sejt közötti folyadék és a nyirok
között, a fehérvérs.-k felszínén érzékelő mol-k vannak,
1ik típusa az immunglobulionok(ellenanyagok,antitestek), idegen anyag
+semmisítésében 2 csop., nyiroksejtek és falósejtek,nincs bennük festék anyag,
1 mm3 vérben 7000 van, élet tartamuk néhány nap esetleg egy hét,
NYIROKS.: 2 típ.:
B-limfociták termelik az immunglobulinokat ill. memória sejtekké alakulnak, nyirokszervekben található
T-limfociták szabályozó szerepük van, csecsemő mirigyben található, specializálódó
sejtekFALÓSEJTEK: 2 típ.:kisfalós (fabocita).az
immunglobulinok által öszekapcsolt fehérjéket tudják bekebelezni, ha
sok idegen anyag van belepusztulnak a bekebelezésbe, A fehérvérs.-k
száma fertőzés esetén megnő-->Fehérvérűség, molekulákat kebeleznek be
a nagyfalósejt (monocita)az átlagos sejt méretnél nagyobbak, így a megbetegedett saját sejteket
is képesek bekebelezni és emésztő űröcskéikben bebontanià genny
elpusztúlt kórokozó +monocita és a +sérülés környékén elpusztult sejtek alkotják
VÉRLEMEZKÉK: legkisebb alkotó részek, szabálytalan
alakulak, ha seb keletkezik a vérlemezkék fehérje szállakkal 1ütt
eltorlaszolják a vér útját, ha nincs akkor az illető elvérezhet, ez a vérzékenység
(hemotofilia), több ien fiú születik mint lány, a lány magzatok ienkor méhen belül
elhalnak, véralvadásban szerepük, véralvadási zavar a vérzékenység,
sejt töredékek,éleik vannak, a vérveszteség 3 formája: - kis sérülés àesetén a érfal sima
izmainak összehúzódása
- vérlemezkék (csillag alakú) elzárják a sérüléstà fehér rög lesz
- nagyobb sérülésà véralvadás a vérzés elállítására
vérzékenység(hemofília)à egyik oka az x-kromoszómához kötött
menete: protrombinàmáj egyik funkciója
IMMUNRENDSZER:sejtjei a szervezet minden pontján elszórtan helyezkednek
el,működését 2 féle T-limfocita szab., a helper(segítő) T-limfocita gyorsítja a
folyamatott a szupperesszor(elnyomó) T-limfocita gátolja a sejtek szaporodását,
KÜLTAKARÓ:elsődleges szerep védelem és elhatárolás a külvilágtól, nemcsak
elhatáról hanem össze is kapcsol a külvilággal,ember 1ik legnaobb
szerve 1.5négyzetm 12kg, 3 rétegből áll,
HÁMRÉTEG:legkülső réteg, a sejtek több rétegben
helyezkednek el benne, a hámsejtek kialakulásuktól az elhalásig kb.
30 napig élnek, az elhalt sejtek alkotják a szaruréteget ez a réteg állandóan
kopik, többrétegű elszarusodó laphám, véd(mechanikai) és a kiszáradástól,
állandóan kopik, legalsó rétege a festéksejteket is tartalmazza, ereket idegeket
nem tartalmaz, a festék réteg hiányaàalbinizmus rózsaszín bőr fehér szőrzet
szeme a vérerek miatt piros nem mehetnek napra,
IRHA:speciális kötőszövet, a hám és az irha 1mással érintkező felszíne
nem sima hanem 1másba nyúló kiemelkedések vannak benne,a legvastagabb
a 3 közül, vízhólyag:mechanikai igénybevételre az irha és a hám elválik1
mástól és a résbe szöveti nedv szivárog,vérhólyag ugyanaz mint a vízhólyag
Csak a résbe vér is kerül, jell. rosttíp.
A kollagén.jól nyújtható és rugalmas,
BŐRALJA: a legnaobb rész zsírszövetekből áll, mm-es nagyságú
a fülön és az orron, feladata a védelem hőszigetelés és a zsír raktározása,
A bőrhöz tartóznak még a SZÖRŐK:a szőrzet hőszigetelő
sajátoságú, a szőrszálak a szőrtüszőben fejlődnek, mechanikai hatásoktól véd,
ember szőrzete csökevényes a szőrszál a szőrhagymából(hajhagymából)
nő ki, a bőrben kissé ferdén áll,
VEREJTÉKMIRIGYEK: embernek 2 típ.van:-kisverejtékmirigy váladéka
hűtésre szolgál,-nagy verejtékmirigy váladéka infókat közöl érzelmi hatásokra
termelődik jellegzetes egyéni illatú, És a TEJMIRIGYEK: a verejtékm-k módusulataiból,
nem tejelő állapotban csöves típ. Tejválasztás idején azonban a mirigy összetett csövesbogyós lesz,
FAGYÚMIRIGY:a hám és irha határán nyílik a szőrtüszőbe, a váladékúk által eltömött
szőrtüsző a mitesszer, KARMOK VAGY KÖRMÖK: az alapjuk felöl növő
naobb részt élő csak szabad végükön elhalt szaruképződmények,fehérholtok vitamin
hiány túl sok sós ételtől,MOZGÁS: 2 féle PASSZÍV: amit mozgatunk, És
AKTÍV: a mozgás szervrendszerének aktív működő részéta vázizmok alkotják,
ami mozgat, CSONTOK:naon keménynek rugalmasnak és szilárdnak kell lennie,
nem tömör csak a külső részén van 1 vékony tömör réteg, belül üreges, csöves csontok
középső részén a velőüregben sárga csontvelő van, a lapos
csontban van a vörös csontvelő, kivülről érzékeny csonthártya borítja innen
táplálkozik a csont,növekedési porc
segítségével növekednek, csont építő és falósejtek vannak, a csont szerkezete
folyamatosan átalakul, fiatalkorban több a csontépítő sejt, kivülről csonthártya
van erekben és idegekben gazdagalatta tömör állomány hol vékonyabb hol vastagabb,
anyagcseréje lassú,CSONTVÁZ FELÉPÍTÉSE: csont kapcsolatok: varratos kapcs.
a koponyánál fogak kiskorban kutacs varratok összenőnek, izűletes csont kapcs.
izületi tok+szalag, váll könyök csukló térd boka,
csont összenövés: folyamatos, csontosodás 1mással összenőtek,
medence csípő kereszt farok ülő csont szeméremcsont, porcos cs. kapcs.: bordák és
szegycsont között, koponya 2 rész agy és arckoponya,
agykop. csontja a homlokcs. és a 2 állcsont, arckop. Orr és 2 könnycs. Járom és a
2 felső állcs. És az állkapocs, törzs gerincoszlop hozzá a 21 pár borda ízesülés
melyet a szegycs. Tart össze csak a felső 7 borda valódi az alsó
5 borda állborda az utcsó 2 borda nem kapcsolodik sehogy a szegycs.-hoz ezek
lengőbordák, gerincoszlop csigolyákból áll, a csigólyákon felfelé és lefelé 2-2 izületi
nyúlványa van, össz.:33-35 csigólya van 7 nyak 12 háti 5 ágyéki 5 keresztcsonti 4-6
farokcsigolya, porckorong a csigolyák között, A végtagok váza a függesztőövvel
kapcsolódik a törzshöz, a csuklót a 8 kéztőcsont alkotja, innen indul az 5 kézközépcsont
ezek végén pedig 14 ujjpercet találhatunk, az alsó végtag függesztőöve a medence amely
2 medencecsontból és a csigólyák összenövéséből keletkezett keresztcsontból áll,
a medencecsont 3-3 csontból nőtt össze a csipő az ülő és a szeméremcsontból, a
combcsont alatt az erősebb sípcsont és a vékony szárkapocscsontot találhatjuk,
a lábfej elülső részét az 5 lábtőcsont és a 14 lábujjperc alkotja, az
IZMOK: általában hosszúkásak hiszen feladatuk 2 távoli pont közelítése,
mindkét végükön rövidebb-hosszabb inakkal tapadnak a csontokhoz, az ember izmait fej
törzs és végtagizmokra osztjuk, törzsön nagy lapos izmok
vannak, a hasizmot hosszában is 2-é osztja 1 kötőszövetes sövény, a háton van a hátizom,
a csuklyaizom pedig a gerincoszlopon húzódik, a kar izomzatához tartozik
a vállon elhelyezkedő deltaizom, a könyököt hajlító izom a
kétfejű karizom(musculus, egérke), a feszítő izom a 3fejű karizmon van,
a lábat a csípőizületben a nagy farizom mozgatja, combon a térdfeszítő a 4 és
2 fejű combizom található, comb belső felén a combfeszítő izom van, lábszár hátsó részen
a lábikra vagy vádli van a sarokcsonthoz az Achilles-ínnal tapad, vázizmaink ébrenlétünk
alatt állandó kisfokú feszítettség állapotában vannak, ezt izomtónusnak nevezzük, ennek szerepe
à az hogy izmaink gyorsabban tudjanak működésbe lépni, valamint a testtartáshoz is szükséges a
gravitáció ellen ható izmok állandó kisfokú feszülése. Az izmok működését vizsgálhatjuk a
megrövidülés és a feszülés szempontjából.+különbözetünk dinamikus és statikus munkát.
DINAMIKUS: az izom összehúzódásával és elernyedésével jár pl.:tenisz,futás. STATIKUS:az
izom folytonos + feszített állapotban van pl.:állás,lövés.1 adott mozgás kivitelezésébe sokszor több
izom is bekapcsolódik ezek az 1ütt működő SZINERGISTÁ. Az ellentétes működésű izmok az
ANATAGONISTÁK. Az izom rostos felépítésű.Kivülről 1 kötőszövetes hártya az izompólya
borítja.Izomrostnak az izom 1etlen sokmagú sejtjét hívjuk.Az összehúzódás során az aktinfonalak
szálai közé becsúsznak a miozinmol-k.A mol-k kapcsolódása konformáció váltózása és elválása
energia igényes ezért az izom sejtekben sok ATP-re van szükség.A vázizmok idegsejtjeit az
idegrendszer hozza müködésbe.Az izomsejtett 1 idegvégződés ingerli.Ez az ideg-izom szinapszis.
1etlen ideg inpulzus hatására az izomsejten az akciós potenciált követően 1 összehúzódási hullám
halad végig ez a rángás.Ha az ingerlés még szaporább akkor a +rövidülés egésze addig fokozódhat
amíg az izomsejt teljes hosszában 1mást érik az összehúzódási hullámok ez a tartós összehúzódás.
|